A gyümölcsfákon most alakulnak ki a következő évi termőrügyek. Ehhez és a vesszők, rügyek fagyállóságának kialakításához is egészséges levelekre van szükség, egészen az őszi lombhullásig.
Levélbetegségek
Jelenleg a gyümölcsösökben és a szőlőben egyetlen kórokozó sem okozott járványhelyzetet –írja a nak.hu oldalán Zsigó György. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy párásabb környezetben, fogékonyabb fajta esetében ne kellett volna már eddig is többször permetezni. A darazsak által károsított gyümölcsökön néhol már megjelent a monília. A csonthéjasoknál a sztigminás betegség és a lombhullást okozó blumeriella jelenthet problémát. A réztartalmú gombaölők mellett néhány felszívódó (szisztemikus) hatóanyag (pl. a ciprodinil és a boszkalid+piraklostrobin) is engedélyezett a levélbetegségek ellen.
Az almatermésűeknél a monília mellett a varasodás is felerősödött néhány kertben, és a leveleken is megjelentek a tünetek. A gyümölcsök viaszosodtak, vagyis újra használhatóak a réztartalmú hatóanyagok is a védekezésben. Felszívódó hatóanyagként ismét a ciprodinil javasolható.
Gyümölcsmolyok és dióburokfúró
A csapdahálózat adatai szerint a gyümölcsmolyok és a diólégy rajzását nem zavarta meg a száraz, forró időjárás. A szilvamoly (jelenlegi tápnövényei lehetnek: szilva, kökény, birs, naspolya) és a keleti gyümölcsmoly (jelenlegi tápnövényei lehetnek: őszi, körte, birs, alma, szilva, naspolya, szőlő, rózsa) az ország minden pontján intenzíven rajzik.
Ellenük a kontakt hatóanyagok közül bevethető pl. a deltametrin, a lambda-cihalotrin. A felszívódó közül az acetamiprid, a klorantraniliprol. Utóbbi felszívódó, kontakt, tojásölő hatású és gyomorméregként is hat. A spinozad kontakt hatású és gyomorméreg is, míg az azadirachtin hatóanyag gyomorméreg és a növénybe is felszívódik, de nem áramlik szét olyan mértékben, mint a felszívódó hatóanyagok.
Ezen rovarölők közül néhánnyal a szintén rajzó almamoly és tarka szőlőmoly ellen is permetezhetünk. A meleg visszatértével a takácsatkák is újra támadásba lendülhetnek, és ritkán látott kártevők is megjelenhetnek, pl. a körte-recéspoloska.
Ha két összeérő diószem között a burkokon nagy behatolási nyomot látunk, akkor az nem a diólégy, hanem az almamoly hernyója volt. A légy lárvája (nyű) sokkal kisebb, fehér színű és nem jut be a termés belsejébe. A moly ellen korábban kellett volna védekezni, az egyre erősebben rajzó diólégy ellen pedig ismételni kell a kezelést. Ellene a csalogatós technológia vált be, ami arra épül, hogy a peterakás előtt fehérjetartalmú anyagokkal kell táplálkoznia a legyeknek.
A csalogató készítmény és a langyos víz 1:1 arányú keverékéhez kell az acetamipridet adagolni. A készítményből elegendő a fa lombkoronájának egy részét durva méretű cseppekkel borítani, melyek lassan száradnak, így hosszan vonzzák a legyeket. Az oldódás optimális hőmérséklete min. 20 oC. Fontos, hogy egyéb hatóanyagok nem keverhetők a csalogatós permetlébe.
Lásd még átfogó szakcikkünket: A gyümölcsösök rejtett ellenségei.
MezőHír Tudástár
Csalogatós technológia: A csalogatós technológia olyan növényvédelmi módszer, amely a kártevők természetes táplálkozási igényét használja ki a hatóanyag célzott kijuttatásához. Például a diólégy ellen fehérjetartalmú csalogatóanyag és rovarölő szer (pl. acetamiprid) keverékét permetezik a lombkorona egy részére. A legyek a peterakás előtt a fehérjét keresve a csalogatóval kezelt felületre repülnek, így a hatóanyag közvetlenül rájuk kerül. Ez a módszer kíméli a hasznos élő szervezeteket, és csökkenti a kijuttatott növényvédőszer mennyiségét.
