10 nap alatt több mint 26 eurót zuhant a búza ára Párizsban. Az elemzők keresik az okát. Vannak rá észszerű, az új búza keresletével és kínálatával összefüggő magyarázatok, de ez azért mégsem normális – ahogy az utolsó emelkedési tempó sem volt az. Aki nem bírja az árak hullámvasútját aratás előtt, most jobb, ha egy időre becsukja a szemét, és inkább a gépek és tárolók felkészítésére koncentrál.
Az ó termés eladása október 15-ig
Miután június 10-én (hétfőn) 240 euró alá zuhant az új búza ára a párizsi tőzsdén, ismét elkezdett visszafelé kapaszkodni. Az elemzők a múlt hét eseményeiben igyekeznek megtalálni a hirtelen árzuhanás magyarázatát. A péntekről hétfőre történő gyengülés mögött azt az okot találták, hogy Törökország csütörtök délután bejelentette: június 21. és október 15. között felfüggeszti a búza importját annak érdekében, hogy az aratást követő időszakban ne csökkenjenek le túlságosan a belföldi árak, amivel a helyi termelők érdekeit védi.
A becslések szerint az idei aratás után Törökország 10,5 millió tonna búzát importálhat a következő aratásig – ezzel Kína, Egyiptom és Indonézia mögött a negyedik legnagyobb vásárló a világon. A jelek szerint a termény behozatala csak azután indulhat meg, miután a helyi termés gazdára talált.
Törökország a búzaszükségletének kétharmadát Oroszországból biztosítja, ötödét pedig Ukrajnából. Az új fekete-tengeri búza egyébként is csak október 15. után kezd el ömleni a nemzetközi piacra, de tény, hogy a tárolókban lévő ó termést is el kell még adni, tehát azt október 15-ig át kell irányítani más piacokra. Ennek nem örül Európa, mert fokozza az árversenyt azokban az országokban, amelyek eddig nem voltak ennyire az oroszok célkeresztjében.
Korán kezdődött az aratás
Az árak azonban nem pénteken estek a legnagyobbat. Az elemzők szerint hatással lehettek a jegyzésekre az USA-ból érkező jó termésről és jó munkatempóról szóló hírek. Szinte minden növény előrébb jár a fejlődésben és kiváló kondíciónak örvend. A búza betakarítása 12%-os készültségnél jár, holott az ötéves átlag szerint ilyenkor 6%-on szokott állni. Emellett a kukoricavetés is korábban zárult le, és a már fejlődő állományok 75%-a jó/kiváló állapotban van. A 10 éves átlag szerint csak a növények 71%-át szokták ebbe a kategóriába sorolni.
A minőség és a mennyiség is kérdéses
Oroszországból egyelőre nem érkeztek új hírek, a legutolsók a fagykárokról szóltak, és a búza árának lendületes emelkedését hozták. Az Egyesült Királyság is nagy búzatermelő, méghozzá az EU közvetlen szomszédságában. A szigetországban 1884 óta nem regisztráltak annyira meleg májust, mint a mostani volt. Ezért itt is korábban fog megkezdődni az aratás, de a sok eső miatt minőségi problémákra kell számítani. Csak az állomány 55%-át sorolták a jó/kiváló kategóriába.
Franciaországban nem sokkal jobb a helyzet: Csak az állományok 61%-a tartozik a malmok által elfogadható kategóriába az esők és viharok miatt. Nem jó hír az sem, hogy Kanadában a tavaszi búza mindössze harmada került még csak a földbe, holott az ötéves átlag szerint 54%-os készültségnél kellene már járni. Viszont Európa keleti felében és Spanyolországban a májusi esők javítottak a terméskilátásokon. Olyannyira, hogy az EU Bizottság kissé feljebb húzta a várható mennyiséget, ami most szűk 131 millió tonna a tavalyi 133,5 millió tonna után.
Magyarországon felemás a helyzet: az ország egyik részében inkább mennyiségi, míg a másikban minőségi problémák kezdenek kirajzolódni. (Lásd: Most nem az alföldi búza lesz rossz minőségű.) Mindent egybevetve igencsak vegyes a kép, és a kereskedők minden apró hírt meg fognak ragadni az árak ráncigálásához. Szemeket becsukni!
