Az OMSZ adatai szerint súlyos aszályhelyzet van kibontakozóban. A felső talajrétegben a Kisalföldön már alig van a növények számára hasznosítható nedvesség. Ha a mélyebb rétegekbe tekintünk, akkor pedig szinte mindenhol komoly a vízhiány. A márciusi időjárásra is kitérünk.
A Kis-Alföldön napról napra romlik a helyzet: a talaj felső 20 centis rétegében már kevesebb mint 40% a hasznosítható víztartalom. A vízhiány fokozatosan „terjed” az ország keleti felé, ahol – látszólag – még nem rossz, sőt, a növényápolásra, talajművelésre kifejezetten kedvezőnek tűnik a talajállapot.
Ha azonban a mélyebb rétegekbe tekintünk, már nagy a baj. Az egyméteres rétegben a vízhiány az ország nagy részén 40–60 mm közötti. A legrosszabb értéket a Tisza kilépési pontja körül és a Kőrösök összefolyásánál – Békés vármegye északi és a Hajdú-Bihar déli részén – látni: itt 89, illetve 82 mm a hiány. Baranya és Bács-Kiskun legdélebbi pontján viszont alig hiányzik talajnedvesség.
Az elmúlt 90 napban ugyanis az ország déli sarlójában tért el a legkevesbé a lehullott csapadék mennyisége a szokásostól. Csongrád vármegye déli részén ez mégsem segített, hiszen a legnagyobb talajvízhiányt itt mérték az országban. Másutt jellemzően 40–70 mm-rel kevesebb csapadék hullott az elmúlt 90 napban. A legnagyobb eltérést Komárom-Esztergom, Veszprém és Szabolcs-Szatmár-Bereg nyugati része tapasztalta.
Milyen lesz a március?
Az alábbi két térkép a márciusra várható hőmérsékleti és csapadékviszonyokat mutatja. Csak Franciaországban lesz „normális” a tavasz indulása: megszokott hőmérséklet mellett az átlagostól mintegy 20 mm-rel több esővel. Magyarországon 1-2 fokkal melegebb lesz a március, és az ország keleti harmada kap majd pár millivel kevesebb esőt, mint a sokéves átlag.
Legutóbbi cikkünk a témában: Lesz eső a fejtrágyára, vagy a búza is menjen lineár alá?
