Június 9-én európai uniós választások lesznek, amit Magyarországon egy önkormányzati voksolással is összekötünk. Az elmúlt egy év gazdatüntetései rávilágítottak: egyáltalán nem mindegy, kik döntenek az életünkről.
Németországban írtak egy tesztet, ami 24 állítás alapján megmutatja, hogy a válaszadó melyik párt politikai felfogásához mennyire áll közel. Bizonyára Magyarországon is sokan örülnének egy hasonló, voksolást segítő algoritmusnak. Ennek valószínűleg az az akadálya, hogy a hazai pártok nem rendelkeznek ennyire sokszínű, egymással összevethető elképzeléssel az agráriummal kapcsolatban.
A megfogalmazott németországi állítások szerteágazó témákhoz kapcsolódnak, amelyekről háromféleképpen nyilváníthat véleményt a gazdálkodó: „Egyetértek”, „Semleges vagyok” és „Nem értek egyet”. Ilyen mondatokról lehet ítéletet alkotni, mint például „A kisüzemek kapjanak több hektáralapú támogatást, mint a nagyok”, vagy „Az uniós agrárpolitikát váltsa fel nemzeti támogatási rendszer”, vagy „Legkésőbb 2035-ig vegyük fel Ukrajnát az EU-ba” és „Csökkentsék a gazdálkodók bürokratikus terheit”. A témák kiterjednek az ugaroltatáshoz való viszonyra, az állattartás és szállítás szabályaira, a gázolaj adótartalmára, a termékek származásának jelölésére, az élőlények szabadalmaztathatóságára, a génszerkesztésre és így tovább.
A kapott válaszok alapján az alkalmazás megmutatja, hogy a válaszadó véleménye, beállítottsága hány százalékban felel meg a Németországban induló 8 párt programjának. E cikk írója például azzal szembesült, hogy értékrendje két pártéval semmiképpen nem egyeztethető össze, ezek a liberális FDP, és nagyon baloldali Die Linke. A többiekkel többé-kevésbé ki tudna békülni. A németországi erőtérnek mindig van hatása az EU agrárpolitikájára, ezért érdemes figyelni, hogy merre tolódik el. Még jobb lenne itthon is azt látni, hogy az agrárium ér annyit, mint az autóipar.
