A növényvédő szerek piacán a biostimulánsok produkálják a leggyorsabb növekedést, 2025-re elérve a 4,5 milliárd dolláros globális forgalmat. Ez a robbanásszerű fejlődés annak is köszönhető, hogy a biostimulátorok kiléptek a „kegyszer” kategóriából, és tudományosan igazolt hatásmechanizmussal bírnak. Ezzel az engedélyeztetés költséges folyamattá vált, amit csak a multik képesek végigvinni.
Az egyik legfontosabb tényező, amely a „tudományos fordulatot” kikényszerítette, az Európai Unió termésnövelő anyagokra vonatkozó 2019/1009-es rendelete volt. Ez a szabályozás 2022 júliusától teljesen új alapokra helyezte a biostimulátorok engedélyezését – és ezzel a gyártói piacot is.
Bizonyíték, nem ígéret
Korábban sok készítményt egyszerűen „lombtrágyaként” regisztráltak, miközben biostimuláns hatást tulajdonítottak nekik. Az új uniós szabályozás (PFC 6 kategória) előírja, hogy a gyártónak független tanúsító szervezet előtt, tudományos kísérletekkel kell igazolnia a termék címkéjén feltüntetett hatást (pl. tápanyag-hasznosulás javítása, stressztűrés fokozása). Ennek során pontosan bizonyítani kell a génkifejeződés szintjén bekövetkező változásokat, például egyes enzimek aktivitásának változását a kezelés hatására.
Kis cégek nagy bajban
Ez az elvárás ugyanakkor hátrányos helyzetbe hozta azokat a kis cégeket, amelyek eddig a biostimulátorok piacán tevékenykedtek. A legnagyobb globális szereplők (Bayer, Syngenta, Corteva, BASF) az elmúlt 2-3 évben sorra vásárolták fel a biostimuláns-gyártókat. Nem csoda, ha azok a kisebb cégek, amelyek eddig a biológiai megoldásokra fókuszáltak, igyekeznek a „nem peszticid növényvédő” kategóriában fejleszteni. Csakhogy a termésnövelő anyagok engedélyeztetése sem egyszerű, erről itt írtunk részletesen: Nem növényvédő szer, mégis elbukik az engedélyezésen
Tápanyag-hasznosítás és stresszkezelés
A modern biostimulánsok már nem csupán „vitaminok”, hatásukra a növény működése igazoltan megváltozik.
Abiotikus stressz elleni védelem: Az aszály és a hőség elleni küzdelemben a legújabb kutatások a betainok, prolinok és speciális algakivonatok szerepét hangsúlyozzák. Ezek a vegyületek nemcsak ozmotikus védelmet nyújtanak, hanem aktiválják a növény saját védekező mechanizmusait (antioxidáns termelése), még mielőtt a stresszhelyzet (pl. tartós aszály) bekövetkezne.
Regenerálódás: a különböző stresszhelyzetek (hő, aszály, technológiai stressz), regeneráció, kondíció, termés/állóképesség támogatására gyakran alkalmaznak aminosavakat, amelyek a fehérjeszintézis folyamatához szolgáltatnak építőanyagot a növényeknek.
Tápanyag-hasznosítás: a huminsavak, fulvosavak a talaj–gyökérzóna folyamatokra és tápanyag-hasznosulásra célzottan ható készítményekben gyakoriak.
Lásd szakcikkeinket a témában:
Biostimulátorok a kertészetben
Biostimulátorok a gyakorlatban – hozam és védelem
MezőHír Tudástár: Biostimulátor – A biostimulátor olyan termésnövelő anyag, amely nem közvetlen növényvédő hatással bír, hanem a növény élettani folyamatait befolyásolja, javítva a tápanyag-hasznosítást, a stressztűrést és a regenerációs képességet. Az Európai Unió 2019/1009-es rendelete óta a biostimulátorok hatását tudományos kísérletekkel kell igazolni, így ma már nem ígéretekről, hanem mérhető, bizonyított élettani változásokról beszélünk. A modern biostimulátorok kulcsszerepet játszanak az aszály, hőség és technológiai stressz kezelésében a szántóföldi és kertészeti kultúrákban.
