Néhány szűkös, drága év után hirtelen túlkínálat alakult ki az EU burgonyapiacán. Az árak estek, a raktárak teltek, több termelőnél pedig már nem a profit, hanem a túlélés lett a kérdés.
A burgonyapiac látványos fordulatot vett az Európai Unióban. Miközben az elmúlt években a termelők még a szűk kínálatból és a magas árakból profitáltak, most egészen más a helyzet: túl sok lett a krumpli, túl kevés a fizetőképes piac. Az eredmény gyors áresés, növekvő készletek és egyre idegesebb termelők.
Ami tegnap még hiány volt, ma már nyomott ár
A freshplaza.hu cikke szerint az EU-ban 2025-ben a burgonya ára 22%-kal csökkent az előző évhez képest, pedig már 2024 sem a drágulásról szólt. A háttérben furcsa kettősség áll. Hosszabb távon, 2000 és 2023 között az uniós burgonyatermelés közel 40%-kal esett vissza, amit az időjárási szélsőségek, a fogyasztás átalakulása és a növényvédőszer-szabályozás szigorodása is hajtott. A kisebb kínálat felvitte az árakat, a jó árak pedig új területeket húztak be a termelésbe. Franciaországban például olyan gyorsan nőtt a vetésterület, hogy az ágazat által 2030-ig szükségesnek tartott plusz 40 ezer hektár egyetlen év alatt összejött. Ez már önmagában jelezte, hogy könnyen átfordulhat a piac.
24 millió tonna helyett 27 millió lett
A nyugat-európai termelői szervezetek szerint Németország, Franciaország, Belgium és Hollandia együtt nagyjából 24 millió tonna burgonyát igényelne a piac kiszolgálására. Ehhez képest idén 27 millió tonnás termés került a rendszerbe. Ez a hárommillió tonnás többlet már nem apró kilengés, hanem komoly piaci teher. A helyzetet rontja, hogy az EU-n kívüli exportlehetőségek is szűkültek. Az amerikai vámkörnyezet visszafogta az üzleti kedvet, az árfolyammozgások pedig rontották az európai burgonya versenyképességét olyan piacokon, ahol közben Kína, India vagy Egyiptom is egyre aktívabb.
Lengyelországban már vészjelzés van
Lengyelországból különösen nyomasztó hírek érkeznek. A készletek tele vannak, ráadásul az őszi csapadék minőségi gondokat is okozott, ami a hasábburgonya- és chipsalapanyag-piacot is érinti. Nyugat-Európából ráadásul plusz árumennyiségek áramlanak a lengyel piacra, ami tovább nyomja lefelé az árakat. A helyzetet jól mutatja, hogy egyes tételeket 100 kilogrammonként már 3 euróért is kínálnak. Ez olyan árszint, amelynél sok nagyobb gazdaság számára már valóban felmerül az összeomlás veszélye.
Takarmány, szesz, biogáz? Nem ilyen egyszerű
A felesleg levezetésére több megoldást is keresnek. Franciaországban már platformot indítottak, hogy a többletet állati takarmányként tereljék el. Csakhogy ez nem mindenhol működik automatikusan: a takarmányreceptúrákat át kell írni, az alkoholelőállításban pedig a burgonya gyakran drágább alapanyag, mint például a kukorica. A biogázos hasznosítást a magas víztartalom nehezíti.
Jöhet a visszafogás
A termelők mind Nyugat-, mind Kelet-Európában területcsökkentésen gondolkodnak. Egyre többen úgy látják, hogy kollektív fékezés nélkül még mélyebbre süllyedhet a piac. Már 10%-os vetésterület-csökkentés is szóba került.
A mostani helyzet kemény emlékeztető: a burgonya továbbra is érzékeny, gyorsan túllövő piac. Ami egyik évben aranyat ér, az a következőben már raktárban álló teher lehet. És ilyenkor nem a termés mennyisége, hanem a piac felszívóképessége dönti el, ki marad talpon.
Forrás: freshplaza.hu
MezőHír Tudástár: burgonyapiac – a burgonya termelésének, készletezésének, feldolgozásának és értékesítésének kereslet-kínálati rendszere, amelyet a termésmennyiség, a vetésterület, a tárolhatóság, az exportlehetőségek, a feldolgozóipari igény és az árverseny együttesen alakít; túlkínálat esetén árzuhanás és készletfelhalmozódás jellemző.