Augusztus 31. a hatérideje az árrés-szabályozás kivezetésének. A kormány elégedett az intézkedéssel, a kereskedők nem. Az EU pedig kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Lesz hosszabbítás?
Zöldségek: csökkent az áremelkedés
Magyarországon a zöldségek árában júliusban már visszarendeződés tapasztalható az AKI 32. hétre vonatkozó adatgyűjtése alapján. Több árucikk 10–30%-kal olcsóbb, mint tavaly. Például 29%-kal csökkent a sárgadinnye ára, 10–13%-kal a görögdinnyéé, 10–25%-kal a hegyes erős paprika ára, 24%-kal a kígyóuborkáé, 25%-kal a fejessalátáé. Ugyanakkor a vöröshagyma 45–47%-kal drágult a tavalyi év azonos időszakához képest, a fürtös paradicsom 34%-kal, a burgonya 5–13%, a TV paprika 2–19%-kal kerül többe.
Gyümölcsök: elszabaduló árak
A nagy drágulás a gyümölcsök terén következett be, az árnövekedés jól tükrözi a tavaszi fagykár mértékét: a sárgabarackok 70–74%-kal, az őszik 80–107%-kal drágultak, azaz megduplázódott az értékük. A csemegeszőlő is 120%-kal többe kerül most, a málnáért 77%-kal, a szederért 35%-kal kell többet fizetni. A szilva 37–64%-kal drágább most, mint tavaly volt. Legkevésbé a körte drágult, 16%-kal.
Árrésstop, infláció, GDP
Magyarországon júliusban 4,3% volt az infláció, ezen belül az élelmiszerek ára 5,9%-kal növekedett a tavalyi év júliusához képest. Az árréssapka-szabályozás elméletben augusztus 31-én lejár. A korábban alkalmazott árstop inflációs utóhatásáról Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke látványos grafikonokat mutatott be márciusban, erről itt számoltunk be: A kereskedők szorongatása az élelmiszertermelőkre is hat.
Kérdés, kivezetik-e az árrés-szabályozást a hónap végén? A kormány szerint az árrésstop hatásosabb eszköz, mint az ársapka volt. Az intézkedés nyomán 0,8–1,0 százalékponttal csökkent az élelmiszer-infláció, ami 2025 februárjában még 7,1 százalékon állt. A Gazdasági Versenyhivatal viszont úgy látja, eddig sem a kereskedelem tehetett a magas árakról. Két termékkörben (tej, tojás) végzett vizsgálataik szerint az év eleji áremelkedésért a beszállítók oldalán tapasztalható magas áram-, gáz-, víz-, csatornadíjak, a termékdíjak és a munkaerőköltség tehetők felelőssé. A felsorolt tényezők az élelmiszergyártás minden szegmensére egyformán hatnak, és most kiegészülnek az idényáras termékek drágulásával.
„Az árrésstop lényegében minden elemében káros a kereskedelemre, a lakosságra, sőt az egész gazdaságra nézve” – közölte augusztus elején Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Ez a kereskedelemkorlátozás egyébként az EU szerint diszkriminatív, ezért kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben.
A gazdaság idei növekedésére vonatkozó prognózist 1%-ra csökkentette a kormányzat, ami még mindig optimista becslés lehet. A nemzeti GDP-hez a hazai mezőgazdaság legnagyobb mértékben a kukorica exportjával járul hozzá. Idén és jövőre nagyon hiányozni fog a nemzeti büdzséből az a 3,5–4 millió tonna kukorica, amit elégetett az aszály.
MezőHír Tudástár: Árrésstop – Az élelmiszer-kereskedelemben alkalmazott hatósági szabályozás, amely előírja, hogy a kereskedők milyen minimális és maximális árrést alkalmazhatnak egyes termékeknél. Magyarországon 2024-ben vezették be átmeneti intézkedésként, az ársapkák megszűnése után. Célja az infláció mérséklése volt: a kormány számításai szerint 0,8–1 százalékponttal csökkentette az élelmiszer-inflációt. A kereskedők és az EU azonban bírálják, mert torzítja a piaci versenyt és kötelezettségszegési eljárást is kiváltott. Az intézkedés 2025. augusztus 31-ig van hatályban, jövője bizonytalan.
