A malátának való árpát a nagy sörivó nemzetek klasszikusan tavasszal vetik el, míg Magyarországon jellemzően ősszel kerül a földbe. A takarmányárpa ára döntő hatással van a malátának való kalászos elvetésére. Alább az európai és a magyar termelés számait elemezzük.
A sörivó nemzetek árpaterületei
Németországban egyes kultúrákat hátrányosan érintett az ország északi részén tapasztalt késői fagy és tavaszi aszály, emiatt a hozamok elmaradnak az áprilisi prognózistól. A takarmányozásra használt őszi árpa termése 3,9%-kal 8,39 millió tonnára csökkenhet, a malátagyártásra termesztett tavaszi árpából pedig 14,4%-kal lehet kevesebb, 1,6 millió tonna. (A korábbi becslések még 1,8 millió tonnával számoltak.)
Fontos, hogy az Egyesült Királyságban is 13%-kal csökkenhetett idén a tavaszi árpa vetésterülete, ami a márciusi, előzetes becslések szerint 704 ezer hektárt tehet ki. A várt termésmennyiség félmillió tonnával lehet szerényebb a tavalyinál (4,1 millió tonna). Spanyolországban a márciusi becslés mintegy 9%-os területi zsugorodást prognosztizált, közel egymillió tonnás termelési visszaeséssel (6,8 millió t). Ukrajnában legalább 300 ezer tonnával csökkenhet a kibocsátás a kedvezőtlen időjárás miatt (legfeljebb 2,7 millió tonna), Dánia 2,9 millió tonna körüli tavaszi árpát arathat idén, a franciáknál pedig talán összejön a becsült 3 millió tonna – ezekben az országban nem várható lényeges terméscsökkenés.
Az európai MARS szolgálat májusban az ötéves átlagnál 4%-kal jobb termésátlagot várt a tavaszi árpától, uniós átlagban 4,86 tonnát. (Itt írtunk a nemsokára aratandó kultúrák kilátásairól.)
Speciális magyar helyzet
Magyarországon a söripari célú árpa csaknem 90%-át ősszel vetjük el. Idén a tavaszi vetések közel 29 ezer hektárt fednek, míg tavaly csak 21,4 ezer hektáron vállalták a tavaszi vetést. A 35%-os területbővülést nem indokolja az, hogy ősszel nehéz lett volna vetni, ugyanis 2024 szeptember-októberében több csapadék hullott, mint 2023-ban. Csakhogy a sörárpa értékének viszonyítási pontja, az őszi takarmányárpa túl későn kezdett el drágulni: novemberben. Ekkora már eldőlt, hogy a gazdálkodók 26 ezer hektárral kevesebb őszi árpát vetnek – legyen ebből akár sör, akár takarmány.
Az árpa ára február-márciusban érte el csúcspontját (83–84,7 ezer Ft/t), amikor a gazdálkodóknak még volt lehetőségük tavaszi kapásról kalászosra módosítani a vetéstervet, amit lehetőség szerint meg is tettek. És hogy miért nem cselekedtek ugyanígy a többi nagy sörivó nemzet gazdálkodói? Ennek oka a sajátosan alakuló magyar árviszonyokban keresendő: a helyi kukoricahiány extrém módon felértékelte a takarmányárpát, ugyanez Európa szerencsésebb régióiban nem következett be.
Így összeségében a tavalyinál kisebb terület terméséből kell majd gazdálkodniuk a malátagyáraknak – nemcsak magyar, de uniós viszonylatban is – ami pozitív kilátásokat jelent a termelők számára.
Lásd még laptársunk cikkét: Sör lesz belőle vagy takarmány?
