A növényi fehérjék növekvő népszerűsége

Az elmúlt fél évtizedben a csökkenő mezőgazdasági árbevétel vált jellemző trenddé a tradicionális fogyasztói termékeket gyártók és forgalmazók körében. A piaci tortából ugyanis egyre nagyobb szeletet követelnek maguknak az egészségesebb élelmiszerek előállítására fókuszáló vállalatok azáltal, hogy gyorsabb, jóval innovatívabb működést valósítanak meg, mint amire a „régi idők nagyjai” képesek.

 

A fehérjék szerepe

Szervezetünk működéséhez, az emberi élet fenntartásához energiára és építőanyagokra van szükség. Ezeket a bevitt tápanyagokból, az anyagcsere-folyamat segítségével nyerjük egész életünkön keresztül. Az energiát adó tápanyagaink közé tartozó fehérjéket a szervezet építőköveinek is nevezzük, mivel ezek biztosítják a test építéséhez szükséges anyagokat, emellett szerepet játszanak a szervezet működésének szabályozásában, az elpusztult hámsejtek pótlásában.

Habár a fehérjeporokat, fehérjeshake-eket még ma is sokan az „izomemberekkel” és a versenysporttal kötik össze, fogyasztásuk a kevésbé aktív szervezet számára is létfontosságú. Az előbbiekből fakadóan sokan úgy gondolják, hogy a megfelelő fehérjebevitelre csak a sportolóknak kell odagyelniük. Valójában ez téves felfogás. Hiszen a fehérje – a szénhidrát és a zsír mellett – egyike a három tápanyagfélének, amelyre szervezetünknek nagy mennyiségben szüksége van. Táplálkozás-élettani értékük alapján vannak teljes értékű (komplett) és nem teljes értékű, azaz inkomplett fehérjék. Az előbbiek megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat. Ezek a fehérjék az állati eredetű termékekben találhatók meg. A nem teljes értékű fehérjéket a növényi eredetű nyersanyagok, mint például a gabonafélék tartalmazzák. Az inkomplett fehérjék teljes értékűvé történő kiegészítésének folyamatát komplettálásnak nevezzük.

 

bazsalikom
Napjainkban az egészséges életmód térhódításával egyre többen keresik az alternatív megoldásokat

 

A növényi fehérjék növekvő népszerűsége

Napjainkban az egészséges életmód térhódításával egyre többen keresik az alternatív megoldásokat. Az állati eredetű fehérjék jó részét helyettesíthetjük növényi eredetűekkel az emberi táplálkozásban. A húsban átlagosan 20-25 százalék fehérje van, míg 7580 százalék nem fehérje (hanem zsír, szénhidrát, víz), ezzel szemben egy fehérjeétrend-kiegészítőben fordított az arány, és ez akár 75-90 százalék fehérjét is tartalmazhat. A fehérjék vonatkozásában egy fontos fogalom a biológiai érték. Ezt az esszenciálisaminosav-tartalmuk és a szervezeten belüli értékesíthetőségük alapján határozzák meg. Az állati fehérjéket fizikai szempontból teljes értékűnek tekinthetjük. A növényi fehérjéket a teljes biológiai érték elérése érdekében kombinálni szokták. A kiegészítéssel a hiányzó aminosavakat pótolni lehet, a növényi fehérje egészének hasznosulását pedig ezzel elősegíteni. A fehérjék jelentős élettani szerepe miatt a napi fehérjebevitel nagy jelentőségű, különösen a növekedésben lévő szervezet esetén. A legismertebb növényi fehérjeforrás a rizs, a borsó, a kender, a bab, a szója és a lencse.

A hazai termékkínálatot áttekintve az derül ki, hogy a kínálatban a rizsfehérje a domináns. A gyártók egy része önmagában csak a rizst használja, míg mások további növényi fehérjéket (döntően borsó- és kenderfehérjét) kevernek a termékeikbe. Ma már szinte alapelvárásnak számít minden növényifehérje-készítmény esetén a glutén-, GMO- és cukormentesség, valamint az allergénektől való mentesség (vannak olyan gyártók, amelyek a szójamentességet is külön kihangsúlyozzák).

 

saláta
Az élelmiszergyártóknak újra kell tervezniük a növényi alapú ételek előkészítésének, szállításának folyamatát

 

Dinamikusan bővülő piac

Egy amerikai kutatás szerint a tengerentúlon a lakosság egyhatoda vallja magát a növényi étrend hívének. De ez korán sem azt jelenti, hogy ennyi ember vegán vagy vegetáriánus. Ez inkább arról szól, hogy étrendjük jelentős hányada növényi alapú. Tekintettel arra, hogy ez a fajta fogyasztói személet egyre nagyobb teret nyer, az élelmiszergyártóknak újra kell tervezniük a növényi alapú ételek előkészítésének, szállításának folyamatát. Nem nehéz megjósolni, hogy a növényi alapú, tej- és húsmentes alternatív megoldások hatalmas változásokat hoznak az élelmiszerpiacon. A növényi étrend egy hosszú távú formátumváltást indít útjára, amely számottevő változásokat eredményez majd a fogyasztói szokások terén. A fogyasztók egyre több információt igényelnek egyes termékekről, és egyre inkább a tápanyagban gazdag termékeknek adnak prioritást. Ez egyben azt is jelenti, hogy a túlzottan feldolgozott, sok adalékkal (ízfokozókkal, színezékekkel) kiegészített termékeket kevésbé preferálják, helyettük a részben feldolgozott, teljes kiőrlésű, természetes és tápanyagban gazdag összetevőket tartalmazó élelmiszereket részesítik előnyben. Természetesen ez koránt sem azt jelenti, hogy bizonyos termékfajták eladhatatlanná válnak. Hiszen a kínálati sokszínűség továbbra is nagyon fontos, mivel egyénenként más és más tápanyag pótlása szükséges, így egyes élelmiszerek pozitív tápérték-tulajdonságainak kommunikációja a következő években létfontosságú lesz.

A várakozások szerint a globális fehérjekiegészítő-piac 2025-re 21,5 milliárd dollárosra bővülhet, sőt, a merészebb becslések 2027-re 32,6 milliárd dolláros piacot vizionálnak (forrás: Forbes). A hazai piac vonatkozásában ilyen adatok nem állnak rendelkezésre. De, figyelembe véve, hogy az ilyen jellegű trendeket általában követni szoktuk, így itthon is jelentős keresletnövekedés várható az elkövetkezendő évek során.

 

saláta
A növényi étrend egy hosszú távú formátumváltást indít útjára

 

Hazai termelők a partvonal mellett

Hazánkban legalább egy tucat olyan cég/márka (AbsoRICE, Blance, BioTechUsa, Naturize, Peak shop,Vegan Prot3in Triplex stb.) és még több forgalmazó van, amelyik növényifehérje-készítmények előállításával foglalkozik. Mellettük a globális vállalatok (mint például a Weider vagy az Olimp Nutrition) is jelen vannak az ilyen jellegű termékeikkel. Tekintettel arra, hogy ezek a készítmények egyre népszerűbbé válnak, a gyártók-forgalmazók dinamikusan növekvő forgalmat realizálnak. Ez akár jó lehetőséget jelenthetne a hazai gazdák számára is, hiszen a legkedveltebb alapanyagok, mint a borsó, a rizs vagy a kender, itthon is megtermelhetők. A tapasztalat ezzel szemben az, hogy a gyártók más európai országokból vagy éppen Ázsiából szerzik be a gyártáshoz szükséges alapanyagot.

A fentiek alapján igazán az lenne előremutató, ha kialakulna a gyártók és az alapanyag-termelők/-előállítók között egy win-win állapot, amelynek szellemében az itthon kínált növényifehérje-termékek magyar gazdák által megtermelt növényekből készülnének.

 

SZERZŐ: CZÉKUS MIHÁLY 

 

agrár bab borsó egészséges életmód inkomplett fehérjék komplettálás lencse mezőgazdaság nem teljes értékű növényi fehérje rizs rizsfehérje szója vegán vegetáriánus