Az ukrán agrárminisztérium szerint május 30-áig 5,5 millió hektáron végezték el a gazdálkodók a tavaszi vetést. Volt, amiből a terveknél több, és volt, amiből kevesebb került a földbe.
A tervezett terület 5,6 millió hektár volt, tehát a tény (5,5 millió ha) és a terv között alig van különbség. Tavaly azonban sikerült 5,67 millió hektárt bevetni – és már az is 25%-os csökkenést jelentett a háború előtti vetésterülethez képest.
Kiskultúrák nagy módosításokkal
Az előre elgondolt vetéstervhez képest csak két növény lóg ki feltűnően a sorból: a hajdina és köles. Az előbbi pozitív, az utóbbi negatív irányban. Hajdinából 25%-kal többet vetettek, mint a terv volt, 125 ezer hektárt, kölesből ugyanakkor 25%-kal kevesebbet, 85 ezer hektárt, és ez már második éve tartó folyamat. Úgy tűnik, a két kiskultúra közül az előbbit látják eladhatóbbnak az ukrán gazdák. Magyarországon viszont éppen a köles népszerűsége nőtt meg, és a tervek szerint a tavalyi évhez képest idén megduplázódott a területe.
A fontos kultúrákban kis átrendeződés
Az igazán fontos tavaszi kultúrákban kisebb a mozgás, akár a terveket, akár a tavalyi számokat nézzük. Napraforgóból és szójából az idei tervekhez képest 3-3%kal csökkent a terület, az előbbi 5,1, az utóbbi 1,9 millió hektárt foglal el. A tavalyi évhez képest a napraforgó területe 200 ezer hektárral (-4%) csökkent, a szójáé viszont bő 100 ezer hektárral (+6%) nőtt.
Kukoricából 3,9 millió hektárt vetettek, 100 ezer hektárral (-2,5%) kevesebbet, mint tavaly, borsóból pedig 162 ezer hektárt, ami 16%-kal több a tavalyinál. A borsó területét már tavaly is pont ilyen arányban növelték. A kukorica viszont visszatért a háború kitörését követő, 2022. évi szintre.
A tavaszi árpa 782 ezer hektárt foglal el, 5%-kal kevesebbet, mint tavaly, a tavaszi búza 252 ezer hektárt (-10%), a zab 164 ezer hektáron tenyészik (+9%).
