És mégis mozog…!
Vannak, akik már temetik, sőt vannak, akik biztosan tudják, hogy a légi növényvédelem tiltott, nem lehet már repülni. Vannak, akik szerint a légi növényvédelem egyet jelent az elsodródással, és vannak, akik elavult technikának tartják. Vannak, akik szerint a permeteződrónok kiszorították őket vagy ki fogják szorítani. Vannak azonban, akik még mindig igénybe veszik, és vannak, akik még mindig művelik. A légi növényvédelem és tápanyag-kijuttatás van, volt… és lesz is (?)!
Akik e cikk szerzőjét ismerik, azok tudják rólam, hogy mostanában aktívan foglalkozom a drónok (pilóta nélküli légi járművek) növényvédelmi alkalmazásával, annak szabályozásával, kereteivel, az útjai egyengetésével. Azt talán kevesebben tudják, hogy ugyanolyan hittel foglalkoztam korábban is, és teszem ezt most is a hagyományos, vagy ahogyan a jogszabály megkülönbözteti, „zárt kabinú” légi járművekkel, a mezőgazdasági helikopterekkel és merev szárnyú repülőgépekkel. A légi növényvédelmet jó ideje komoly viták övezik, kételkedők és elhivatott támogatói egyaránt vannak. Ezzel együtt a drónoknak nagy jövőt jósolnak, a hagyományos mezőgazdasági repülésnek pedig a dicső múltjáról beszélnek. Valóban ennyire egyértelmű, hogy vége van a régi típusú mezőgazdasági repülésnek? Erre a kérdésre keresem a választ a következő írásban vagy írásokban.
A légi mezőgazdasági repülés múltja
Néhány szó a múltról: Magyarországon a mezőgazdasági repülés 1958-ban kezdődött. Mint akkoriban minden, ez is állami feladatként, állami alkalmazottakkal indult, de ellentétben sok más ágazattal, a légi mezőgazdasági tevékenység felépítése, módszeres fejlesztése fokozatosan, lépésről lépésre történt, és ért fel a csúcsra. Fénykorában több mint 200 mezőgazdasági pilóta hasította az eget, és művelte a mezőgazdasági területeket – mérnöki diplomával, alapos elméleti és gyakorlati felkészültséggel és megannyi, munka közben szerzett tapasztalattal.
A magyar légi növényvédelem a világ élvonalába került. Aztán jött a leépülés. Megjelentek az önjáró hidas permetezők, melyek a magasra nőtt növényállományban is tudtak dolgozni, és nem igényeltek különleges felkészültségű üzemeltetést. Árban is elérhetőbb egy hidas permetező, mint egy repülőgép, az üzemeltetése is olcsóbb (talán).
Az európai uniós előírások sem kedveztek a légi növényvédelemnek. A 128/2009/EK-irányelv egyenesen úgy fogalmaz, hogy a tagállamok gondoskodnak a légi növényvédelem tiltásáról, és csak bizonyos feltételek mellett, bonyolult és bürokratikus módon, minden egyes kezelést egyedileg engedélyezve lehet légi növényvédelmet folytatni. Az utolsó rúgás az ágazatba az európai uniós légügyi előírások érvényesítése volt, ahol sok szolgáltató fejezte be tevékenységét. Elterjedt az a tévhit, hogy az ágazatnak vége, megszűnt a mezőgazdasági repülés.
A jelenlegi helyzet
Ezzel szemben nézzük a valóságot tényszerűen! A légi mezőgazdasági munkavégzés még létezik! Vannak mezőgazdasági pilóták, légi járművek, érvényes engedélyek és keretjogszabály, amely mentén lehet dolgozni.
Pilóták: 2024 decemberében zajlott a mezőgazdasági pilóták kötelező 5 éves továbbképzése. Már nincsenek kétszázan, mindössze 26 fővel vettek részt ezen mezőgazdasági pilóták, és bár a többség a régi gárdát képviseli, voltak közöttük fiatalok is!
Légi járművek, engedélyek: A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján elérhető adatok szerint (aminek forrása a légiközlekedési hatóság) 18 vállalkozás rendelkezik légi mezőgazdasági repülésre jogosító érvényes engedéllyel. Beleszámolva azokat a szolgáltatókat is, amelyek ugyanígy rendelkeznek érvényes engedéllyel, de nem szerepelnek a listán, minden megyére jut átlagosan egy szolgáltató.
…és a jogszabályok: Ezz sok félreértés eredete. Hallani olyan kijelentéseket, hogy tiltva van a légi növényvédelem. Az EU betiltotta! Európában már nem szabad repülőről permetezni! És hasonlóak.
A szabályozás háttere
Akkor most nézzük meg, milyen jogszabályokról beszélünk! Kezdjük a közösségi joggal, mert az mindent meghatároz!A peszticidek fenntartható használatáról szóló 2009/128/EK-irányelv, amelynek rendelkezéseit be kell építeni a nemzeti jogrendbe, így fogalmaz (érdemes szó szerint idézni):
(1) A tagállamok gondoskodnak a légi permetezés tilalmáról.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a légi permetezés csak különleges esetekben engedélyezhető, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:
a) más alternatívának nincs létjogosultsága, vagy a peszticidek talajon történő alkalmazásával összehasonlítva egyértelmű előnyöket jelent az egészségre és a környezetre gyakorolt kisebb hatás miatt;
b) a használt peszticidet a légi permetezésből eredő kockázatok pontos felmérését követően a tagállamnak kifejezetten légi permetezés céljára jóvá kell hagynia;
c) a légi permetezést végző kezelőnek rendelkeznie kell az 5. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítvánnyal. Azon átmeneti időszak során, amíg a tanúsítási rendszerek még nem készültek el, a tagállamok elfogadhatnak az elegendő ismeretet igazoló más tanúsítványokat;
d) a légi permetezés kijuttatásáért felelős vállalkozásnak a peszticidek légi kijuttatására szolgáló berendezés és légi jármű engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállított tanúsítvánnyal kell rendelkeznie;
e) ha a permetezendő terület közterület közvetlen közelében helyezkedik el, a jóváhagyásnak olyan különleges kockázatkezelő intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek biztosítják, hogy a járókelők egészségét ne érjék káros hatások. A permetezendő terület nem lehet lakott terület közvetlen közelében;
f) 2013-tól kezdődően a repülőgépet olyan tartozékokkal kell felszerelni, amely az elérhető legjobb technológia segítségével biztosítja a permetsodródáscsökkentését.
Ebből nekünk a lényeg:
1. Lehet légi növényvédelmi – és tápanyag-gazdálkodási – tevékenységet folytatni.
2. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha:
a) a földi kijuttatás nem lehetséges vagy
b) a földi kijuttatáshoz képest az emberi, növényi és környezeti egészségre kedvezőbb a légi kijuttatás.
Röviden összegezve: ismerve a hazai körülményeket, minden feltétel teljesíthető és rendelkezésre áll a légi mezőgazdasági munkavégzéshez!
Mikor indokolt a légi kijuttatás?
Kanyarodjunk vissza a légi növényvédelem feltételeihez. Ez két esetben lehetséges: ha a földi kijuttatás nem lehetséges, vagy a légi kijuttatás kedvezőbb. Ez mit jelent a gyakorlatban? Ha földi géppel tudunk megfelelő munkát végezni, menjünk azzal! Jobb minőségű munkát tudunk végezni, olcsóbban!
Mikor nem tudunk földi géppel dolgozni? Például:
- eső vagy elvonult belvíz után, a felázott területen mindaddig, amíg felszárad;
- magasra nőtt növényállománynál. Az elmúlt években volt rá példa, hogy a kukorica, napraforgó olyan magasra nőtt, amiben már a hidas permetező szórókerete is törési kárt okozott;
- meredek lejtésű területen;
- az erdészetben általában;
- rövid idő áll rendelkezésre (pl. időjárási okokból).
Ez, azt gondolom, érthető, a felsorolásban mondhatni hétköznapi események szerepelnek, minden évben találkozunk ilyesmivel.
A nemzeti jogszabály az élelmiszerlánc felügyeletéről szóló törvény végrehajtási rendelete, a légi mező- és erdőgazdasági tevékenységről szóló 44/2005 FVM-GKM-KvVM rendelet. Ide épült be az irányelv előírása, az ugyanazokat a korlátokat és lehetőségeket tartalmazza, mint az irányelv.
Összefoglaló
A jogszabályok nem tiltják, hanem keretet adnak a légi mezőgazdasági tevékenységnek. Nem tették könnyebbé az életet, de leginkább az a fontos, hogy van törvényes lehetőség, repülhetnek a „kukacbombázók”! A Nébih 2025. február 5-én közleményben tette közzé az elmúlt két év légi mezőgazdasági munkavégzési statisztikáját. A hivatalos adatok szerint 2023-ban közel 20 ezer ha-on, 2024-ben 16 ezer ha-on történt légi növényvédelmi kezelés. Tápanyag-gazdálkodási célú repülés (műtrágyaszórás) valamivel több mint 3 ezer ha-on történt mindkét évben. Ez nem túl sok, de azt jól mutatja, hogy van törvényes lehetőség a mezőgazdasági repülésre, lehet, sőt, adott helyzetben szükséges is élni vele!
SZERZŐ: JORDÁN LÁSZLÓ
