Az ukrán agrárium azért nagy ellenfele az európainak, mert döntően multik, azon belül is amerikai nagyvállalatok kezében van. Ez igaz a termelésre és a kereskedelemre is. Az európai tőke jóval kisebb a térségben.
Olcsó munkaerő és nyugati technológia
Ukrajnában a bérek rendkívül alacsonyak, ami közvetlenül hozzájárul a mezőgazdaság versenyképességéhez. A mezőgazdasági dolgozók átlagos bruttó órabére 2 euró. A kiváló termőföld és az olcsó munkaerő felkeltette a nyugati befektetők érdeklődését is, mára az ukrán földek közel 30%-a multinacionális vállalatok kezében van. Például az amerikai hátterű NCH Capital közel 300 ezer hektáron gazdálkodik. A nyugati hátterű cégek a legmodernebb öntözési rendszereket és a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák a gazdaságukban – sorolja heti hírlevelében Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára.
Itt jegyezzük meg, hogy a multik egy része luxemburgi, illetve ciprusi bejegyzésű, homályos tulajdonosi szerkezettel. Ilyen például az ország legnagyobb terménykereskedője, a Kernel, közel 600 ezer hektáron gazdálkodik. 2024-től 10 ezer hektárt lehetne vásárolni Ukrajnában átlag 420 ezer forintért, itt írtunk róla.
Az állattenyésztésben is a nyugati cégek dominálnak. Ukrajna egyik fő exportterméke a baromfihús, melyet sokkal alacsonyabb költséggel képesek előállítani, mint az uniós termelők. Ez főként az ágazat koncentrációjával magyarázható, mivel egyetlen (főként amerikai tőkéből működő) vállalat felelős a termelés 70 százalékáért. A koncentráció hasonló mértékű a tojástermelésben is: a száraz tojástermékek ukrajnai piacának 2/3-át egyetlen (szintén nyugati hátterű) cég tartja a kezében.
Több termékben is piacvezető az ukrán mezőgazdaság
Ukrajna gazdasága erősen függ a mezőgazdaságtól, amely az ország exportjának közel felét teszi ki. Az ágazat nemzetgazdasági súlyát jól jellemzi, hogy a GDP több mint 10%-a származik a mezőgazdaságból, és a háború előtt minden hetedik ember ebben az ágazatban dolgozott
Néhány beszédes adat az ukrán exportpotenciálról: a világ napraforgóolaj-exportjának 40%-át, az uniós import több mint 90%-át Ukrajna adja. A globális búzaforgalom 10%-a is Ukrajnából származik. Kukoricából közel 30 millió tonna termett náluk tavaly (Magyarországon 5 millió tonna), és a globális forgalom 15%-a származik innen. Árpa esetében 13%-os az ukrán export világpiaci részesedése.
Az ukrán gabona legnagyobb vásárlói sorrendben Spanyolország, Kína és Románia (ez utóbbi a kikötők miatt). Ezek az államok együttesen az ukrán gabonaexport mintegy 44%-át vásárolták fel.
Így fest a külkereskedelmi egyenleg az EU-val
Az adatokat az Eurostat ábráival egészítjük ki. Mint az az látható, Ukrajna külkereskedelme a háború kitörése után megélénkült az Európai Unióval, és volt egy rövid időszak, amikor az EU mérlege deficitessé is vált. Ukrajnából alapvetően nyersanyagok lépnek be az EU-ba, míg kifelé főként a vegyipar, a gépjárműipar, illetve az energiaipar termékei lépnek ki. A háború előrehaladtával ezek exportja egyre több és több bevételt hoz az EU-nak, annak ellenére, hogy a nyersanyagok importja is emelkedett 2022 óta.
Az unió egyre jobban támaszkodik az ukrán napraforgóolajra, kukoricára, szójaolajra és repcemagra. Mivel az unió kereskedelmi egyenlege hatszor jobb, mint a háború előtt volt, mindez nem probléma az ipari szereplők számára, a mezőgazdaságból élőket viszont aggasztja.
Egészségesek az Ukrajnában termelt élelmiszerek?
Ehhez a kérdéshez a MAGOSZ főtitkára felsorol néhány, az uniós gyakorlatból kitiltott hatóanyagot. Azt is tudjuk, hogy az ukrán termelés nem mentes a GMO-któl. Az azonban bizonyos, hogyha az ukrán gazdaságok az EU piacán akarnak érvényesülni, akkor nem engedhetik meg maguknak a szermaradékokkal vagy GMO-val kevert tételeket. A kukoricaimportőröktől gyakran halljuk, hogy aflatoxinos években sokkal jobb minőségű kukoricákat lehet importálni Ukrajnából, mint itthoni forrásból. Egyszóval arra a kérdésre, hogy rosszabb-e az ukrán áru, mint az uniós, nem lehet „igen-nem”-mel válaszolni.
Kik exportálnak Ukrajnában?
Idén az árak nem is adtak lehetőséget a kukorica és a búza importjára: túl drága volt az ukrán termény. Emellett az uniós importfék-mechanizmus és a kikötők szabad munkája is sokat enyhített az ukrán importnyomáson. Ha az ukrán cégek szabadon kereskedhetnek a világgal, akkor az EU-ba csak az a termék lép be, amit a helyi piac igényel. Pontosan annyi és olyan minőségben. Itt jegyezzük meg, hogy az ukrán gabonakereskedelem is a globális vállalatok kezében összpontosul, amelyek a kereslet alapján döntenek az értékesítésről. Az EU a vámokon kívül csak a minőségi elvárásokkal tudja szabályozni az importot.
A legnagyobb terménykereskedők piaci részesedése Ukrajnában 2023-ban:
- a luxemburgi bejegyzésű napraforgóolaj-gyártó, a Kernel: 8%
- a holland alapanyagkereskedő és feldolgozó, a Louis Dreyfus: 7%
- az agrártermékek kereskedelmével foglalkozó, amerikai Cargill: 5%
- az ukrán gabonaszállítmányozó, a Nibulon: 5%
- az amerikai alapanyagkereskedő és feldolgozó, az ADM: 5%
- a gabonakereskedelem finanszírozásával is foglalkozó, az amerikai NCH Capitalhoz tartozó Agroprosperis: 4%
- Ázsia legnagyobb élelmiszer-alapanyag kereskedője és feldolgozója, a kínai Cofco: 3%
- a holland terménykereskedő és feldolgozó, a Viterra: 3%
