Az agrártámogatási rendszer többféle elemmel is ösztönzi a víz megtartását a földeken. Ezek közül egyes konstrukciókban magasabb, másokban látványosan alacsony a gazdálkodói részvétel. Összegezte a vállalható gyakorlatok népszerűségét a kormány. A végeredmény nem túl biztató.
Támogatási lehetőségek
Az Agrárminisztérium összegezte, hogyan alakult a vízmegtartást segítő támogatási konstrukciókban a gazdálkodói részvétel. Az alábbi támogatások/előírások szolgálják ezt a célt:
- 2023-tól a vízmegtartás ösztönzésének új eszköze a belvizes foltoknak, vizes területeknek területalapú támogatása anélkül, hogy a gazdálkodók művelésbe vonnák ezeket a földeket. Ezzel a lehetőséggel 2023-tól szántóterületen, 2024-től pedig a gyepterületen is élni lehetett. Ennek ellenére a két év alatt összesen 24 gazdálkodó élt a lehetőséggel, összesen alig 90 hektárt bejelentve a támogatásra.
- A mezőgazdasági termelés uniós szabályrendszerének talajerózióra vonatkozó előírásai (HMKÁ 5) szerinti erózióvédelmi sávok szintén hozzájárulnak a vízmegtartáshoz azzal, hogy a lejtős területeken elősegítik a lefolyó csapadékvíz beszivárgását. Erre a gyakorlatra a két év alatt 20 gazdálkodó igényelt támogatást, mindössze 33 hektárra.
- Az Agro-ökológiai Programban (AÖP) való részvétellel a gazdálkodók több vízmegtartását segítő gyakorlatokhoz is kaphatnak hektáralapú támogatást. Míg tavaly 4,1 millió hektárral jelentkeztek be a programba a termelők, addig idén már 4,2 millió hektárral. Hozzá kell tennünk, hogy kifizetés csak 3,6 millió hektárra valósult meg, így viszont a támogatás összege is magasabb lett a korábban vártnál, megközelítette a 28 ezer forintot hektáronként.
Nem túl népszerű a szántásmentes művelés
A szántóterületekre választható AÖP-gyakorlatok közül a téli talajtakarás, a nem termelő területek kijelölése, a mikrobiológiai és talajkondicionáló készítmények alkalmazása, valamint a forgatás nélküli talajművelés mind elősegítik a víz megőrzését a talajban. Az ültetvények (egyéb állandó kultúrák) esetében pedig leginkább a mikroöntözési technológiák alkalmazása járul hozzá a vízkészletek fenntartható használatához, továbbá a mikrobiológiai és talajkondicionáló készítmények és különféle talajtakarási lehetőségek alkalmazása jelenti ennek eszközrendszerét. A különleges állandó kultúrák kategória idén jelent meg, elsősorban a rövid vágásfordulójú energetikai ültetvényeket, ipari faültetvényeket takarja. Az igénylések mértékének változása mögött az első év gazdálkodói tapasztalatai alapján történő módosítások, gyakorlatok közötti váltások húzódnak meg.
A vízmegtartás szempontjából fontos gyakorlatok igénylési adatai 2023-ban és 2024-ben a következőképpen alakultak:
* 2024 derogációs év volt, az AÖP kötelezettség 2023-hoz képest 5+5 %-ról 1+9%-ra módosult átmenetileg
A szántóföldi gyakorlatok között feltűnően megugrott a nemtermelő területek kijelölése, miközben mintegy 250 ezer hektárral csökkent a mikrobiológiai és talajkondícionáló szerek (döntően az előbbiek) alkalmazásának vállalása. Ebben a kategóriában több „félreértés” is akadt a hatóság és a termelők között, aminek a forrása jellemzően a készítmény alkalmazási gyakorisága volt. A nem-termelés népszerűségének emelkedése összefügg a termelők nehéz anyagi helyzetével és a termelési kockázatokkal (piac, időjárás).
A vízmegtartás szempontjából kulcsfontosságúnak értékelt, forgatás nélküli művelés vállalása csaknem 130 ezer hektárral csökkent idén, mintegy 300 ezer hektárt tesz ki a 4,1 millió hektáros szántóterületből (7,2%).
2024-ben a legnépszerűbb szántóföldi AÖP-gyakorlat a növénytermesztés diverzifikációja (több, mint 2,18 millió hektár), ezt követi a karbamid műtrágya környezetbarát használata (majdnem 1,1 millió hektár) és a mikrobiológiai készítmények mellett is kitartottak sokan, több mint 1 millió hektáron vállalták a kijuttatásukat.
Újabb támogatási lehetőségek
A szaktárca azt ígéri, hogy a vízmegtartáshoz kapcsolódó támogatási lehetőségek tovább bővülnek 2025-től. Előkészítés alatt az új agrár-környezetgazdálkodási program, a vízvédelmi célú, nem termelő beruházások pályázati felhívása, valamint jövőre életbe lépnek a mezőgazdasági termelés uniós szabályozásának feltételességi előírásai között szereplő, a vizenyős területek és tőzeglápok védelmére vonatkozó szabályok (HMKÁ2).
A vízvédelmi célú, nem termelő beruházások keretében támogatható lesz a partmenti, vízvédelmi pufferzóna kialakítása, valamint vizes élőhelyek létrehozása. A vízvédelmi célú beruházások keretében pedig kialakíthatóak lesznek a területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények és az erózióvédelmet biztosító műszaki létesítmények.
Olvassa el a témában szakcikkünket: Melioráció, vízvisszatartás, belvízelvezetés.
