Maximalizmus minden területen
G. Fehér Marianna a mezőgazdaság területén az AGROFERT-csoport marketingeseként vált ismertté. A hazai piac három mezőgazdasági cégét fogta össze – az IKR Agrár Kft.-t, az AGROTEC Magyarország Kft.-t és az AGRI CS Magyarország Kft.-t. Aki ebben a szakmában jártas, tudja, hogy ez mekkora feladatot jelent. Beszélgetésünk során azonban az is hamar kiderült, hogy az ehhez szükséges maximalizmus gyökerei egészen különös alapokhoz vezetnek.
Zenei karrierrel kezdődött…
– Hol nőtt fel, milyen pálya felé indult el gyermekkorában?
– A Krími-félszigeten, Kercsben születtem, mert édesapám ott dolgozott. Később Kárpátaljára költöztünk, ahol pár évet töltöttünk, majd onnan Kazahsztánba mentünk. Végül Magyarországra jöttünk – az életszínvonal itt sokkal jobb volt, ezért döntöttek a szüleim a maradás mellett. A diákéveket Magyarország és Kazahsztán között ingázva töltöttem, így a magyar mellett az oroszt is anyanyelvként beszélem.
– Milyen volt egyébként Kazahsztánban élni?
– Amíg együtt volt a család, egészen más volt, mint amikor – szüleim válása után – már csak az édesapámmal éltem ott. Gyerekként sok felelősség hárult rám: főznöm, takarítanom, mosnom kellett. És ezek mellett természetesen tanulni, sportolni, zongorázni.
Édesanyám zongoratanárnő, aki számára mindig fontos volt, hogy zongorázni tanuljak, a zene része legyen az életemnek, míg édesapám számára az volt a legfontosabb, hogy amit csinálok, abból a maximumot hozzam ki. Ennek a maximalizmusnak kézzelfoghatóan nyomatékot is adott: minden nap gyakorolnom kellett két órát, hétvégén pedig négyet, ahhoz pedig, hogy fizikailag is bírjam az előadásokat, a gyakorlásokat, ott volt a napi négy kilométer futás is. Nem volt egyszerű, de sok örömet hozott be az életembe – elvégeztem a zeneiskolát, országos versenyekre és négykezes országos találkozókra is jártam.
– A zenei karrierje hogyan fejlődött, merre tartott?
– Eljutottam egészen Eckhardt Gábor meghallgatásáig a Liszt Ferenc Zeneakadémián, ahol egy gyönyörű, hófehér Yamaha zongorán játszhattam. Kísérhettem a Dunaújvárosi Gimnáziumi Énekkart is, Dortmundban. Imádtam, de végül mégsem ez lett a hivatásom. Rajtam kívülálló okok miatt nem tudtuk kihozni egy előadásból azt, amit lehetett volna, ezt akkor sem, azóta sem viselem jól…
– Mi történt pontosan?
– Egy szólózongora-koncertre készültem, még ötödik osztályos általános iskolás koromban. Nagyon sok, különböző hosszúságú és nehézségű darabot kellett megtanulnom. A koncert több mint egy órás volt, a koronadarab Haydn D-dúr zongoraversenye volt. Arra készültem, hogy zenekarral fogom előadni, erről szólt az egyezség, de valamiért a zenekar akkori vezetője nem tanította be a darabot, így végül csak két zongorán adtuk elő, a tanárnőmmel együtt. Így is szép volt, de… Hosszú munka volt mögötte, és nagy csalódás számomra, ráadásul még magyarázatot sem kaptam arra, hogy miért nem készült el a zenekar. Valahol ez lehetett az a pont, amikor eldöntöttem, hogy nem ezt a hivatást választom.
– Ez teljesen érthető. Merre fordult a figyelme a zenei pálya után?
– Amikor visszajöttem Magyarországra, gimnáziumba jártam, és mindenki hangsúlyozta, mennyire fontos a nyelvtudás. Én beszélek oroszul, és tanultam angolul. Az ismerősök javasolták a Külkereskedelmi Főiskolát, mondván, ott erős a nyelvoktatás, ráadásul közgazdasági vonalon is mozog, amihez a matek is kell. Mivel a nyelvtudásom és a matekos alapjaim megvoltak, úgy gondoltam, ez egy jó irány lehet. Bár marketing szakirányon végeztem, ez támogatja a kereskedelmet, így egy jól felépített, logikus irány lett belőle.
Külkereskedelem, marketing, rendezvényszervezés…
– Megtalálta a helyét ezen a területen is?
– Nagyon! A diplomámat oroszul írtam, „Kereskedelem Oroszországban” címmel. Ugyanakkor a protokoll, a rendezvényszervezés az abszolút szerelem volt az életemben. A külkeren volt egy „protokoll-alapismeretek” tantárgy is, amit nagyon szerettem. A kötelező szakmai gyakorlatot, ami 12 hét volt nálunk, a főiskolán, a magyar Külügyminisztérium Protokoll Főosztályán töltöttem. Egyből mélyvíz várt a rendezvényszervezésben… Ez olyan elnöki szintű látogatásokat is magában foglal, mint az Orosz Föderáció vezetőjének látogatása Budapesten 2006-ban.
A gyakorlat végére a nevelésemmel és az oktatásommal együtt a maximalizmus a részemmé vált. Soha nem felejtem el Ambrus Jenő protokollszakember mondatait: „Ebben a szakmában nem szabad hibázni. Ahhoz, hogy maradandót alkoss a munkáddal, ki kell tűnnöd az átlagból, ott kell lennie valami plusznak önmagadból is.” Ezért járok minden egyes megbízásom során nyitott szemmel, keresem a lehetőségeket, amikkel előre tudom vinni a rám bízott márkákat. A jó marketing ugyanis nem szinten tartja a márka vagy a termékek ismertségét, hanem előre viszi azt, ezért dolgozom.
– Milyen munkahelyen kezdte kamatoztatni a frissen megszerzett tudást?
– A külkerről az utam a Rauchhoz vezetett, ahol Dunai András mentorálása alatt exportértékesítési asszisztensből jutottam el az exportértékesítési és marketingkoordinátor pozícióig az oroszul beszélő piacokon. A külügyminisztériumban olyan rendezvényszervezési rutint szereztem, amivel egy Bábolnai Gazdanapok vagy az AGROmashEXPO és Agrárgépshow kaliberű rendezvények összetartása sem okoz problémát, de ehhez a Rauchnál nemzetközi szemszögből is megismerhettem a kiállítási trendeket – Ukrajnában, Fehéroroszországban, Oroszországban is.
Következő munkahelyem a Fellowes Hungary Kft. volt, ahol iratmegsemmisítőknek, laminálógépeknek, légtisztítóknak, spirálozó gépeknek kellett megtalálni az érdekes, eladható oldalát. Egyik legizgalmasabb akciónk az volt, amikor 100%-ban bízva a legprofibb DIN P7-es szintű iratmegsemmisítőnk munkájában, kihívást hirdettünk egy rendezvényen: aki kirakja a megsemmisített dokumentumot, az megnyeri a standon álló Ferrarit! … A Ferrari természetesen megmaradt!
Ezt követte a Lux International-nál a nemzetközi csapat részeként végzett marketingmunka, majd a Pingvin Patikáknál Magyarország első gyógyszertári appshopjának a beindítása. Itt már fizikai üzletek forgalmát kellett biztosítani, grafikusok, SEO szövegíró és kampánykezelő szakemberek munkáját kellett összehangolni. Ez azért fontos mérföldkő, mert tudnom kellett vezetőként a munkát kiadni a kezeim közül. A hatékonyság titka ugyanis az, ha mindenki szakosodva arra koncentrál, amihez a legjobban ért. Ez egy olyan alapelv, amire minden cégnek szüksége van.
Beindul a mezőgazdasági marketing is
– Mikor találta meg a mezőgazdaságban a feladatát?
– 2019-ben vettem át a New Holland és a Case IH mezőgazdasági gépmárkák hivatalos márkakereskedőjeként dolgozó AGROTEC Magyarország Kft. és az AGRI CS Magyarország Kft., valamint az inputanyag-gyártás és -forgalmazás területén meghatározó IKR Agrár Kft. marketingvezetői feladatait. Az akkor az online marketingrendszerekkel még csak ismerkedő iparág számos lehetőséget, illetve számos olyan nem várt kihívást is tartogatott, mint a Covid idején feje tetejére állt ágazati rutin.
Beletettem a plusz időt és energiát, hogy képbe kerüljek a mezőgazdasággal, megismerjem a szereplőket, a munkatársak és a konkurensek gondolkodásmódját, ebben nagy segítséget kaptam Aranyosi Károlytól, Illés Zoltántól és Nagy Lajostól. Számos sikeres ötlet valósult meg ennek köszönhetően az évek során. Teszteltük például, hogy mezőgazdasági cégeknél átültethetőek-e a gyakorlatba olyan virális tartalmak, mint amilyen a Jerusalema tánc volt. Jól fogadták, a három cég munkatársait is közelebb hozta egymáshoz.
A Coviddal ellehetetlenültek az ágazat számára alapvető személyes találkozók és nagy kiállítások, így ekkor a közösségi médiás videókkal, élő videókkal kezdtük el bemutatni, hogy hogyan érinti a mezőgazdaság életét is. A Honfoglaló Agrár Road show név alatt videós országjáró riportokkal helyettesítettük a gépbemutatókat, amelyek sokkal inkább életszagú, mint videós szemmel pro‑ anyagok voltak. Hatásosan mutattuk be a gépeken túl azt is, hogy ez egy speciális világ, ahol az élet nem állt és nem is állhat le.
Hasonlóan sikeres projekt volt a három cég szinergiáinak kiemeléséhez az Agrár Horizont magazin teljes megújítása, a tartalom, dizájn és terjesztés professzionálissá válása. A kiadvány mára egy pontosan követhető, 8000-es szakmai címlistára kiküldött valós mezőgazdasági lappá vált.
– Az előző, ferraris történethez hasonlót ezen a területen is megvalósítottak?
– Igen, hisz a mezőgazdasági marketing tárházából természetesen a látványos rendezvények és a mutatós videós tartalmak sem hiányozhatnak. A videós anyagok terén is szintet léptünk, új videós partnerrel méltón mutathattunk be például egy egyedi, 11 New Holland kombájnos aratási show-t is Lajoskomáromban. Voltak olyan virális videós tartalmaink is, mint az »aratásON!« kampányunk, amelyekkel a társadalom szemléletét szerettük volna formálni a betakarításra időzítve, hogy mindenki értse, mennyire nélkülözhetetlenek az utakon ilyenkor látható kombájnok. Úgy látom, hogy hatalmas potenciál van ebben az iparágban és magában az agrármarketingben is.
Új utakon
– Öt sikeres év után mégis új kihívásokat keres.
– Igen, újabb változás van az életemben, de nem félek tőle. Én a munkámba és a szakmámba vagyok szerelmes. Ezt a szakmát és az építő jellegű munkát szeretem; mindenhol, ahol eddig dolgoztam, építettem, sosem romboltam. Itt is a nulláról felépítettem mind a három cégnek a marketingjét, új, korszerű weboldalakat indítottunk, és a Facebook-oldalaikat is fejlesztettük. Részletesen nyomon követtem, honnan indultak, és hová jutottak like-okban és elérésekben. Az Instagram- és YouTube-csatornákat is én hoztam létre, és töltöttem fel tartalommal.
Én mindig azt vallom, hogy egy jó szakember a feladatot nézi, nem csak a terméket. Van egy alaptudás, amit adaptálni tud az adott termékhez. Az új terület megértéséhez talán egy hónap elég, ha igazán beleássa magát az ember. Ismerni kell a terméket, a szolgáltatásokat, az ár szintjét – és ugyanazokkal az eszközökkel lehet dolgozni. Az, hogy milyen kreatív ötletek kerülnek bele, már egy másik történet.
SZERZŐ: FODOR MIHÁLY
