fbpx

Belerondítottak a zuhék az eperszezonba, de megoldjuk

Írta: Gönczi Krisztina - 2024 május 26.

Vannak évek, amikor ilyentájt már a vége felé jár a hazai földieperszezon, és vannak, amikor szinte csak kezdődik. A tavaszi időjárás kiszámíthatatlan alakulásához nehéz igazodni, de muszáj. A piachoz talán nehezebb alkalmazkodni – mondják a termelők.

eper
Jönnek a felhők. A szamócásoknak a piaccal van több bajuk (fotó: Horizont Média)

Készülni a kiszámíthatatlan helyzetre

Aki csak a naptárt nézegeti és a befőzés idejét a megszokott időre tervezi, idén „is” pórul járhat. Azokban az országrészekben, ahol a szabadföldi epret már egy hete öntözik és döngölik a földbe a heves záporok, biztosan fellazultak az érésben lévő bogyók szövetei, ízük vizessé vált, és a rothadást okozó gombákkal szemben esendőbbek lettek. A termelők számára is nehéz alkalmazkodni az időjáráshoz, amire ki-ki más stratégiával válaszol. Fólia alá vitt termeléssel, technológiai rafinériákkal és végül árazással is lehet segíteni a helyzeten.

A korai eper küzdelme az importtal

Csongrád vármegyében sok a fóliás szamóca, az idei szedési szezon már április 6-án elkezdődött. „Másfél hektárunk van fólia alatt. A korai piacra dolgozunk, az importtal kell megküzdenünk ebben az időszakban, ami egyre nehezebben megy” – mondja egy helyi termelő. Úgy véli, az olaszok, spanyolok, de még a lengyel kertészek is több állami támogatáshoz jutnak, mint a magyarok. A hazai ágazatot az őstermeléssel és a 27%-os áfával járó piaci anomáliák is sújtják.

„Engem is kerestek már, hogy őstermelőként nem akarom-e árulni mások eprét is. Egész vicces, hogy itt szinte az összes hagyma, fokhagyma is az úgynevezett őstermelőktől származik. Ha valaki venné a fáradtságot, és megnézné, mekkora területe van az árusnak, láthatná, hogy az áru egy része valójában külföldről származik. A bio termelésben is látok trükközést. Ellenőrzéssel, áfacsökkentéssel és támogatásnöveléssel sokat lehetne tenni a magyar kertészeti termelés versenyképességéért” – összegez az epres gazda, aki szerint májusban már a szegedi nagybani piacra érkező, 400-500 forintos román szamócával is küzdenie kell a hazai termelésnek. Eközben a magyar fogyasztók még mindig 2000 forint körüli árakkal találkoznak a kiskereskedelemben. Úgy látja, ha kötelező lenne a származási helyen kívül a beszerzési árat is feltüntetni a csomagoláson, az emberek rögtön nem a gazdát hibáztatnák az árakért.

eper árus piac
Mézédes, magyar – ízlelgessük a szavakat, majd az epret is… (forrás: 24.hu)

Pest megyében nagy a kereslet

Pest vármegyében a Szedd-magad akciók keretében most szűk 1000 forintért lehet begyűjteni a dzsemnekvalót. Mivel a boltokban kétszer ennyibe kerül az eper, jönnek is csapatostul az emberek – már amikor nem esik az eső. „Nem változtattunk az árakon tavaly óta. Inkább a kiadásokon igyekszünk csökkenteni. Ezen most leginkább úgy tudunk segíteni, hogy a telepítéskor nagyon odafigyelünk a gyommentes területre, a kapálásra, a szalmatakarásra, a növény kondíciójára. Ha mindent jól csinálunk, akkor nem kell kétévente újratelepítenünk, 3-4 évet is kibírhat az eper a területen” – mondja egy négy helyszínen 14 hektárral rendelkező gazdaság vezetője.

Úgy számolt, hogy az idei termés hasonló lehet a tavalyihoz, de ehhez most már el kellene állnia az esőnek. „Nincs öntözőrendszerünk, úgyhogy eddig jól jött a csapadék, de már elég lesz…” A külföldi konkurenciát úgy kezeli, mint az időjárást: adottságként, amihez alkalmazkodni kell. „Idén sok az eper és sok az import, nem lehetünk sokkal drágábbak, mint a külföldi. De nincs szállítási költségünk és jobb a minőségünk, erre építeni lehet. Amíg egy kis hasznunk van rajta, csináljuk.”

eperszedés
A nagy népsűrűségű Pest vármegyében hétköznap és esők idején is tele vannak szedőkkel a szamócakertek (fotó: Horizont Média)

Kicsiben is lehet jól csinálni

Lajosmizse környékén is sok az eperföld, a szabadföldi termelés egy része egészen apró területeken folyik – és így is lehet sikeres. Mindössze egy negyedhektáros területet gondoz párjával az elért gazdálkodó. „Homokon vagyunk, és nagyon kellett az eső, de nem dézsából öntve. Ezzel együtt büszke vagyok a technológiámra: eddig vegyszer nélkül is teljesen ellenállnak a bogyók a rothadásnak.” Több olyan fogást is alkalmaz a gazdálkodó, ami szerinte ritkaságnak számít. Egyrészt minden egyes évben újraültet, amihez 12 ezer vírusmentes frigó tövet használ fel. A bakhátas, szalmatakarásos ágyasokba mikroöntözéssel jut el a víz és a tápanyagok. Nagy hangsúlyt fektet a növények ellenállóképességének fokozására: kitozánt, mélytengerialga-kivonatot, huminsavakat és tejsavót is használ az egészségesebb állományért.

Másrészt a vásárlókkal is igyekszik személyesebb kapcsolatot kialakítani. A közösségi oldalakon és sms-ben is kommunikál a törzsközönséggel. Mint mondja, Pest megyéből is sokan érkeznek hozzá, holott nála 1600 forintról indult a Szedd-magad akció, és most járnak 1400 forintnál. Mégis leutaznak hozzá a vásárlók. „Azt hiszem, elegük lett abból, hogy otthon egymás sarkát tapossák a félig zöld bogyók között kutatva. Itt mindig van elég ízletes, érett eper, és mindenkinek lehetősége van tőlem is kérdezni. Ilyenkor megragadom az alkalmat a vásárlók edukálására.”

Az idei tavasz időjárása szerinte egészen unikális. A hőséget hideg váltotta fel, majd a nappali melegekre 5 fokos éjszakák következtek, és a vízhiányt csapadéközön mosta el. „Mindenkinek készen állnia az állandó tanulásra, változásra, és ezt a képességet a gazdaságpolitika és a társadalom minden pontján érvényesíteni kell” – vonja le a következtetést a gazdálkodó.