Az MBH Bank Termőföldindexe szerint tavaly kétmillió forint fölé emelkedett a szántók hektáronkénti átlagára. Az elemzés több érdekességgel is szolgál. Például egy aranykoronájára vetítve nem Hajdú-Biharban, hanem Szabolcs-Szatmár-Beregben a legdrágább a föld, továbbá a nem a 10 hektár feletti méretkategóriáért kell a legtöbbet fizetni.
Lassult a földforgalom
Kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára tavaly, noha az ország különböző régióiban változatosan mozdultak el. Közép- és Észak-Magyarországon csökkentek, a többi régióban emelkedtek az árak (lásd grafikon). Az elmúlt 13 évben Észak-Magyarországon emelkedtek leginkább a szántóárak. A termőföldek drágulásának nominális mértéke 2023-ban 2,6 százalékra lassult, reálértéken azonban 22 százalékos korrekció követte az árak 2022-ben bekövetkezett több mint 25 százalékos csökkenését. A termőföldtranzakciók száma tavaly tovább mérséklődött, az előzetes adatok szerint a gazdát cserélő területek nagysága nem érte el a 30 ezer hektárt – derült ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből.
Tolna a legdrágább, fajlagosan viszont Szabolcs-Szatmár-Bereg
Egy hektár szántóért a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön kellett a legtöbbet, 2,2 millió forintot fizetni, míg Észak-Magyarországon mindössze 1,42 millió forint volt egy hektár ára. A vármegyék közül Tolnában, Békésben és Hajdú-Biharban voltak a legmagasabbak az árak, egyaránt 2,5 millió forint közelében mozogtak. A legolcsóbban, 1,14 millió forintért Nógrádban lehetett szántóhoz jutni, Hevesben pedig 1,36 millió forint volt az átlagár.
Viszont, ha egy aranykoronára bontjuk a szántókért fizetett összeget, akkor Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye jár az élen. Itt a szántók egy aranykoronájáért több mint 180 ezer forintot kellett fizetni tavaly. A második és harmadik helyen Zala, illetve Pest megye állt 155 és 151 ezer forintos árakkal. A legalacsonyabb összeget egy aranykoronáért Nógrádban kellett adni, nagyjából 77 ezer forintot.
További ármódosító tényezők
Tavaly – megtörve az elmúlt években tapasztalt mintát –, a jobb minőségű szántók 8-9 százalékos mértékben drágultak, míg a rosszabb területekért csak 2-4 százalékkal kellett többet fizetnie a vevőnek. A méretnek is árbefolyásoló szerepe van. A 10 hektárnál nagyobb területek esetében 12 százalékos volt a drágulás 2023-ban, az 5-10 hektár közötti szántókon 11 százalékos, az 1 hektár alattiak esetében 7, az 1 és 5 hektár közöttieknél pedig 6 százalékos emelkedés ment végbe. Nem a legnagyobb kategóriában alakult a legmagasabb átlagár, mivel ebben kisebb volt a verseny a jelentkezők között, mint a kisebb mérettartományban. A 10 hektárnál nagyobb területekért átlagosan 2,4 millió forintot kellett fizetni hektáronként, az 5-10 hektár közötti szántókért pedig egy picivel többet, 2,43 millió forintot.
Kevesebbet ér a gyümölcsös
A különböző művelési ágakban eltérő mértékben változtak az átlagárak. Míg a szántók árai 7,1 százalékkal emelkedtek, a gyümölcsösök árai 1,3 százalékkal csökkentek. A gyepek, rétek és legelők árai többnyire stagnáltak. Az erdők és fásított területek átlagára 2 százalékkal, a szőlőké pedig 3,6 százalékkal nőtt. A művelési ágak közül a legtöbbet a szőlők és gyümölcsösök hektárjáért kellett fizetni, 2,2 millió forintot, amitől nem sokkal maradt el a szántók 2,13 millió forintos hektáronkénti átlagára sem. Az erdők és fásított területek, valamint a gyepek, rétek és legelők átlagos árai pedig szinte egyformák voltak, előbbiekért 1,28 millió forintot, utóbbiakért 1,31 millió forintot kellett adni hektáronként.
Nem a tradíciók számítanak, hanem a piac közelsége
A szőlők a Dél-Dunántúlon voltak a legdrágábbak – egy hektárért átlagosan több mint 3 millió forintot fizettek a vevők –, Észak-Magyarországon a legolcsóbbak, hektáronkénti kevesebb mint kétmillió forintos átlagárral. A gyümölcsösök Közép-Magyarországon keltek el a legmagasabb áron, mintegy 3 millió forintért, a hektáronkénti legalacsonyabb, hozzávetőleg 1,8 millió forintos áron pedig Észak-Magyarországon lehetett hozzájuk jutni. Az erdők és fásított területek, valamint a gyepek, rétek, legelők hektárja a Dél- és a Közép-Dunántúlon került a legtöbbe, 1,34, illetve 1,69 millió forintba, Észak-Magyarországon a legkevesebbe, 900 ezer, valamint 1,03 millió forintba.
Aranyat érő föld
„A termőföldek árának emelkedését támogathatta, hogy 2023-ban az egy hektárra jutó növénytermesztési és kertészeti termékek értéke 2,5 százalékkal, a nettó vállalkozói jövedelmek 14,5 százalékkal nőttek. A termőföldek árának emelkedése az elmúlt csaknem 20 évet vizsgálva meghaladta a lakásárak esetében tapasztalt növekedést, és túlszárnyalta a BUX indexét is, az általunk vizsgált eszközök közül pedig egyedül az arany forintban kifejezett értékének emelkedése előzte meg. Vagyis a termőföld komoly értékkel bír” – hangsúlyozta Sánta József, a hitelintézet Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának hálózati igazgatója.
Hozzátette, az MBH Bank a földértékesítési programhoz kapcsolódóan az esetek többségében értékbecslés nélkül be tudja fogadni a hiteligényt. Az ügyfelek a piaci termőföldvásárlási hitel mellett az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ kamattámogatott terméket is igénybe tudják venni.
Ez a cikk is érdekelheti a témában: Magyar földárak és bérleti díjak az uniós skálán nézve.
