A kecskeméti Portfólió Agrárium konferencia egyik nagy érdeklődésre számot tartó kerekasztal-beszélgetése a területalapon járó támogatásokkal foglalkozott. Így beszédtéma volt az Egységes Kérelem megnyílása, az ellenőrzések következményeként a kifizetések csúszása, a MobilGazda-fejlesztések, a falugazdászok felkészítése, hosszabb távon pedig a Közös Agrárpolitika (KAP) sorsa. Az összkép meglehetősen vegyes lett.
Állandó szabályozási változásban
A panelbeszélgetés jól indult: Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára örömmel közölte, hogy az Egységes Kérelem (EK) benyújtására április 7-étől lesz lehetőség a szokásos júniusi véghatáridővel. Kiemelte, hogy a HMKÁ8 kivezetésre került a kötelezően teljesítendő elvárások közül, ami annak köszönhető, hogy az Agro-ökológiai Programban (AÖP) is lehetőség van önkéntesen vállalni a nem termelő területek fenntartását, például vízmegtartási vagy talajvédelmi célból. Utalt arra, hogy a vizes élőhelyek megtartását elváró HMKÁ2 előírást az AÖP keretein belül lehet „pénzre váltani”.
A helyettes államtitkár érzékeltette, hogy a bürokrácia nem leépülni, hanem fokozódni fog a jövőben. Például hamarosan a „szociális feltételesség” fogalmával is meg kell ismerkednünk. Ennek célja, hogy a munkaügyi ellenőrzések eredményei is bekerüljenek a támogatási rendszerbe. Holott már ma is nehezen átláthatók a támogatási feltételek, és sokak számára nehezen követhetők a technikai elvárások is. Példaként említette a mobilGAZDA applikáción keresztül a támogatási feltétel teljesülését igazoló fotózást.
Szabó Endre, a Magyar Államkincstár KAP-igazgatója elsősorban a támogatási rendszer technikai hátteréről beszélt. Szerinte is abból ered a legtöbb hiba, hogy a térinformatikai rendszer adatai nem egyeznek meg a valós területhasználattal. Az állattartók részéről pedig gyakori hiba az adatok késői bejelentése az ENAR-rendszerbe. Felhívta a figyelmet, hogy amíg a TMR-ellenőrzések el nem kezdődnek szeptemberben, addig EK-adatok módosíthatók. Kiemelte, hogy a mobilGAZDA alkalmazás továbbfejlesztése folyamatban van: az applikáción keresztül idővel lehetséges lesz a támogatási okiratok kikérése, vagy a vis maior események bejelentése is.
Lassan, de mindenbe beletanulunk
Az új támogatási rendszer nagyon bonyolult. Működtetése az indulás óta javult ugyan, de várhatóan csak jövőre éri el a 2022-es, gördülékeny szintet– vélekedett Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese. A szakember a távellenőrzés következményeit is súlyosnak tartotta a gazdaságok cash flow-jára nézve. „Aránytalan kárt okoz a gazdaságoknak az, hogy egy műholdas ellenőrzést követően akár 3 négyzetméterre is a jogszerű használat igazolását követelik a termelőtől, és amíg ez nem történik meg, az egész területre áll a kifizetés. A gazdálkodó szívesebben lemondana arról a pár vitatott forintról, csak ne emiatt csússzon fél évet a támogatás” – magyarázta a szakember.
Mint a további panelbeszélgetésekből kiderült, a bankoknak ugyanez a problémájuk: a túl bonyolult rendszer lelassította a támogatások kifizetését, ami a gazdaságok életében likviditási gondokat okozott, a pénzintézeteknél pedig a finanszírozási kockázatokat növelte.
Papp Gergely elmondta, hogy a NAK a maga részéről mindent megtesz az EK könnyebb kitöltéséért: videós segédanyagokat és tájékoztatókat készít hozzá, továbbá március 27. és április 8. között minden falugazdászt kiképeznek az EK felületről, hogy hatékonyan segíthessék a kérelembeadást. A termelők számára javasolta a mobilGAZDA alkalmazás megtanulását, mert az hatékony eszköz lehet a támogatásigénylésben. Az állattartók számára azt javasolta, hogy ne az EK beadási időszak elejét válasszák a kérelembenyújtásra, az erdőtelepítők számára pedig május 12-től nyílik lehetőség a befejezett tevékenység után kifizetést kérni. (Itt írtunk róla.)
Háttérbe szoruló agrárérdekek a globális sakkjátszmában
Papp Gergely szerint az agrártámogatások jövőjét illetően két lehetőség áll előttünk: vagy kevesebb pénzt kapunk szigorúbb feltételekkel és még nagyobb bürokráciával, vagy ami ennél is rosszabb: teljesen megszűnik a Közös Agrárpolitika. „A fiatal generáció már nincs tisztában a KAP eredményeivel. Pedig az élelmiszer-ellátás továbbra is stratégiai kérdés, és ennek elhanyagolása még mi életünkben komoly következményekkel járhat” – intett a szakember.
Szintén borús jövőképet festett fel Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, aki szerint az Ukrajna előcsatlakozásához szükséges forrásokat a KAP-ból akarják elvonni, ami veszélyeztetheti a mezőgazdasági támogatásokat. Úgy vélte, az sem jó út, ha egyetlen, közös szuperbüdzséből címeznek forrásokat a nemzetállamoknak, de jogállamisági feltételekhez kötik ezen összegek felszabadítását. Közölte, a MAGOSZ két héten belül petíciót nyújt be a Bizottsághoz a KAP védelme érdekében.
Makai Szabolcs a nagyüzemek nevében szólt hozzá a témához, de hangsúlyozta, nincs kifogása az ellen, hogy a kisüzemek extratámogatást kapjanak, hiszen fontosak a vidéki lakosság megtartásában. A közepes és nagyobb gazdaságok azonban a GDP motorjai – mutatott rá. Úgy vélte, hogy az exportképes vállalkozások számára sokkal fontosabb kérdés az, hogy a támogatásokért cserébe a termelés korlátozását várja el tőlük az EU – súlyos példája ennek az állattartás hibáztatása a klímaváltozás miatt –, másrészt nagy veszélyt jelentenek a hasonló korlátozások alá nem eső régiókkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodások, mint például Ukrajna vagy Dél-Amerika.
A Közös Agrárpolitika jövőjéről szólva végül Juhász Anikó arra hívta fel a figyelmet, hogy erről még csak nem is az agrárminiszerterek fognak dönteni. „Hiába fejezte ki tavaly novemberben mind a 27 agrárminiszter az egységes akaratát a KAP megtartására, az agrárbüdzsé sorsa a miniszterelnökök szintjén fog eldőlni. Márpedig más területek is erősen versengenek az agrárium forrásaiért, hogy mást ne mondjak, az EU lendületesen fegyverkezik.”
