Az Alföldön nemcsak a hőség és a vízhiány tizedeli a kukoricatermést, de a gyapotok-bagolylepke hernyója is. A rágása nyomán a csővégeken már kialakultak az Aspergillus gomba penészgyepei.
Óriási károk
Sokan Fusariumnak nézik, de az esetek többségében a melegkedvelő, sötétzöldes penészgyepet alkotó Aspergillus faj telepedett meg az egyébként is töppedt kukoricaszemeken. Az Alföldön katasztrofális károkról számolnak be a növényvédelmi szakemberek. Van, ahol minden második cső érintett, másutt minden csövön legalább egy hernyót láttak, de akár hetet is megszámoltak egyetlen fejlődő termésen. Aki nem védekezett akkor, amikor még a bibéken volt a kártevő, az elkésett. Júliusban az Alföld egyszerre esett az aszály és a kártevő áldozatául.
Csak a mennyiség jobb, a minőség rosszabb
Ez az év annak köszönhetően, hogy a termelők zöme korán és korai fajtákat vetett, valamint a tavasz csapadékosan alakult, a mennyiséget tekintve jobb lesz, mint a 2022. évi volt. A legtöbb alföldi gazdaságban féltermést valószínűsítenek, de a májusi vetésű táblákat most is le kell silózni. A megmaradt termés napégette, töppedt, kemény, és erősen fertőzött a rágásnyomokon felszaporodó Aspergillus gomba toxinjával. A két évvel ezelőttinél is aflatoxinosabbnak ígérkezik a végeredmény. Aki etetni akarja a kukoricát, vagy csak jól eladni, az igyekezzen nem összekeverni a jó tételeket a rosszal. A laborvizsgálat már most segít eldönteni, melyik milyen tábla. (Ezzel kapcsolatban lásd a megbízható laborokat itt: Aflatoxinmérés: a laborok fele lehet pontos?)
Részletes, országos körképünk a következő MezőHír lapszámban.
