A szőlő aranyszínű sárgasága az európai szőlészet egyik legsúlyosabb fitoplazmás betegsége. A kórokozó – Candidatus Phytoplasma vitis – a növény háncsrészében él és megzavarja a tápanyagok szállítását. A fertőzés következtében a tőkék legyengülnek, a terméshozam drasztikusan csökken, végső soron pedig az ültetvény teljes pusztulása is bekövetkezhet. A fertőzés hazai terjedése miatt már hatósági intézkedésekre is szükség volt Zala vármegyében.
A kórokozó önmagában nem képes terjedni
A fertőzést főként az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) terjeszti, amely szívogatás közben viszi át a fitoplazmát egyik tőkéről a másikra. Az invazív rovar az elmúlt években szinte minden jelentős magyar borvidéken megjelent, így a betegség terjedésének kockázata is folyamatosan nő. A problémát súlyosbítja, hogy a fertőzés sokszor csak későn válik láthatóvá. Mire a tünetek egyértelműek lesznek, a kórokozó gyakran már több tőkét is megfertőzött az ültetvényben.
Jellegzetes tünetek a tőkén
A betegség tünetei rendszerint a vegetációs időszak második felében jelennek meg. A levelek sárgulnak vagy vörösödnek – a szőlőfajtától függően –, miközben a levélszélek lefelé pöndörödnek. A hajtások nem fásodnak megfelelően, gumiszerűen hajlékonyak maradnak, ami már messziről is árulkodó jel lehet. A fürtök fejlődése gyakran leáll, a bogyók aszalódnak vagy lehullanak. A következő években a tőke egyre gyengébb lesz, és végül elpusztulhat. A fertőzés gazdasági hatása jelentős: a hozamcsökkenés néhány év alatt akár teljes ültetvények felszámolását is eredményezheti.
Ijesztő helyzet állt be Magyarországon
A fertőzés hazai terjedése miatt már hatósági intézkedésekre is szükség volt. Zala vármegye szinte valamennyi településén növény-egészségügyi zárlatot rendeltek el, miután több helyen igazolták a szőlő aranyszínű sárgaságát. A szakemberek hangsúlyozzák: nem arról van szó, hogy mindenkinek ki kellene vágnia a szőlőjét. Csak azoknak a gazdáknak kell megsemmisíteniük a tőkéket, akik zárlati határozatot kaptak és akiknél a hatóság már megjelölte a fertőzött növényeket. Ugyanakkor az is felelős döntés lehet, ha a gazda saját kezdeményezésére eltávolítja a gyanús tőkéket, mert ezzel lassítható a fertőzés terjedése. A hatósági előírások megszegése komoly következményekkel járhat. Aki nem vágja ki a hatóság által megjelölt fertőzött tőkéket, legalább 500 ezer forintos bírságra számíthat, de a terület nagyságától és a mulasztás körülményeitől függően a büntetés akár több millió forintra is emelkedhet. A védekezésben a fertőzött növények eltávolítása mellett kulcsszerepe van az amerikai szőlőkabóca elleni növényvédelmi kezeléseknek is.
Tavaszi teendők: most lehet lassítani a fertőzést
A Nébih szerint tavasszal több olyan alapvető munka is van, amely érdemben csökkentheti a szőlő aranyszínű sárgaság terjedésének kockázatát. A tél végi metszés során el kell távolítani a fertőzött, sérült vagy elszáradt növényi részeket, a keletkező nyesedéket pedig össze kell gyűjteni és meg kell semmisíteni, mert az amerikai szőlőkabóca tojásai a fás részeken is áttelelhetnek. Fontos szerepe van a lemosó permetezésnek is, amely segíthet gyéríteni a telelő kártevőket, majd május elejétől már a lárvák megfigyelése és a tőkék alsó részén fejlődő fölösleges hajtások rendszeres eltávolítása is kulcsfontosságú. A védekezésben nincs halogatási lehetőség: minél fegyelmezettebb a tavaszi munka, annál nagyobb az esély arra, hogy a fertőzés ne tudjon továbbterjedni az ültetvényben.
Egy korszak vége a szőlőhegyeken
A szakemberek egyre gyakrabban hangsúlyozzák: lejárt a hobbiszőlészet kora. A szőlő ma már olyan kultúra, amely folyamatos növényvédelmi figyelmet és szakmai felkészültséget igényel. Egyetlen elhanyagolt ültetvény is elegendő lehet ahhoz, hogy fertőzési gócponttá váljon, és veszélybe sodorja a környező gazdaságokat.
MezőHír Tudástár: szőlő aranyszínű sárgasága – a Candidatus Phytoplasma vitis fitoplazma okozta, zárlati jelentőségű szőlőbetegség, amely a növény háncsrészét károsítja, gátolja a tápanyagáramlást, terméscsökkenést és tőkepusztulást idézhet elő; fő terjesztője az amerikai szőlőkabóca, ezért a felismerés, a fertőzött tőkék eltávolítása és a vektor elleni védekezés alapvető.