Novemberben az Alföldön 10-ből 9 esetben nem vagy nem annyiért vették át a kukoricát, mint amennyit a termelő remélt érte. Decemberre pedig erősen lelassult a kereskedés. A tárolás kínkeserves hónapjai most azokat is aggasztják, akik papíron már eladták az árut, de fizikailag még mindig náluk van. Az ok az aflatoxin.
A cikk írásakor, december első napjaiban már minden kukorica learatva. A betakarított 5 millió tonnából nagyjából 3 millió tonna lehet a minőségvizsgálatra megmintázott mennyiség – kezdi az adatok ismertetését Párkányi Gábor, a Mertcontrol Kft. ügyvezető igazgatója. Mint mondja, a betakarítás egy pontján rosszabb aflatoxinértékeket mértek a hozzájuk kerülő mintákból, mint a 2022-es történelmi aszály idején.
A termés harmadában túl sok a toxin
Novemberben egészen 40%-ig emelkedett az 5 ppb feletti mértékben aflatoxinos tételek aránya, és ezekből minden másodikban az uniós határértéket, a 20 ppb-t is átlépte az Aspergillus gomba méreganyaga. A betakarítás legvégén kerültek sorra az ország északi részén elhelyezkedő, bővebben termő és a gyapottok-bagolylepke által kevésbé látogatott táblák, amelyek aztán ismét lejjebb tudták szorítani a rossz átlagot. November végére 35%-ra csökkent az 5 ppb feletti értékű minták aránya, és ezeknek mintegy 43%-a mutatott a felvásárlók számára – elvileg – takarmányozásra alkalmatlan, 20 ppb feletti értéket. A piac azonban kialakított egy ársávot az „elvileg használhatatlan” kukoricára is, így most az ajánlatok az 5 ppb alatti, az 5 és 20 ppb közötti és az afeletti tételekre vonatkoznak. Továbbá a felvásárlók már a termelő telephelyén többszörösen megmintázzák a terményt, hogy ne a kapuba érkező kamionokat kelljen visszafordítaniuk.
„Látok változást a termelői oldalon is: most jóval több megbízást kapunk a részükről. Szeretnék ugyanis a számok tükrében eldönteni, hogy milyen toxincsökkentési vagy értékesítési stratégiát válasszanak. Egy 80-as ppb szintű halomban rostálással nagyjából 50 ppb-ig csökkenthetjük az átlagos toxinszintet. Ózonnal kezelve 30-as érték alá szoríthatjuk a szennyezettséget, szín szerinti szeparátorral pedig akár 10 alá. De ez a kezeléssor tonnánként 20 ezer forintunkba is kerülhet. Kérdés, megéri-e, mert egy biogázüzembe leszállítva már nem sokkal veszítünk többet: cirka 25–30 ezer forintot tonnánként” – számolgat Párkányi Gábor. A kérdés persze elméleti, mivel egy kezünkön meg tudjuk számolni azon gazdaságok számát, akik ezekkel a lehetőségekkel rendelkeznek. Nekik jellemzően a technológiai hátterük is profibb annál, semhogy penészgyeppel fedett csövekkel szembesüljenek. Ám földrajzilag mindenképpen kirajzolható egy veszélyeztetett régió, ahol keményen kell küzdeni a hernyórágás és a gomba ellen. Ez a körzet – érdekes módon – nem esik egybe a 2022. évivel – mutat rá a szakember.
Míg korábban Békés vármegye „esett el”, most az ország közepén alakult ki egy patkóforma sáv, melynek epicentruma Bács-Kiskun vármegye volt. Párkányi Gábor azt tapasztalja, hogy a szomszédos országok is hasonló problémával küzdenek. A román, szerb, horvát, szlovák és cseh kukoricák jóval szennyezettebbek, mint a lengyel és az ukrán. A klímaváltozás mindenképpen kedvez Lengyelországnak, ahol egyre több és jó minőségű tengeri állítható elő. Mint arról a MezőHír beszámolt: Magyarország már a negyedik, Románia pedig a harmadik éve termel a lengyel szint alatti mennyiségben kukoricát, ami korábban elképzelhetetlen volt.
(forrás: Eurostat, az utolsó adat novemberi becslések)
A piac megoldja a problémát
Szalontai Szabolcs, az UBM termény-nagykereskedelemi üzletágának vezetője ráerősít az előbbi információra: az idei kukoricatermés nagyjából harmada 20 ppb feletti aflatoxint tartalmaz, de a piac megtanulta kezelni a helyzetet. „Egyrészt sok pontról veszünk mintát, de még így is nehéz megtalálni a gócokat. Másrészt mindenki három-négy minőségi kategóriában vásárol. Most egy ideje már jönnek lefelé az árak, különösen az 5 ppb alatti kategóriában, amit első ijedelmében mindenki kissé túlárazva vett. A legalsó minőségi kategória viszont enyhe emelkedést mutat. Lényegében 20 ezer forint körülire szűkült az aratás idején nagyjából 28 ezer forintos árkülönbség a legjobb és a leggyengébb tételek között” – magyaráz a kereskedő. Náluk december első napjaiban az 5 ppb alatti aflatoxinértéket mutató kukorica tonnája beszállítva 79-80 ezer forintot ér, az 5 és 20 ppb közötti 68 ezer forint körül adható át, a 20 ppb feletti tételeket pedig legfeljebb 58 ezerért fogadják. Szalontai tapasztalatai szerint a leginkább toxinos vármegyék: Fejér, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Tolna, Pest és a Jászság. Békés megye vegyesen érintett. A legjobb kukoricákat pedig Borsodban, a Nyírségben, a Hajdúság északi részén, Vas, Győr, Zala és Baranya területéről lehet beszerezni. Volt egy félmillió tonnás jó minőségű átmenő készlet is az országban.
A termelő alacsony árakat tapasztal
Barabás Béla, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség titkára megerősíti: itt inkább vegyes, mint rossz a térségről alkotható kép. „Van, aki 10-ből 9 kamionnyi árut minden gond nélkül át tud adni, de olyan is akad, aki egyet sem.” A szakember ismerteti a helyben érvényes, toxinszintekhez kötött ársávokat is: a legrosszabb tételeket tonnánként 48–52 ezer forintért veszik át, a kevésbé rosszakat 58–65 ezer között, a legjobbakért pedig 70–80 ezer forintot adnak a felvásárlók. A kereskedés december első napjaiban még folyik, de lassuló ütemben. A toxinszintet pedig valóban két helyen, a termelőnél és a kapuban is megmérik, minden egyes kamiont alaposan megmintáznak az átvevők. „A napraforgóért most akár 220 ezret is fizetnek, és ebben kisebb volt a terméskiesés, mint a kukoricában. Az ilyen évek után mindig megnő a búza és a napraforgó aránya a vetésszerkezetben. Pedig fegyelmezett technológiával és egy kis szerencsével idén is voltak, akik 7-8 tonnás kukoricákat arattak a térségünkben” – jegyzi meg.
Bács-Kiskunban valóban rosszul fest a helyzet. Egy Kiskunfélegyháza térségében gazdálkodó nagyvállalkozás növényvédőse azt mondja, a környékben minden egyes tételt 5 ppb felettinek mérnek, ami a felvásárló telephelyére érve 20 ppb feletti értékű is lehet, attól függően hová esett a mintavétel, és mennyi idő telt el a két mérés között. A raktározás során gyorsan változik a toxinszint, de a legnagyobb baj az, hogy az idei, 3-4 tonnás átlaghozam „nem viszi el a hátán” ezt a törtszem- és toxinarányt. Az itteni gazdálkodók jövőre is csak egy jobb időjárásban és egy gondosabb rovarvédelemben bízhatnak – mondja a szakember. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből is azt halljuk, hogy 10-ből 9 tételt vagy nem, vagy nem azon az árszinten tudnak eladni a gazdálkodók, ahogy azt szerették volna. „Sokan nem gondolták, hogy ennyire rossz értékeket fognak mérni, és az 50 ezer forintos ársávba esik majd az árujuk. 4 tonnás terméssel ez nagyon nagy ráfizetés. A 200 ezer forintos árbevétel jó, ha a költségek felét fedezi. Nemcsak a termelők csalódottak. Úgy látom, gyorsan csökken az érdeklődés a kereskedők részéről is a hazai kukorica iránt…” – mondja egy nagy rálátással bíró helyi növényvédelmi szaktanácsadó.
Lesz import, de az export a fontosabb
Az UBM nemzetközi gabonakereskedőként átlátja az ország értékesíthető kukoricamennyiségét. Szalontai Szabolcs szerint az etanolgyárak a szezon elején a működésük visszafogására kényszerültek, és ezt az elmaradást már nem is fogják behozni. A takarmánygyártók pedig a végsőkig „elbúzásították” a receptúráikat. Így a magyar kukoricafelhasználás mintegy 3,5 millió tonna lesz ebben a szezonban, ami azt jelenti, hogy legalább 2 millió tonna mehet exportra, vegyes toxinértékkel. „A rosszabb tételekből valamennyi eljut teherautóval Románia felé, illetve a Dunán uszállyal elhagyja az országot, de mivel tőlünk délre is rengeteg a toxinos áru, ennek mennyisége korlátos lesz. Volumenében az olasz piac a meghatározó számunkra, ahol elsősorban a max. 5 ppb, illetve a 15 vagy 20 ppb-t el nem érő toxinértékű szállítmányokra van kereslet, és csak másodsorban a 20 ppb feletti árura. Mivel a legjobb kukoricák ára már kezdi elérni az exportpiacokon érvényesíthető szintet, januárban lendületet vehet ezek kiszállítása.”
A gabonakereskedő emlékeztet: az olasz piacon erős versenyben vagyunk a jó minőségű ukrán áruval. A hazai feldolgozásból hiányzó, toxinmentes volumen pedig Lengyelországból érkezik be megfizethető áron.
A takarmányozás kalászosokra váltott
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója is arról beszél, hogy a több ezer mérés alapján az idei kukorica harmada lehet 20 ppb feletti mennyiségben aflatoxinos. „Másrészt a termés felével nincs semmi baj, most még 5 ppb alatti értékeket mérünk. Gócokban azonban ezekben is ott lehet a gomba, ezért a piac kivár a tavaszi kötésekkel.” A szakember szerint a csúcson 88–90 ezer forintot is ért az 5 pbb alatti áru, most 80 ezer körül van az értéke. Az 5 és 20 ppb közötti szennyezettségű kukoricát 60–65 ezer forintért lehet eladni.
„Ezt már csak azok a felhasználók viszik, akiknek állatspecifikusan nem probléma a kisebb, határérték alatti toxinszennyezés. Úgy tudom, a nálunk rosszabb termést arató románok, szerbek is vitték az ilyen tételeket. A leginkább szennyezett terményért viszont csak egy kárenyhítő 40 ezer forintot remélhet a gazdálkodó” – sorolja Kulik Zoltán. A feldolgozás melléktermékében feldúsuló toxin ugyanis eladhatatlanná teszi a CGF-et, ami százmilliós veszteségeket okoz az etanolgyáraknak.
„A tejben folyamatosan mérik a toxinszintet, és az a tapasztalat, hogy ha a kukoricában, a szilázsban és a CGF-ben is van egy kis afla, a sok kis hatás összeadódik. Takarmánygyártóként teljesen át kellett gondolnunk a receptúrákat. Mivel a szükségesnél nagyjából 300 ezer tonnával kevesebb használható kukorica van az országban, kalászos gabonákkal és olajos energiahordozókkal váltottuk ki. Mivel minden takarmánygyártó hasonlóan gondolkodott, nem csoda, hogy most a búza és az árpa is 78–80 ezer forintot ér.” A Vitafort kizárólag receptúramódosítással reagált a megváltozott gabonakínálatra, külföldről nem importált kukoricát.
Ágazati becslések szerint a takarmányipar talán a felét fogja felhasználni a megszokott kukoricamennyiségnek, a korábbi 1,6–1,7 millió tonna helyett 800 ezer tonnát. Búzából viszont a korábbi 800 ezer tonnás igény helyett 1,4 millió tonnával lehet kalkulálni. Mivel az idei kukoricatermés 50–60%-a élelmezésre/takarmányozásra alkalmatlan, nagyon nehéz értékesíteni. Az ipari felhasználók legnagyobb félelme, hogy emiatt a toxinos árumennyiség nem fogy el a piacról, ezért jövőre – még ideális időjárás mellett is – kiemelt figyelmet kell majd fordítaniuk az új termésben felbukkanó ó készletekre.
Bajban a legnagyobb felhasználó, az etanolipar
„Ha az elkészült takarmány rossz, akkor biztos, hogy rossz volt az alapanyag is. Szeptember-októberben emiatt a teljes termelésünket ki kellett dobni” – vallott a toxinhelyzetről Reng Zoltán, a Hungrana Kft. ügyvezető igazgatója az Agrárszektor konferencián. Úgy látja, novemberben javultak a számok, de továbbra is csak a termés fele mutat 5 ppb alatti aflatoxinértéket, és 20–25%-a 20 ppb feletti mértékben szennyezett. Mivel a környező országokban még nálunk is rosszabb a helyzet, az import messziről és drágán érkezik. Sajnos a kevés jó minőségű kukorica miatt a hazai árak is elszakadtak a globális piactól, és a MATIF-árszint felett kereskedünk a kukoricával.
„Próbáljuk a gyártás többi termékét a lehető legjobb áron eladni, de nehéz a dolgunk. Ha a technológiában nem történik drasztikus változás, akkor a gyáraknak előbb-utóbb nem lesz alapanyaguk” – int az ügyvezető. A megoldást az öntözésfejlesztésben és a fegyelmezett növényvédelemben látja, amihez a termelőknek erős szakmai-kormányzati segítséget kell kapniuk: „Egymillió hektárt öntözhetővé kell tenni, és a gazdálkodóknak minden szakmai támogatást meg kell adni a szakszerű technológiához, különösen a rovarok elleni védelemhez. Ez nemzetstratégiai kérdés” – szögezte le az etanolgyár vezetője.
E cikk írásakor, december elején leginkább a jó minőségű búzának van nagyon magas ára – a ritkaságára való tekintettel. Emellett hatalmasat ralizott a napraforgó is az ősz folyamán. A 220 ezer forintot átlépő felvásárlói ajánlatok a legnyereségesebb szántóföldi nagykultúrává teszik ezt az olajnövényt. Jövőre már csak 120 ezer hektáron takarítjuk be a repcét, és a helyét könnyen betölti tavasszal a napraforgó. Ha még a kukorica életteréből is kihasít egy kicsit, megtörténhet a csoda: nagyobb területen lesz szotyi, mint tengeri az országban.
Mi a lényeg?
1. A gyorsmérések átlagánál valójában mindig magasabb a betárolt terményben az aflatoxin. A mért számot gondolatban megszorozhatjuk legalább kettővel.
2. Normál raktározási körülmények között folyamatosan emelkedik a szennyezettség mértéke.
3 Minden egyes kezelés (rostálás, ózon) csak átmeneti eredményt hoz, gyors értékesítés kell hogy kövesse.
4. A termés egy része eladhatatlan, és raktáron marad. Ezért a felvásárlók jövőre is keresni fogják az aflatoxint a terményben.
5. A kórokozó sokkal nagyobb területet fed, mint ami a korábbi évek adataiból következik, új területeken, sőt újabb kultúrákban is felbukkanhat, akár búzában is.
6. Az Alföldön már csak nagy rizikóval, egy-egy évjáratban hoz nyereséget a kukorica.
7. Ukrajna és Lengyelország a kisebb fertőzöttségének és a stabilabb termésszinteknek köszönhetően a hazai feldolgozók állandó ellátója marad.
SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA
