A nagy szervesanyag-tartalmú mezőgazdasági és erdészeti melléktermékekből, megújuló energiatermelésből származó hulladékokból értékes termésnövelő anyag állítható elő: komposzt, szerves trágya, talajkondicionáló készítmény, illetve termesztőközeg formájában.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékeket hasznosító biogázüzemek
A kis szárazanyag-tartalmú biogáztrágya (fermentációs maradékanyag) szerves trágya kategóriában engedélyeztethető mint termésnövelő anyag a hazai jogszabályi keretek között. Különösen fontos azt kiemelni, hogy a biogázüzemekben folyamatosan keletkező fermentációs maradékanyag, más néven biogáztrágya nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladéknak minősül, amelynek mezőgazdasági termőterületen való elhelyezése engedélyhez kötött tevékenység, megvalósításához talajvédelmi terv készítésére van szükség.
Ez a folyamat jelentős adminisztratív terhet ró az üzemeltetőre, másfelől a kis szárazanyag-tartalmú biogáztrágya (2–8%-os szárazanyag-tartalom) csekély piaci értékkel rendelkezik, hiszen tetemes víztartalmának köszönhetőn jellemzően a környező szántóterületeken hasznosul. Ugyan az 1 tonna eredeti anyagban mért összes nitrogéntartalma 3–5 kg-ot tesz ki jellemzően, azonban a 36/2006 (V. 18.) FVM-rendelet alapján van arra lehetőség, hogy a hulladék státuszban lévő anyagból piacképes, forgalombahozatali engedéllyel rendelkező, szerves trágya típusú terméket állítsunk elő.
A termésnövelő anyaggá minősíttetésnek köszönhetően a továbbiakban már nincs szükség talajvédelmi terv készítésére, kihelyezési engedély-kérelem benyújtására a területileg illetékes kormányhivatal felé. Hogy milyen előnyökkel jár a termésnövelő anyaggá minősíttetés, azt az 1. táblázat segítségével szemléltetjük.
Zöldség- és gyümölcshulladék, osztályon aluli áru újrahasznosítása
Hazánkban számos vállalkozás végzi jelentős kézimunkaerő-igénnyel kis kiszerelt és csomagolt zöldség- és gyümölcstermékek előállítását, a kereskedelmi láncok által kidolgozott és nemzetközi szinten harmonizált követelményrendszer alapján. A csomagolás és kiszerelés során hulladékként visszamaradó zöldség és gyümölcs gyorskomposztálás után is igen alacsony pH-értékkel rendelkezik, jellemzően 3,5–5,0 pH-tartományon belül. Hasonló a helyzet a pálinkacefremaradékkal.
A pálinkacefre-maradék fontos szerepet tölthet be talajaink szervesanyag-utánpótlásában, ugyanakkor mezőgazdasági termőterületen történő elhelyezése engedélyhez kötött tevékenység; nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladéknak minősül. Ebben az esetben is kiemelt figyelmet szükséges fordítani a végtermék pH-értékének beállítására.
Napjainkban az újonnan létrejött biomassza-fűtőművek, korszerű technológiájuknak köszönhetően, a fás szárú vágástéri apríték és apadék széles körű hasznosítását teszik lehetővé. A belőlük keletkező fahamu jelentős kálium-, kalcium- és magnéziumszolgáltató képessége mellett lúgos pH-állapotának köszönhetően alkalmas a szerves hulladékok stabilizálására, továbbá hozzájárul a szagkibocsátás jelentős lecsökkenéséhez. A fahamu, növényi biomasszából származó hamu a 13/2017. (VI. 12.) EMMI-rendelet alapján engedélyeztethető a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ által mint vegyes hulladékok szagtalanítását, lebomlását segítő anyag.
A növényi eredetű biomasszából, nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladékokból, állati eredetű melléktermékekből nyert, korszerű termésnövelő anyagok, komposztok és szerves trágya típusú készítmények esetén egyaránt fontos a hatékonyság korszerű vizsgálata és ellenőrzése szántóföldi és kertészeti kultúrák esetén. A hagyományos módszertan egyik fontos kiegészítő pillére a multispektrális drónnal végzett felvételezés, melynek segítségével jóval pontosabb képet kapunk a növényállományról, a talaj esetleges heterogenitásáról, továbbá a termésbecslés is hatékonyabban végezhető el. Kalászosok esetén a vizsgálatok a következő fázisokra bonthatók:
‑ 0. állapot felmérése,
‑ kelés után állapot,
‑ bokrosodás,
‑ szárba indulás,
‑ kalászhányás,
‑ teljes érés idején drónnal felvételezés.
A talaj-növény rendszer szempontjából drónnal végzett felvételezéshez a következő mintavételen és helyszíni méréseken alapülő vizsgálatok társulhatnak: talaj-mikrobiológiai vizsgálatok, talaj- és növény-makro- és mikrotápelem-tartalom, növénymagasság, pl. kalászhosszúság, zöldbiomassza-tömeg, szemtermés, ezermagtömeg mérése.
Mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek és hulladékok hasznosítása közösségi szinten
Az EU KAP Hálózat célja tudásátadás és tudásmegosztás az agrárium szereplőinek minél szélesebb körű bevonása mellett. Az említett tevékenységen túl például az innovációs operatív csoportok számára lehetőség nyílik külföldi üzemlátogatásokra és szakmai egyeztésekre, új projektötletek kidolgozására. 2024. június 26–27. között Spanyolországban, Vicben került sor a mezőgazdasági és erdészeti maradékanyagok hasznosítása tárgykörben szakmai egyeztetésre és helyszíni látogatásra (cross-visit tevékenység) az itt közölt tématerületek szerint.
Magyarországot a GRANOFARM innovációs operatív csoport képviselte az eseményen. A spanyolországi rendezvényen az adott hulladékokhoz és melléktermékekhez kapcsolódó tématerületeket a mellékelt táblázatban adjuk közre.
SZERZŐ: SZOLNOKY TAMÁS OKLEVELES KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK • AGROGEO KFT.
