fbpx

Sterilizálnák a pettyesszárnyú muslicát

Írta: Gönczi Krisztina - 2023 június 22.

Génszerkesztéssel gyorsan csökkenthető egy-egy kártevő nemzőképessége és így egyedszáma is. Mivel 100 százalékban működő megoldások nincsenek, ez sem jelentené a faj – ebben az esetben a Drosophila – kipusztulását.

Drosophila
A málnások közellensége (forrás: prod.senasica.gob.mx)

Gyors populációcsökkentés

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói a genetikai ollón alapuló technológiával igyekeznek visszaszorítani a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) populációit. A faj hazánkban is egyre nagyobb károkat okoz a bogyós gyümölcsökben, főként a málnában, de már meggy- és cseresznyeültetvényeken is találkozni vele. A magyar ültetvényeken többek között ennek a kártevőnek köszönhető, hogy a málnát a vastagabb héjú bogyósok, pl. a fekete ribizli, berkenye váltja fel.

A beszámolók szerint a technológia a muslica „doublesex” génjét célozza meg, amelyik az elsődleges szexuális jegyek kialakulásáért felel. A beavatkozás eredményeként a nőnemű muslicák képtelenek voltak petéket rakni. Mivel a génszerkesztés révén az átörökítendő genetikai információk is megváltoznak, a módszer nemzedékről nemzedékre, fokozatosan alakítja át a populációt. A nemi jellegek átadása esetén a kutatók a módosított gént az utódok 94-99 százalékában kimutatták.

Drosophila
A nőstények válnak terméketlenné (forrás: media.springernature.com)

Nem lehet kiirtani

A matematikai modellek szerint, ha a vad populációkban csak minden ötödik Drosophila lenne ilyen módon génszerkesztett, akkor 8-10 nemzedéken belül sterillé válna a faj és kipusztulna. Ha lehet mondani, ez „szerencsére” nem történhet meg, mivel sem ilyen mennyiségű módosított muslicával nem rendelkezik az emberiség, sem az öröklés mechanizmusa nem ennyire rugalmatlan.

A természetnek általában éppen elég, ha az első nemzedék csak 1-6 százalékos valószínűséggel talál „menekülő utat” a maga számára, így a következő nemzedékben már ezek a sikeres egyedek lesznek jelen sokkal nagyobb arányban, a 8-10. populációban pedig akár egyeduralkodóvá is válhat a megújult génszerkezetű muslicafaj. Egyszóval a génszerkesztés épp olyan vesszőfutás, mint a kémiai hatóanyagok fejlesztése, viszont tény, hogy gyorsabb sebességre kapcsolja a genetikai versenyt üldöző és üldözött között. Ha bírjuk a magunk diktálta tempót, akkor rendben.