2024. május 28-án tartottuk meg a most már hagyományosnak mondható olajlen szakmai napot a Veszprém vármegyei gyönyörű kis faluban, Taliándörögdön. A szervezők: a Gabonakutató Nonprofit Kft., a Vitafort Zrt., a Yara Hungária Kft. A szakmai napon növénytermesztők, állattenyésztők, takarmányosok, kereskedők, integrátorok, szaktanácsadók vettek részt, őket Szegszárdy Imre értékesítési igazgató (Vitafort Zrt.) és Garamszegi Tibor területi képviselő (Gabonakutató Nonprofit Kft.) köszöntötte.
A rendezvényen előadások hangzottak el olajlentermesztési tapasztalatokról (Vadász Attila, Margittasziget 92’ Kft.), lenkészítmények szarvasmarha-takarmányozásban történő felhasználásának előnyeiről (Czakó Péter, Vitafort Zrt.), az olajlen tápanyagellátásával kapcsolatos kérdésekről (Makra Máté, Yara Hungária Kft.), az olajlen piaci sajátosságairól (Szegszárdy Imre) és az elmúlt évek olajlentermesztési kísérleteinek eredményeiről (Garamszegi Tibor).
Az előadásokat követően helyszíni szemlét tartottunk az idei olajlentermesztési kísérletet megvalósító gazdaság kísérleti parcelláin (Révész Márton, Dörögdi Mező Kft.). Az ebédet követően kulturális eseményre is sor került, köszönhetően Szőke András Balázs Béla-díjas filmrendezőnek, aki taliándörögdi állandó lakosként filmbemutatóval kedveskedett a jelenlévőknek. A cikkben ismertetjük a fent említett termesztési kísérlet eredményeit.

A kísérletben a különböző tápanyagellátási módokra helyeztük a hangsúlyt
A kísérleti területet megfeleztük, egyik felére juttattunk ki felületre történő szórással közvetlenül vetés előtt műtrágyát, a másik felére nem; a tábla mindkét felén elhatároltunk olyan részeket, amelyek vetőgéppel is kaptak műtrágyát, és a későbbiekben fejtrágyát is vagy csak fejtrágyát, vagy semmit. Így 8 parcellát alakítottunk ki, egyenként 0,5–0,6 ha területmérettel.
A kísérleti tábla fontosabb talajparaméterei: pH (KCl) 5,25–5,47; KA 35–37; humusz 1,36–1,37%; P2O5 (AL) 22–28 mg/kg; K2O (AL) 76–86 mg/kg. A vetés, az alaptrágya felületre szórása, a műtrágya vetőgéppel történő kijuttatása 2024. március 20-án, a fejtrágyázásban részesült kísérleti parcellák fejtrágyázása 2024. 04. 15-én, a betakarítás 2024. 07. 15-én történt. Elvetett fajta: GK Helga. Vetésnorma: 100 kg/ha.
Az 1. táblázatban közreadjuk a mért termésátlagokat, az alkalmazott műtrágya összetételét, mennyiségét, valamint a technológiák műtrágyázási költségeit.

A műtrágyázási költségek valós beszerzési árakon alapulnak, a kijuttatási költségeket is tartalmazzák. A betakarításkor mért termény nedvességtartalma 4% volt. A műtrágyázástól eltekintve az egyes parcellák művelése megegyezett.
A táblázat „G” oszlopában közöljük a műtrágyázásban nem részesülő parcellához képest a termésátlag-növekményt, amelyet a „H” oszlopban beárazva is szerepeltetünk. A műtrágyázási költségek az előbbi forintosított növekményből történő levonása utáni összegeket mutatja az „I” oszlop. Az „I” oszlopban szereplő értékek egyértelműen mutatják, hogy az olajlen ugyan igénytelen növény, de a megfelelő tápanyagellátást meghálálja: a kísérletben alkalmazott műtrágyázási költségek különböző mértékben ugyan, de bőségesen megtérültek. (A növénytermesztők figyelmét felhívjuk, hogy a növényt a minél jobb költségmegtérülés érdekében talajvizsgálati eredményekre alapozott műtrágyázásban részesítsék, ne pedig „a szomszéd is így csinálja, én is így csinálom” elv alapján – az adaptált műtrágyázási technológia meghatározásában készséggel állunk rendelkezésükre személyesen vagy telefonon.)

Az eddigi kísérleteinkben mindig ügyeltünk arra, hogy ne csak a terméseredményeket és a költségviszonyokat taglaljuk, hanem térjünk ki a termény minőségében fellelhető változásokra is. Most is így járunk el. A 2-3-4. táblázat foglalja össze a kezelések hatását a lenmag szempontjából legfontosabb beltartalmi mutatókra, értékük alapján sorrendbe szedve. A mért adatokat minden esetben hagyományos kémiai analízissel nyertük.



A termény vizsgálatából egyértelműen látni, hogy a tápanyagellátás szempontjából „magára hagyott”, műtrágyázásban nem részesülő növény termésében az olyan fontos alkotórész, mint az olajlen esetében a linolénsav, alacsony értékeket mutat. (Ez bizony hatással lehet a termény átvételi árára is.)
Partnereinkkel közösen 2025-ben is tervezünk olajlen szakmai napot tartani, amelyre érdeklődésre számot tartó kísérleteket készítünk elő, bemutatási és elemzési céllal, mint például télállósági vizsgálat őszi vetés esetén, illetve további speciális tápanyagellátási kísérletek.
Legyen majd Ön is a vendégünk!
SZERZŐ: GARAMSZEGI TIBOR • GABONAKUTATÓ NONPROFIT KFT.
Minden évjáratban nyereséges
Békés vármegyében folyamatosan növekszik az érdeklődés a lenmag iránt, amit a kukorica termesztését kísérő kudarcok is támogatnak. Szőke-Molnár Tibor, az orosházi Béke Agrár Kft. ügyvezetője tejtermelőként és növénytermesztőként is állítja: a klímaváltozás, az anyagi nehézségek és a piaci kereslet egyaránt az olajlen malmára hajtja a vizet. „Mi néhány éve foglalkozunk lenmagtermesztéssel, de 2024 tavaszán kissé megcsúsztunk a vetésével. Az időjárás azonban júliusig átlagosnak volt mondható, így aki jó magágyat tudott készíteni, és sikeres volt a gyomirtása, minden további nélkül hozni tudta a két tonnát” – összegez a szakember, aki szerint ez a rövid tenyészidejű, kis befektetést igénylő növény a koraisága miatt nagyon stabil hozamokra képes.
„A kommersz lenmag 2024. évi ára 250–280 Ft/kg volt, miközben a költségoldalon földbérleti díjjal együtt sem költünk rá többet 300 ezer forintnál. Vagyis 1,2 t/ha felett mindenképpen nyereséges a növény” – számolgat Szőke-Molnár Tibor. A teljesség kedvéért hozzáteszi: az olajlen szabadpiaci értékesítése nem kiforrott, termeltetés keretében pedig jó lenne gyorsítani a kifizetéseket. Ugyanakkor azt is elismeri, hogy a 30 napra fizetés kötelezettsége – bármely szegmensben – nehéz likviditási helyzetbe hozza az integrátorokat, amit tejbeszállítóként is átérez.
„Ami a lenmagot illeti, számomra a legészszerűbb megoldás csak feltárásra átadni az integrátornak, majd házon belül feletetni a tehénnel. Az aflatoxinos és energiahiányos takarmányokat eredményező évjáratokban ez a legbiztonságosabb megoldás.” Szőke-Molnár Tibor fontolgatta a cirokterület növelését is, de az egy az egyben a kukoricával versenyez, és csak a toxinos években kerül előnybe. Jó évjáratokban nehéz eladni. Ez a lenmagról nem mondható el: mindig van rá kereslet. Ha nincs saját állat, akkor vagy a takarmánygyártók vagy az olajütők biztosan felvásárolják.
A növény termesztéstechnológiájáról és piacáról itt írtunk részletesen: Lendületben az olajlen, a nyereséges szupernövény. (Lásd honlapunkon.)
Gönczi Krisztina