Eddig vitték a 20 ppb feletti aflatoxint tartalmazó kukoricát is – igaz, nagyon rossz áron –, mostanra azonban bezuhant a kereskedési kedv. A felvásárlók és a termelők oldalán is erős a csalódottság.
Kukoricafelvásárlás: nagy csalódás
A kereskedők a termelő telephelyén és a kapuban is megmintázzák az átvételre váró kukoricaszállítmányokat. Az aflatoxin után kutatva minden egyes kamionból mintát vesznek. A gazdálkodók pedig gyakran tapasztalják, hogy a raktárban még jónak látszó áru a kapuban már silánynak minősül, és csak nagyjából 50 ezret ajánlanak érte tonnánként.
Jellemzően a legkisebb termést produkáló táblákról kerülnek le a legszennyezettebb kukoricák. Egy 4 tonnás tábla terméséért pedig édeskevés a 200 ezer forintos árbevétel. Mondjuk ki: tetemes a ráfizetés. Az alföldi megyék közül a minták alapján most Bács-Kiskun látszik a leginkább érintettnek, de Jász-Nagykun-Szolnokból és máshonnan is azt hallani, nagy a baj.
Az Alföldön 10-ből 9 esetben nem, vagy nem annyiért veszik át a kukoricát, mint amennyit a termelő remélt érte. A kereskedés üteme pedig erősen lelassult. Egyrészt közeledünk az év vége felé, másrészt csökkent az érdeklődés a hazai, problémás kukorica iránt. Lengyelországban ugyanis 8,25 millió tonnányi, szinte teljesen egészséges áru várja a vásárlóit.
Nem lesz jobb
Ami a nyakunkon ragad, azt tárolni kell, amit tárolunk, ez pedig tovább romlik. A halmokon belül még mindig 15 fokos, kellemes meleget és párát nyújtó környezetben kedvükre tevékenykednek a gombák.
Mindeközben a napraforgó – amelyik jóval kisebb terméskiesést szenvedett el, mint a kukorica – már tonnánként 220-227 ezret ér (HO). Egyértelműen a legnyereségesebb szántóföldi nagykultúránk. Jövőre már csak 120 ezer hektáron takarítjuk be a repcét, az újabb 60 ezer hektárnyi területvesztést pedig biztosan betölti tavasszal a napraforgó. Ha még a kukorica életteréből is kihasít egy kicsit, megtörténhet a csoda: nagyobb területen lesz szotyi, mint tengeri az országban.
A témáról részletesen írunk januári lapszámunkban.
