Talajminőségtől függően hol jobbak, hol rosszabb az idei aratási eredmények, az összkép egy átlagos termést vetít előre Németországban. A tavaszi vetésű kultúrák kilátásai itt sem jók: nemcsak az aszály, de egy új rovarkártevő is fejfájást okoz a szántóföldeken.
Közepes aratásra számítanak a németek
Tavaly 39 millió tonnás gabonatermést arattak Németországban, idén talán 40 millió tonnára szépíthetnek a Német Parasztszövetség (DBV) előrejelzése szerint. „Ez átlagos termést jelent, régiónként nagyon eltérő hozamokkal. A termőterület adottságai döntő jelentőségűek – a jobb vízmegtartó képességű talajok jobban átvészelték a tavaszi szárazságot, mint a gyengébb adottságú földek” – fűzte hozzá a számokhoz Joachim Rukwied, a szövetség elnöke.
A téli hónapok alatt átlagos mennyiségű csapadék hullott Németországban. Februártól május közepéig azonban tartósan csapadékszegény időjárás uralkodott, ami a felső talajrétegben, részben pedig a mélyebb rétegekben is szokatlanul alacsony víztartalomhoz vezetett. A jobb talajokon még volt elegendő nedvesség a nyári aratású növények fejlődéséhez. Sokkal rosszabbul érinti a tavaszi vetésű növényeket az idei aszály. Mivel ez már nem először történik Németországban sem, így ott is megnövekedett az őszi vetésű növények aránya a vetésforgóban.
A teljes gabonaterület az idén mindössze 5,86 millió hektár az országban, aminek a felét az őszi búza teszi ki. A tavaszi kalászosok lassú ütemben, de teret veszítenek, helyükre a búza, az árpa és a repce nyomul. Utóbbit 1,1 millió hektáron aratják idén, a remélt hozam az előző évi szint körül alakul, vagyis elmarad az elmúlt öt év átlagától. Ennek oka többek között az erős kártevőnyomás, például a repcebolha részéről.
Az aszály mellé újabb csapás: megjelent az üvegszárnyú nádkabóca
A tavaszi kapásnövények – mint a burgonya, a cukorrépa vagy a kukorica – esetében a következő hónapok időjárása kritikus lehet, ahogy az állattartók is aggódhatnak a téli szálastakarmánybázis miatt. Az aszály mellett az új kártevők felbukkanása is kihívást jelent. Ilyen például az üvegszárnyú nádkabóca (Pentastiridius leporinus). A kártevő eredeti tápnövényéről és üvegesen áttetsző szárnyairól kapta a nevét.
A kabóca két jelentős növényi kórokozót terjeszt, amelyek súlyos gazdasági károkat okoznak, főként cukorrépában és burgonyában:
- ‘Candidatus Arsenophonus phytopathogenicus’: ez egy γ-proteobaktérium, amely a cukorrépában az ún. „Syndrome des Basses Richesses” (SBR) betegséget okozza. Az SBR tünetei közé tartozik a levelek sárgulása, a gyökér gumóinak gumiszerű állaga és a cukortartalom jelentős csökkenése.
- ‘Candidatus Phytoplasma solani’: ez a fitoplazma a sztolbur csoportba tartozik, és szintén hozzájárul az SBR kialakulásához. A fertőzött növényeknél megfigyelhető a levelek deformációja, a növekedés visszamaradása és a gyökérzet károsodása.
A kabóca ma már képes a teljes életciklusát a cukorrépán és burgonyán végigvinni, és újabban a vöröshagymán, a céklán és a vöröskáposztán is megfigyelték – egyre polifágabb. A kórokozót a táplálkozása során viszi át egyik növényről a másikra, és ezzel jelentős terméskiesést okoz. „Ez a kabóca valós fenyegetést jelent a mezőgazdaságunkra. Baden-Württembergből kiindulva elterjedt Rajna-vidék–Pfalz, Bajorország és Hessen területén keresztül egészen Észak-Németországig. Jelentették már Alsó-Szászországból és Szász-Anhalt tartományból is” – figyelmeztet Rukwied.
