A kalászosok az aszályos tavasz ellenére jobban teljesítettek, mint 2022-ben, általában véve átlagos termést adtak idén. A tavalyi termésátlagnál is fél tonnával többet mutatott idén a rozs, az egyéb szántóföldi növények közül pedig a repce és a zöldborsó termése volt lényegesen jobb, mint 2024-ben. Ráadásul a repce piaca is kiválóan alakult. A gyümölcstermesztők viszont csak rossz hírekkel szembesültek eddig.
A szántó meglepően jól teljesített
Az őszi búza betakarított területe 976 ezer hektár volt idén az AKI augusztus 13-i összesítése szerint. Az ország össztermése 5,4 millió tonna lett, az átlaghozam 5,5 t/ha volt, elfogadhatóan alakult. A legalacsonyabb termésátlagot Békésben (4,5 t/ha), a legmagasabbat Baranyában (7,6 t/ha) érték el a gazdák.
Durumbúzát mintegy 70 ezer hektáron termesztettek, a termésátlag (5 t/ha) picit alacsonyabb volt, mint tavaly, de az össztermés (349 ezer tonna) harmadával növekedett. Durum termesztésével alapvetően Tolna, Vas és Baranya vármegyében foglalkoztak a gazdaságok.
Őszi és tavaszi árpából 296 ezer hektárról az előző évivel megegyező mennyiségű termést, mintegy 1,6 millió tonnát takarítottak be. Az őszi árpa termésátlaga országos szinten 5,6 tonna/hektár volt, kissé alacsonyabb, mint 2024-ben. A tavaszi árpa 4,7 tonna/hektár termésátlaga megegyezett a tavalyi értékkel. A tritikálé termésátlaga 4,3, a zabé 3,2, a rozsé 3,4 tonna volt hektáronként. Utóbbi sokkal jobban teljesített, mint egy évvel korábban.
Az őszi káposztarepce területe újabb 17 százalékkal zsugorodott. A növény termésátlaga viszont 16 százalékkal nőtt 2024-hez képest, így a 145 ezer hektárról 410 ezer tonna termést takarítottak be. A termésátlag Veszprém vármegyében volt a legalacsonyabb (2 t/ha), Zala vármegyében pedig a legmagasabb (3,7 t/ha).
A tavaszi takarmányborsó termésátlaga 2,5 tonna/hektár volt, termőterülete 3,1 ezer hektárt tett ki 2025-ben. A takarmányborsó termésátlaga Nógrád vármegyében volt a legalacsonyabb (1,8 t/ha), Somogy vármegyében pedig a legmagasabb (3,1 t/ha).
A zöldborsó betakarítása teljes mértékben befejeződött augusztus 13-ig. A termésátlag az előző évhez képest jelentősen (+13,3%) emelkedett, és 4,7 tonna/hektárt ért el. A zöldborsóval bevetett terület nagysága 13,5 százalékkal, az össztermés 28,9 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest.
Ezzel szemben a csemegekukorica nemcsak területében, de hozamaiban is elmaradást mutat. 27 százalékos betakarítási készültségnél a leggyengébb eredményeket Heves vármegyében tapasztalni (5 t/ha), míg Komárom- Esztergom vármegyében 16 tonna/hektáros átlagot mértek. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg vármegyében 15-15,5 tonna átlagtermést értek el a gazdák hektáronként.
A fokhagyma betakarítása 96 százalékon állt augusztus 13-án, hektáronként egy tonnával kevesebb termést (7,5 t/ha) tudtak behordani belőle, mint tavaly.
Hatalmas a terméskiesés a gyümölcsösökben
A meggy szedése befejeződött az AKI jelentés napjára. A termés országos átlagban 27 százalékkal kisebb a tavalyinál, hektáronként 3,9 tonnát tett ki. Míg Csongrád vármegyében mindössze 1 tonna meggy termett hektáronként, addig Vas vármegyében 8,1 tonna termésátlagot értek el a gazdák. A cseresznye termésátlaga 42 százalékkal csökkent, kevesebb mint 2,5 tonnát tett ki hektáronként. A kajszi termésátlaga (1,5 t/ha) 73 százalékkal csökkent, az országos termés a tavalyinak csupán a negyedét érte el. Az őszibarack szedése a jelentés időpontjában 79,3 százalékon állt, a termésátlag az előző évhez képest 71,3 százalékkal csökkent, 3 tonna/hektár volt.
MezőHír Tudástár: Betakarítási készültség – A betakarítási készültség azt mutatja meg, hogy egy adott növény országos vetésterületének hány százalékát takarították be egy adott időpontig. Ez az adat nemcsak a már rendelkezésre álló termés mennyiségéről ad képet, hanem a még várható hozamra is előrejelzést ad. A mutató segíti a gazdákat, feldolgozókat és kereskedőket abban, hogy jobban tervezzék a piacra jutást, az árak alakulását és a logisztikai kapacitásokat.
