Ha nem is teljesen fejtrágyamentesen, de kevesebb tápanyaggal, vetőmaggal és kondícionálóval dolgoznak abban a bajor gazdaságban, ahol a búza hengerezéses technológiájával kísérleteznek.
A búza fűféle. Mindenki tudja, hogy ha pár rudli őz végigtapossa és megcsipkedi a korai tavaszi állományt, azzal még jót is tesz a vetésnek. A növények a levélcsúcs elvesztésével és a stressz hatására jól belekapaszkodnak az éltető földbe, és az erősebb gyökérzet révén később jobban elleállnak a hőstressznek is. A bajor gazdák a cambridge hengerrel „mesterségesen letaposott” állomány fejlődésében és termőképességében semmilyen elmaradást nem tapasztaltak a kontroll táblákhoz képest.
Fontos azonban, hogy a növények se túl erősek, se túl gyengék ne legyenek az ápolási munka idején. A túl sok fejtrágya fellazítja és dúsítja a szöveteiket, a túl sűrű vetés pedig nyurgítja, vékonyítja a növényt, mindkettő hatása a földön maradhat a hengerezett állomány. Ezért a vetőmagnorma és a műtrágyaadagok terén igényli a legtöbb kísérletezést a technológia. De azt mondják, a 20 centi magas vetés hengerzésével mindkét téren megtakarításokat tudtak elérni, miközben a termés mennyisége nem változott. Sőt, a 220 hektáros gazdaság vezetője azt állítja, a gombás betegségekkel szemben is ellenállóbb lett az állomány.
A bajor mezőgazdasági kutatásokért felelős kormányhivatal a tapasztalatokon felbuzdulva saját kutatások indítását tervezi a témában.
Ez is érdekelheti a témában: A francia búza támogatás nélkül is pluszos, az amerikai nem.
