A Csongrád-Csanád Vármegyei Növényorvosi Kamara interaktív burgonyatermesztési szakmai napot tartott, amelynek a zákányszéki Márki tanya adott otthont. Közel kétszáz szakember látogatott el a rendezvényre, melynek fókuszában a Balatoni rózsa fajta állt.
A vírusrezisztens keszthelyi fajták gazdaságosan termeszthetők
Rendkívüli érdeklődés fogadta a Márki tanyán megrendezett burgonyatermesztési szakmai napot, ahol Barna Péter, a Növényvédelemért Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte a vendégeket.
A burgonya termesztése nem könnyű feladat, hiszen rendkívül érzékeny a biotikus és az abiotikus stresszekre, és számos kártevője ismert. Ráadásul a kórokozók jelentős részét a vetőgumó viszi magával egyik generációról a másikra – főként a vírusbetegségek. A vetőgumó minőségének, egészségi állapotának sokkal nagyobb a hatása a termésre, mint a maggal szaporított növények esetében. Dr. Polgár Zsolt, a Keszthelyi Burgonyakutatási Központ vezetője kísérleti eredményekre alapozva elmondta, hogy amennyiben egy fogékony fajtát visszafognak vetőmagnak, két év alatt felére csökken a termőképessége. A vírusrezisztens fajtáké viszont mindössze 8-10%-kal csökken. Ezért nagyon fontos a vírusrezisztens fajták választása. Az összes keszthelyi nemesítésű fajta rezisztens az Y vírusra, de a többivel szemben is van bennük ellenállóképesség.
Dr. Polgár Zsolt négy keszthelyi fajtát mutatott be: a korai Balatoni rózsát és Botondot, a középérésű Démont és a sárga húsú Katicát. A négy fajta közös tulajdonsága, hogy teljesíti a hazai piac igényeit: „B” főzési típusúak, magas a termőképességük. Átlagosan 40-50 tonnára képesek, de figyelmesen termesztve akár 60 tonna hektáronkénti termésre is képesek. És ami nagyon fontos, hogy több éven át használhatók visszaültetésre, miközben nem csökken drasztikusan a termőképességük.
Amennyiben visszaültetünk, akkor erre a célra érdemes egy külön tábában ültetni a vetőgumókat, ahol szelektáljuk a beteg töveket. Odafigyeléssel 4-5 évig használhatók a keszthelyi fajták anélkül, hogy új vetőgumót kellene venni. Ezért gazdaságosan termeszthetők, ráadásul a vegyszerigényük is alacsonyabb a vírusrezisztencia miatt.
Amennyiben a visszaültetünk, mindenképpen érdemes bejelenteni a Nébih felé, hogy szemlézzék azt. Ez azért fontos, mert ha valamilyen karantén-kórokozó megjelenne, csak így bizonyítható, hogy ellenőrzött vetőgumót használunk – ez a kártalanítás feltétele.
Amennyiben a szabadalmaztatott fajtát ültetünk vissza, önbevallással licenszdíjat kell fizetnünk a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. részére, melynek mértéke tonnánként 7500 forint. A keszthelyiek esetében a már említett Balatoni rózsa, Botond, Démon és a Katica a szabadalmaztatott fajták.
Dr. Polgár Zsolt a rendezvény után néhány nappal elnyerte a hagyományteremtő céllal, most először megtartott „Mindent a burgonyáról” szakmai konferencia A BURGONYÁÉRT Vánordíjat, akinek ezúton is gratulálunk.
Évről évre csökken hazánkban a burgonya termőterülete
A burgonyatermesztést jelentősen nehezítik a szerkivonások. Jelenleg mindössze 127 engedélyezett készítmény érhető el hazánkban, amelyek közül például 58 gombaölő, 33 gyomirtó, 22 rovarölő található. Csávázószer és talajfertőtlenítő pedig csak egy van – ismertette Czuppon Máté az Agrárminisztérium növényvédelmi szakreferense.
A rovarölő szereknél fontos kihangsúlyozni a burgonyabogár kialakult rezisztenciáját, ezért került be 2022-ben kiterjesztésben a deltametrin hatóanyag, amivel a rezisztenciatörést igyekeznek segíteni. A szerkivonásoknak is köszönhető a burgonya termőterületének jelentős, folyamatos csökkenése. Ha csak az elmúlt öt évet nézzük: míg 2019-ben 7940, addig 2023-ban már csak 6476 hektáron termesztettek Magyarországon burgonyát.
A burgonya vetőgumóelőállítás szabályozása
Amikor a kilencvens években elkezdett dolgozni, 50-60 ezer hektár területen termesztettek étkezési burgonyát, több száz hektáron pedig vetőburgonyát – kezdte előadását Hankó György, a Békés Vármegyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztályának Vetőmag- és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztály vezetője. Ezek a számok azóta drasztikusan csökkentek, miközben jelentősen növekszik hazánkban a külföldi vetőgumó aránya, amelyek minősége gyakran kifogásolható.
Hankó György arra kérte a gazdálkodókat, hogy amennyiben bármilyen minőségi problémát tapasztalnak, bátran keressék fel a Nébihet. A növénytermesztési hatóságon ugyanis megteszik a szükséges intézkedéseket, teljeskörűen kivizsgálják a panaszokat. A szakember azt is elmondta, hogy szívügye, hogy magyar földbe magyar szaporítóanyag kerüljön.
Zárlati károsítások és a rájuk vonatkozó növényegészségügyi jogszabályok
A zárlati károsítók olyan károsítók, amelyek hazánkban még vagy nem jelentek meg, de ha igen, akkor korlátozott mértékben: amennyiben viszont elterjednek, komoly gazdasági károkat okozhatnak. Zárlati károsítóval fertőzött vetőburgonya nem hozható forgalomba, és a fertőzött területen tilos a burgonyatermesztés – hívta fel a figyelmet Papp Ferenc, Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal növényvédelmi felügyelője, aki előadásában a burgonyában előforduló jelentősebb zárlati károsítókat ismertette.
A zebracsíkosság baktériummal (Candidatus Liberibacter solanacearum) fertőzött gumó tünete igen látványos: a barnás elváltozások jelentős minőségi kárt okoznak. A föld feletti részeken rendellenes léggumóképződés keletkezik, a levélen lilás elszíneződés látható. Ez a baktérium a paradicsomot is károsítja. A zebracsíkosság Szerbiában, Ausztriában már megjelent, számítani kell, hogy hazánkba is bejut.
A burgonyabolha fajok (Epitrix spp.) imágója a föld feletti részeken károsít. Az imágó a leveleket kilyuggatja, ami víz- és tápanyagforgalmi zavart okoz. A lárvák pedig a gumó héjában járatokat képeznek, ami felrepedezik, komoly miniségromlást okozva. Egyelőre Portugáliában és Spanyolországban van jelen.
A burgonya baktériumos rothadása és hervadása (Ralstonia solanacearum) világszerte elterjedt, főként a melegebb területeken. Nemcsak a burgonyatáblákon, gumókban, de a felszíni-, talaj- és öntözővizekben is megtelepedhet. A burgonya- és paradicsomféléken kívül a dísznövények, főként a muskátli is a gazdanövénye lehet. Vetőgumó-előállításnál erre a kórokozóra minden esetben laboratóriumi vizsgálat szükséges. Baktérium, tehát hatékony kémiai módszer nincs ellene. Fontos a vetésváltás és a fémzárolt vetőgumó használata.
Fertőzésekor a burgonyagumón gyűrű alakban elváltozás látható, és krémszerű baktériumnyálka tör elő a vágási felületen, a földfelszíni részeken pedig hervadás látható: ha az ilyen szárat elvágjuk, akkor ott elbarnulás látható. Amennyiben vízbe tesszük, a fertőzött szárból szintén baktériumnyálka türemkedik ki.
A baktériumos gyűrűs rothadás (Clavibacter michiganensis) inkább a hűvösebb területeken található, hazánkban is megtelepedett. Sokáig tünetmentes a növény, majd a levelek elkezdenek száradni. A gumón gyűrű képződik, és ebből is sajtszerű massza, baktériumnyálka jön ki. A gumó felszíne megreped, a repedések megvörösödnek. A burgonya az egyetlen gazdanövénye.
A kifejezetten melegkedvelő burgonyamoly (Phthorimaea operculella) kártevője mindig a lárva, ami belerág a levélnyélbe, repedéseket okozva ott: ezeken keresztül pedig a gumókba is bejut, ahol járatokat képez. Jelenléte feromoncsapdával előre jelezhető. Amennyiben burgonyamollyal fertőzött termés kerül a raktárba, annak 80-100%-a is elpusztulhat.
Az előadásokkal még nem ért véget a rendezvény. A vendégek láthattak a szakmai napon permetezéstechnikai bemutatót, illetve bejárhatták az FMC-Agro Hungary Kft., a Seedplus Kft. és a Danuba Kft. kísérleti területeit is, amelyek fókuszában a Balatoni rózsa burgonyafajta állt. És persze az ebéd és a kötetlen beszélgetés sem maradt el.
