Magyarországon csak elméleti ára létezik a búzának, a gyakorlatban teljesen leállt a piac. A globális kínálat ugyanis újabb tételekkel bővül a déli féltekéről, miközben Oroszország is javítja az export feltételeit.
Kínlódik a piac
Az európai kereskedőket aggasztják az Ukrajnát érő bombázások és az ezekkel járó kikötői károk, ami emelt kissé a gabonaárakon. Mind Párizsban, mind Magyarországon többet ér most a búza, mint decemberben – elméletben. A gyakorlatban nincs forgalom a most „érvényes” 74 ezer forintos árszinten. A globális kínálat ugyanis újabb tételekkel bővül a déli féltekéről, miközben Oroszország is javítja az export feltételeit.
A világ messze legolcsóbb búzája argentin
Argentína most végzett a búza aratásával, a termés 24–27 millió tonna körül alakul, ami cirka 25 %-kal több, mint a korábbi, 2021/22-es rekord. Ebből 16 millió tonna exportjára nyílik lehetősége. Az USDA legfrissebb jelentése szerint a mag exportára kb. 211 USD/tonna (FOB), 15 dollárral kedvezőbb, mint az oroszországi kikötői ár (226 USD/t). Tavaly ilyenkor egy jóval magasabb árszint mellett is csak fele ekkora volt a különbség a két oroszág ajánlata között. Mi ennek az oka?
Miért ilyen olcsó?
Mint látjuk, nincs abban semmi rendkívüli, ha egy jó argentin aratás két-három hónapon át az oroszországi szint alá taszítja a helyi exportárakat. A mostani különbség azonban ritkaságnak számít. Ennek okai:
- az idei termésrekord minden képzeletet felülmúl, az árak ezért nagyon alacsonyak,
- a termelők többsége nem, vagy csak pár hónapig képes tárolni a magot a következő termény aratásáig,
- a búza exportvámja 9,5%-ra csökkent, és további csökkentése várható,
- az ország rendkívül fejlett kikötői infrastruktúrával rendelkezik, február végéig a kiszállítandó mennyiség 60−70 százaléka már úton van.
Eközben Oroszország dinamikusan változó vámokkal szabályozza az exportot, február 15-től a következő aratásig pedig kiviteli kvótát szab a posztszovjet térségen kívül eső értékesítésekre.
Február végétől megint az oroszoké a terep
Oroszország is kiváló termést aratott tavaly, ezért idén január 14-től nulla százalékos exportvámmal kereskedik. A február 15-től életbe lépő kiviteli kvóta pedig csaknem a duplája az előző évinek, 20 millió tonna. A kiszállítások decemberben felgyorsultak, az elemzők a szezon végére 44–45 millió tonnára teszik az eladható búzamennyiséget. Ez közel van a tavalyi rekordhoz, és erős szezonra utal.
Ausztrália még drága, de fontos exportőr
Ausztráliában is zajlik az aratás. A termés 35–36 millió tonna körül alakul (búza és durum együtt), ami a harmadik legjobb eredmény az ország történetében. Ebből 25−27 millió tonna is kiszállításra kerülhet. A durumexport részaránya jellemzően 35−40 százalék, tehát 9−10 millió tonnás mennyiséggel jelennek meg vele elsősorban a Fülöp-szigeteken, Kínában és részben a Közel-Keleten. Az ausztrál malmi és a takarmánycélú búza legnagyobb vásárlói főként a Közel-Keleten találhatók, ahol az európai és orosz kínálattal versenyeznek.
MezőHír Tudástár: búzapiaci forgalomleállás – Olyan helyzet a gabonapiacon, amikor jegyzett/„elméleti” búzaár létezik, de a kínálati nyomás és exportár-verseny (FOB, vám, kvóta, kikötői logisztika) miatt nincs tényleges adásvétel és likviditás.
