fbpx

Nehezen bírja a tempót az aszálykárokkal a vízműfejlesztés

Írta: Szerkesztőség - 2025 február 02.

Eddig évszázadokon át év elején a víz leeresztése volt a feladat a földekről, most már annak megtartása. A vízhiányt orvosolandó elvégezték a védművek mintegy 450 milliárd forintos fejlesztését – adta hírül az Agrárkamara, továbbá egy új vízgazdálkodási bizottság létrehozásáról is beszámolt. Ha 10 év alatt meg tudnánk triplázni az öntözött területet, akkor lépnénk át a tavalyi aszály által sújtott területnagyságot.

csatorna öntözés
Fotó: Horizont Média

Lett egy új bizottságunk

Egy tavalyi kormánydöntés alapján létrejött a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság tárcaközi bizottság. Tagjai az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, illetve a közigazgatási és területfejlesztési miniszter által delegált államtitkár, továbbá az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának az elnökei, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője.

Az új bizottság operatív testület, amely konkrét problémákat old meg. Feladata, hogy intézkedésekkel, jogszabályi feltételek megteremtésével segítse a vízvisszatartást, és megteremtse a megfelelő körülményeket, műszaki feltételeket a gazdák kezelésében lévő vízműveknél is.

Folytatódnak a rekonstrukciós programok

Többéves rekonstrukciós program indul idén. Az első ütemben 300 kilométernyi csatornakapacitás, 133 vízműtárgy, 7 szivattyútelep és 7 őrtelep építése és korszerűsítése szerepel. Már ezek a fejlesztések 5 millió köbméterrel növelik a tárolókapacitást a gazdáknak. A vízgazdálkodási közösségekből már 287 van az országban, ezeknek köszönhetően 80 ezer hektárral bővült az öntözhető terület.

Három nagyobb projekt folyik jelenleg: a mórahalmi vízművek több milliárd forintos fejlesztése 450 hektáron teszi lehetővé az öntözést. Erre eddig 1,5 milliárd forintot fordítottak, idén további 2,2 milliárdot fognak. A siófoki öntözőrendszer rekonstrukciójának köszönhetően 360 hektárral bővül a gyümölcstermesztés, a sarudi szivornya átépítésével pedig 160 hektárnyi területen lehet öntözni.

Triplázni kellene az öntözött területet

Ágazati vélemények szerint a vízműfejlesztésre rendelkezésre álló összeg többszörösét kellene elkölteni, és minél több olyan projektre lenne szükség, ami a talajvízszintet növeli a felszíni, nagy, párolgó felülettel rendelkező tározók helyett.

A történelmi aszályt követően a gazdálkodók 2023-ban 37%-kal növelték az öntözött terület nagyságát, ami így 153 ezer hektárra emelkedett. A kormány saját célkitűzése szerint 2030-ig ennek minimum a dupláját (350 ezer hektár) szeretné elérni, 2035-ig pedig 450–500 ezer hektár eléréséről beszélt Farkas Sándor miniszterhelyettes. Hozzátesszük: 2024-ben mintegy 400 ezer hektárt ért aszálykár Magyarországon.

Kapcsolódó cikkünk: Széljegyzet az ingyenes öntözővízről szóló határozatra.