A tavaszi fagyok és az aszály teljesen átrendezte a kajszi hazai termőkörzeteit, és gyors tempóban cserélődnek le a fajták. Mégis lefelé mutató trendet rajzolnak ki a termésátlagaink, legalábbis a hivatalos adatok szerint. A gyakorlatban ugyanis azt látni, hogy a sárgabarackra nagy a kereslet, és sikeres hazai példák vannak a termesztésére.
Romló átlag mellett növekvő telepítési kedv?
A 2021 tavaszán meghirdetett ültetvénytelepítési pályázat jókor jelent meg abból a szempontból, hogy magasak voltak az árak, alacsonyak a költségek, és hihetőnek tűnt, hogy a Covidból kikeveredő világban jól eladható lesz a barack – már, ha nem fagy el. Az idei pályázat már nehezebb pénzügyi helyzetben találja mind a beruházást fontolgatókat, mind a fogyasztókat. És továbbra is ott az alapkérdés: mi van, ha elviszi a fagy a termést? A KSH szerint az országos átlaghozam 4–6 t/ha, méghozzá csökkenő trenddel, amiben benne vannak a kiöregedő és a még nem termő ültetvények is, illetve az, hogy a statisztika önbevallásra épül.
A szakmabeliek egyöntetű véleménye, hogy az, aki nem tud 20 tonnát begyűjteni egy hektárról, nem marad meg hosszú távon a termelésben. Egy intenzív ültetvény pedig40 tonnát is hozhat. Évente 150–200 hektárral nő a hazai kajsziterület, egy-egy jó árakat hozó vagy pályázattal felturbózott év után ennél is többel. A jelek szerint a termelők bíznak a gyümölcsben. A barack nagybani piaci ára sokáig kilónként 400–500 forint körül mozgott (lásd a grafikont), de az utóbbi években – a fagyok, az infláció, az energiaválság és munkaerőgondok miatt – a két-háromszorosára emelkedett. Az idei (uniós szinten is) jobb termés vélhetően kissé lejjebb szorítja az átvételi árakat.
Mindig el lehet adni
Idén jók a terméskilátások Európában. A spanyoloknál különösen sok a barack, de ez nem jelenti azt, hogy abban az időszakban, amikor a magyar kajszi zöme a piacra lép, nyomottak lesznek az árak – vélekedik Tömösváry Máté, a BALATON KER-TÉSZ termelői szövetkezet igazgatója. Egyrészt most is voltak kisebb fagyok Európában, másrészt az ipar az évek óta ismétlődő hideg tavaszok után most szabályosan ki van éhezve a barackra.
„Nálunk az exportképes, 40+ méretű frisspiaci áru termelése a cél, de erre a szegmensre is kihat, ha a konzervipar és a pálinkafőzők nagy igényekkel és erős árakkal szállnak be az alapanyagért folytatott versenybe, főként, ha az évjárat kisebb százalékban hoz a frisspiacra alkalmatlan gyümölcsöt” – jegyzi meg a szinte a teljes Dunántúl gyümölcstermelését átfogó TÉSZ vezetője. A szövetkezet 11 hűtőházzal rendelkezik Somogy, Tolna, Baranya, Zala, Vas és Veszprém vármegyében. Alapvetően dombvidéki, kisebb méretű, de egyre profibb gazdaságokban érnek itt a különféle gyümölcsök.
A TÉSZ szaktanácsadói egész évben járják a kerteket, hogy a tagok a lehető legtöbb termést és bevételt érhessék el. „A magyar meggynek és sárgabaracknak jó a híre Nyugat-Európában. Nem mi határozzuk meg az árakat, de figyelnek ránk” – jegyzi meg Tömösváry. A TÉSZ-ben 15 kajszifajtával dolgoznak az egészen koraitól az egészen késői érésidejűig. Május végétől egészen augusztus közepéig tudnak szállítani alapvetően az osztrák, cseh és német piacra, de szeretnék kiszolgálni az olyan északi nemzeteket is, mint a lettek, litvánok, észtek. „Sajnos, az utóbbi években rendszeresen elfagy a hazai termés, pedig a kölcsönös érdeklődés megvan a partnerekkel. Talán idén lesz végre annyi barack, hogy Észak-Európába is jusson belőle.”
A BALATON KER-TÉSZ-ben a korai fajták közül megtalálható a pricia, a tsunami, a springblush, a közepesek közül a pinkcot, a kioto, a későiek közül pedig a faralia, a bergerouge, a bergeron. Jó években 3500 tonna sárgabarackot tudnak elindítani külföldre, ahol jellemzően többet fizetnek a gyümölcsért, kivéve a fagykáros éveket, amikor magyarországi árak elszállnak. „Többfelé értékesítünk, és igyekszünk mindenütt erős marketinget folytatni. Maga a barack is egy kurrens termék, aminek a farvizén sok más gyümölcscsel is piacot tudunk fogni, de tudni kell minőséget termelni. Büszkén mondhatom, hogy nálunk dolgozik a baracktermesztés talán legismertebb szaktekintélye, Gara Miklós, és kiváló cégek működnek a TÉSZ keretein belül.” Egyedül a 27%-os áfával van gondja az igazgatónak, ahogy a többi fehéren működő zöldség-gyümölcs ágazati szereplőnek is, akik – a KSH adatokat látva – kisebbségben vannak.
Fagytűrés és betegségellenállóság
„A kajszipiac keresletorientált, ezért alapvetően kifizetődő gyümölcsnek tartom, ha jó helyre jó fajtát telepítenek, és azt metszéssel, táplálással jó kondiban tartják” – vélekedik dr. Mendel Ákos is. Az ő nevéhez fűződnek a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutatóállomáson a sárgabarack-kísérletek. „Az Alföldnek azon a részén vagyunk, amit a Termőhelyi kataszter már nem ajánlj kajszitermesztésre, de éppen ezért kiváló arra, hogy a fajták közötti különbségeket teszteljük” – mondja a fiatal kutató. A középkötött vályogtalaj ugyan kedvező lenne a gyümölcsnek, de itt tavasszal rendszeres a fagy, nyáron pedig akár másfél-két hónapon át hőség és aszály teszi próbára a barackfákat. A fajtagyűjteményükben 130 kajszi szerepel, a génbankban pedig 80 fajta. Egy-egy kísérletben 20–30 fajtát tesztelnek. A Magyarországon forgalmazott oltványok bő 60 százalékát a ceglédi fajták adják.
Az idei tavasz kevesebb fagykárt hozott a virágzás idején, de kötődés után jött egy mínusz 3,5 fok, amire a fák elrúgták a gyümölcskezdeményeket. Általános tapasztalat, hogy a hazai klímán már csak a csapadékkal ellátottabb és hűvösebb, kései virágzást eredményező mikroklímájú területeken lehet eredményesen kajszit termelni. Vagyis a hegyek, dombok északi és keleti oldalában, és a tavaszi felmelegedést, illetve eróziót lassító takarónövényzettel. A piacok elérése szempontjából kedvező fekvésű Balaton-felvidéken különösen terjed a sárgabarack termelése, míg az Alföldön fokozatosan eltűnik, és a helyét meggy, szilva, birs foglalja el. A termőhely jó megválasztása az egyik legfontosabb szempont a baracktermelésben, de lényeges a fajtaválasztás is. Az egyes fajták virágzási ideje között 10 nap különbség is van, és nagyok az eltérések a fák betegségekre, vírusokra való érzékenységében és termőképességében is. Mindezt a barack küllemén és felhasználási célján túl messzemenően figyelembe kell venni.
„Míg nálunk és a környező országokban a Pseudomonas baktérium évente kiviszi az ültetvény 10–15%-át, addig Franciaországban a barack színeződésére panaszkodnak… Náluk könnyebb a fák élete, nincsenek kitéve 35 fokos hőmérsékletnek, és nem fagynak el minden évben, kisebb eséllyel is esnek áldozatául az ilyen gyengültségi kórokozóknak” – mutat rá a hazai klíma szó szerinti „rákfenéjére” Mendel Ákos. Ez a baktériumos „rákosodás” gyakran tetten érhető az ágtorkokban. Hosszanti nyílt, fekete sebek mutatják, hogy már nincs mit tenni, a fa két éven belül kiszárad. „Azt tapasztaltunk, hogy augusztus végén metszve egészségesebbek maradnak a fák, mint kora tavaszi metszés esetén” – mutat rá egy technológiai megelőzési módra a kutató, majd hozzáteszi, erre a betegségre is vannak érzékenyebb és kevésbé érzékeny fajták.
Például a bergerouge (orangered × bergeron hibrid) sok szempontból jó lenne, mert későn virágzik, Sharka vírusra rezisztens, jó termőképességű, szép és ropogós a gyümölcse, csakhogy nagyon érzékeny a bakteriális betegségekre, szerinte nem való a szélsőséges klímájú magyar tájakra. A ceglédi óriást is sokan kedvelik, de a kutató elárulja, hogy az állandósuló tavaszi fagyok már nem kedveznek az elterjedésének. Inkább a ceglédi arany és a ceglédi zamatos fajtákat ajánlja. Még ezeknél is jobb lesz a ceglédi bájos, ami még nincs köztermesztésben, de veri az előbbieket termésmennyiségben és -biztonságban. „A gönci fajtakörből is van egy jelöltünk, a gönci83, ami klímaellenállóbbnak mutatkozik az elődeinél, miközben megőriztük a kiváló gyümölcsminőséget.”
Sárga és finom
Egyébként a magyar kajszi íze nemcsak nálunk jelöli ki a standard minőséget, hanem az olaszoknál, franciáknál is. A hús keménysége a szállíthatóság, pulton tarthatóság szempontjából fontos. Frisspiaci célokra a ceglédi szilárdalkalmas, ennek viszont gyengébb a termőképessége, mint a feldolgozóipari fajtáknak. Divatos a piros fedőszín is, a magyarok azonban sárgán szeretik a sárgabarackot. A körpiros fajták ízre nem is olyan jók, mint amennyire tetszetősek.
„Az ízhez ragaszkodunk, az összes többi tulajdonságon hajlandóak vagyunk változtatni” – jegyzi meg Mendel Ákos, aki „nomen est omen” – nevéhez híven – molekuláris szinten is kutatja a mendeli öröklődést. „A hidegtűrést, pontosabban a virágzás idejét nagyobb DNS-szakaszok határozzák meg, ezért nehéz szelektálni rá. Könnyebb elérni egy vírusrezisztenciát, ami csak egy-két génhez kötődik. Ebben a hibridtáblában minden egyes fa külön genetikai egységet alkot. Megfigyeljük mindegyik növekedési erélyét, habitusát, termőképességét, betegségellenállóságát. Teszteljük az egyes fajták alanyokkal való kompatibilitását is. Természetesen az eredmények erre a termőhelyre érvényesek, de amelyik alany beválik nálunk, az valószínűleg meghálálja a jobb termőhelyi viszonyokat is.”
Globálisan 15–20 kajszifajta már genetikailag rezisztens a Sharka vírusra. Ezek közül Cegléden hatot választottak ki keresztezésre, mivel a kései virágzás követelményének is meg kellett felelniük. Hat különböző alannyal is folynak kísérletek a gyenge növekedési erélyű wavittól kezdve az erősen növekvő montclarig. „Úgy látjuk, hogy szárazabb körülmények között erősebb növekedésű alanyokra van szükség, mert ilyenkor előnyös a robusztus gyökérzet. Az is kiderült, hogy ilyen viszonyok között még öntözve is soknak hat az 5 × 3-as térállás, 2 méter tőtávolság is elég lehet a fák között.” A Magyarországon általánosan használt mirobalán-alany az összes fajtával kompatibilis, de ez nem jelenti azt, hogy minden esetben a legjobb kombinációt adja, emellett hajlamos sarjképzésre is, míg a vadkajszi nem.
Tesztelnek mandulaalanyt is. Mendel Ákos az új telepítések kapcsán megjegyzi, hogy a korszerű fajtákon túl az öntözést és a jéghálót elengedhetetlennek tartja, ezek füstöléssel kombinálva némi fagyvédelmet is nyújtani tudnak. A művelésmódban fontos szempont, hogy a munkaerő is biztosítva legyen. Sajnos sokan már csak a metszést tudják megoldani, a betakarítás „Szedd magad!” akció keretében zajlik, de így is rentábilis lehet a termelés. A fiatalabb generáció pedig elmozdult afelé, hogy a gyümölcs egy részét a cégen belül dolgozza fel lekvárnak, ivólének.
Gönczi Krisztina
