Tavaly lelkesen jelentkeztek be a gazdaságok a zöldítést felváltó Agro-ökológiai Programba (AÖP). 4,1 millió hektárról jelezték, hogy készek vállalni a többletteljesítményeket. E cikk írásakor még frissek a program kibővített, 2024. évi szabályai. A hatóság drákói szigort ígért az ellenőrzésben és szankcionálásban. Nem lenne túl igazságos, ha így lenne. Maguk az érintettek mondják el, miért.
Az Agro-ökológiai Program (AÖP) új, részletes szabályai április 9-én jelentek meg a Magyar Közlöny 43. számában, amit érdemes alaposan áttanulmányozni. Ebben a cikkben az elmúlt év tapasztalatait és a legfontosabb változásokat foglalják össze a megszólított szakemberek.
Népszerű vállalások
Bács-Kiskun vármegyében egy korábban csemegekukoricával, zöldborsóval foglalkozó, öntözési közösséget is működtető nagygazdaságban arra panaszkodnak, hogy már nem éri meg ezekkel a növényekkel foglalkozni, de tulajdonképpen szerződni sem akartak rájuk a gyárak.
Helyette hibrid kukoricát, szóját és vetőmagnak szánt olajretket tettek az öntözőrendszer alá, plusz újra belevágtak a burgonyatermelésbe. Mivel ezeken felül is sokféle növényt termelnek, egyértelmű volt a diverzifikáció vállalása, emellett a lombtrágyákat igyekeztek a terület felén előírásszerűen kiadni. „Mindenféle jogcímen olyan sok helyszíni ellenőrzést kaptunk, hogy tavalyról még semmilyen területalapon járó támogatást nem utaltak a részünkre. Csak annyit látunk, hogy növekednek a terhek. Sokan elvesztették emiatt a lendületüket” – jegyzi meg a cégvezető.
„Az én ügyfélkörömben leginkább a diverzifikációt, a méhkímélő technológiát és a kondicionálók vagy mikrobiológiai készítmények alkalmazását vállalták a legtöbben, de volt, aki a táblaméret korlátozását jelölte be. Neki szerencséje volt, a szomszédja nem azonos kultúrát vetett a táblája mellé, így nem kellett 3 méter távolságot tartania tőle” – sorolja Csongrád-Csanád vármegyében Szabó-Nacsa Andrea. Hozzáteszi: az elvárt távolság időközben 2 méterre csökkent. A fiatal szaktanácsadó elmondása szerint a lombtrágyákat, baktériumokat sokan ismerik és alkalmazzák, nem tűnt nehéz feladatnak a terület felén bevetni ezeket. Csakhogy időközben kiderült, az engedélyokirat szerinti gyakorisági ajánlást kötelezőként értelmezte az irányító hatóság.
Ha valamit maximum 4-szer lehetett kiszórni a tenyészidőszakban, akkor azt muszáj volt négyszer kipermetezni, akár indokolt volt, akár nem. Egyik esetben pedig maga a hatóság nem akarta elfogadni egy tavalyi készítmény kijuttatását, holott annak felhasználhatósága – az okirat szerint – két év volt. Továbbá sok lombtrágya tartalmaz foszfort, nitrogént is, ezek hatóanyag-tartalmát is figyelembe kell venni a tápanyagtervek készítése során. „Ez nem AÖP probléma, és nem is valószínű, hogy egy lombtrágya miatt lépjük túl a nitrátérzékeny területen engedélyezett határértéket, de számolni kell vele a Gazdálkodási naplóban, amit sokan elfelejtenek. Főként, ha az AÖP miatt életükben először volt dolguk növénykondicionálóval.”
Nehéz volt a biológiai készítményekre vonatkozó, az élővizektől tartandó 50 méteres távolság értelmezése is. Egyre több vetőmag-forgalmazó alkalmaz ilyen stimulánsokat a szaporítóanyagon. Mivel ezek is mikrobiológiai készítménynek számítanak, az így kezelt magokkal a vizek közelében 50 méteres távolságig vetni sem szabad. „Vannak szakmai szempontból visszalépésként értékelhető előírások is, mint a gyepek alternáló kaszával történő kaszálása. Nem csoda, ha ezt a szövegrészt „szársértő nélküli egyéb kaszára” módosították. Csak azt sajnálom, hogy tavaly éppen az előírás miatt vettek sokan alternáló kaszát. Az egész támogatási rendszer nagyon zűrös. Én mindenkinek azt tanácsolom, csak olyan gyakorlatot vállaljon, amit egyéb is alkalmaz, és bízik benne.” Ebben van igazság.
Zala megyében egy 1200 hektáros gazdaság vezetője arról számol be, hogy biztosan megfelelt az AÖP-nek, mert a 20 éves baktériumtrágyázási gyakorlat alapján most is rutinszerűen ment a szárbontás. „Ellenőrzést csak egy táblán kaptunk tavaly, azon is mindent rendben találtak.” Győr-Moson-Sopronban, az osztrák-magyar határ közelében egy másik gazdaságban ugyanezt az előírást választották, mert jól ismerik. „Az erőgép orrán ott a tartály, a kiszórt baktériumot pedig mögötte a tárcsa vagy grubber azonnal be is dolgozza. Az okirat szerinti kijuttatás pedig azért sikerült, mert időben informálódtunk a szaktanácsadónktól. Itt olyan jó szakembereket ismerek, akik az ellenőröket is oktatják. Sajnos az utóbbi társaságban nagy a fluktuáció, kevés a tapasztalt szakember. Gondolom, ők is nyomás alá kerültek, akárcsak mi…” – jegyzi meg a családtagok gazdálkodását koordináló „nagy öreg”. Hozzáteszi: az anyagi gondok súlyosbodnak az agráriumban, ezért nagyon fájó, ha a támogatások is késnek.
„Nemcsak az AÖP kifizetése nem történt meg, hanem az alaptámogatást sem kapta meg mindenki, pedig hiánypótlási felhívás sem érkezett. Ez leginkább a kisgazdáknak fáj. Nekünk is van még bent kétéves gabonánk a raktárban. A pénzhiány miatt sem műtrágyát, sem gázolajat nem akarnak már vásárolni a gazdatársak” – mondja.
„Én az első agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) kiírása óta csinálom a gazdálkodás dokumentálását, de ilyen nagyszámú helyszíni ellenőrzéssel még sosem találkoztam, mint a 2023-as évben. Ez egy teljesen új támogatási rendszer, aminek a bevezetése nem volt jól előkészítve. A tanulóév sok buktatóval járt, ezeket ráadásul sokkal súlyosabb szankciókkal büntetik, mint amit az egyéb földalapú támogatások esetén eddig megszoktak az emberek” – kezdi kritikai észrevételeit dr. Motika Dezső szaktanácsadó. Itt részleges teljesítés esetén csak a támogatás 30–50 százalékához juthat hozzá a termelő. És már maga a támogatási összeg sem túl motiváló az egyéb területalapon járó kifizetések tükrében. Ha valóban 4,1 millió hektár lenne rá jogosult, egy hektárra mindössze 20 ezer forint körüli összeg jutna. De ez is „talált pénz”, mindenki bejelentkezett rá.
Korrekciók az előírásokban
Szántó művelési ágban sokféle vállalást tehettek a termelők, de ezek teljesítése és dokumentálása már más lapra tartozik – vélekedik a szakember. Ami félreértésre adhatott okot, azt a most megjelent rendeletekben jelentős részben tisztázta a hatóság. Ennek ellenére maradtak az elvárások között szakmailag nehezen védhető pontok is. Ilyen a mikrobiológiai készítményeknél betartandó 50 méteres vízvédelmi sáv. „Életszerűtlen az egész történet. Egyrészt a nagy élővizeket nem szántók, hanem árterek övezik. Másrészt a csatornák többségében kevés vagy nincs víz, bármit is mutat a MePaR. Harmadrészt ezek a mikrobák nem vízi élőlények, a vízbe kerülve néhány kivételtől eltekintve jelentős részük elpusztul” – mutat rá Motika Dezső. Az előírás legfurcsább következménye, hogy egy biológiai hatóanyaggal csávázott vetőmaggal nem lehet az élővizektől mért 50 méteres sávban vetni, oda csávázatlan tételeket kellene rendelnie a gazdálkodónak. Azok a táblák pedig szóba sem jöhetnek, ahol a terület 15 százalékánál többet érint a korlátozás.
Gyepen még komolyabb nehézségek adódtak. Ezek a területek nagyrészt Natura 2000 besorolásúak, ezért kevés olyan előírást lehetett rájuk kidolgozni, ami a korábbi gyakorlatokhoz képest többletteljesítményt jelent. „A gyepes AÖP problémáját jól mutatja, hogy hazánk összes gyepterületének csak a bő felével vettek részt a programban, annak ellenére, hogy ezek talán a legsérülékenyebb élőhelyek” – mutat rá a szaktanácsadó. 2023-ban csak az alternáló kasza használatát vagy egy legeltetési módot választhattak a résztvevők. Az alternáló kasza elvárása szakmai hibának bizonyult, mivel az nem alkalmas a gyepek kaszálására.
„A kudarc miatt most engedélyezték a tárcsás és dobos kaszák alkalmazását is, de lekorlátozták a szóba jöhető technikai megoldásokat hátsó függesztett vagy vontatott kaszára. Ez hiba, hiszen gyakori a frontkasza megléte is” – mutat rá a szaktanácsadó. Új elemként bejött a 10 centis tarlómagasság hagyása, ami Natura-területen is választható. Jó megoldás, de mivel csak egy pontot ér, mellé kell tenni a hátulsó kaszaelhelyezést is. Vagy legeltetéssel teljesíthető a 2 pont begyűjtése. „A kaszáról készítendő, georeferált képek beküldésével is elég bajunk volt. Az ország internet-lefedettsége messze nem tökéletes, márpedig a mobilGazda csak ennek birtokában működött. Aki nem tudott a helyszínről hiteles képet küldeni, az bukja a teljes támogatást. Most azt ígérik a fejlesztők, hogy a kép készítése után a legközelebbi internet-csatlakozási pontról beküldhető lesz a fotó” – tudatja Motika Dezső. Ültetvények esetén több, könnyen teljesíthető elemből is választhattak a gazdálkodók a sorközgyepesítéstől a méhkímélő technológia alkalmazásán át a kondicionálók és mikrobiológiai készítmények alkalmazásáig. Itt a feromoncsapdás védekezés lehetőségével bővült a paletta, amit leginkább szakmai okokból volt indokolt bevenni ebbe a környezetvédelmi programba.
A szaktanácsadó szerint 2023 nemcsak a gazdáknak, de az adminisztrálást végző szakembereknek is extrém nehéz volt. „Az ország nagy része nitrátérzékeny vagy Natura vagy agrár-környezetgazdálkodási (AKG) terület, egyszóval valamilyen jogcímen vezetni kell a Gazdálkodási naplót (GN). Megítélésem szerit a támogatásra jogosultak nagyjából 70%-a esik ebbe a körbe. Egyszóval, ha az AÖP-t nem kell naplózni, az nem nagy könnyebbség számunkra. 2023-ban ráadásul háromszor vihettük fel ugyanazokat az adatokat: egyszer a hagyományos GN-be, egyszer az Egységes kérelembe és végül az elektronikus GN-be. Az utóbbi szoftvere gyakorlatilag megbukott. Amíg a hibákat ki nem javítják, el kell engedni ezt a rendszert.”
Kósa Ferenc, az Agrárszaktanácsadók Egyesületnek elnöke is hasonló gondolatokat fogalmaz meg. „A vállalások megvalósítással kevesebb volt a gond, mint a dokumentálással, különösen úgy, hogy még nem tudjuk, mit is szeretne látni a hatóság a naplókban” – fogalmazza meg sok társa véleményét. Szerinte gyep kategóriában a 12 napig tartó szakaszos legeltetés kivitelezése és naplózása sem volt egyszerű feladat. A dokumentálást döntően a falugazdászok és szaktanácsadók végzik a gazdák számára, mivel a digitalizáltság foka életkori okokból közel sem olyan jó a termelők körében, mint ahogy azt a beadott naplók száma sejteti. Csakhogy a szaktanácsadók mostanra olyannyira túlterheltté váltak, hogy személyes ügyféltalálkozókra vagy szakmai rendezvényekre már szinte idejük sem maradt, egész napjukat a számítógép előtt töltik. De a termelőket inputanyaggal ellátó cégek élete sem egyszerű. Az alternáló kaszák iránt hirtelen megugró keresletet éppúgy nehéz volt kielégíteni, mint év közben módosítani a mikrobiológiai készítmények engedélyokiratát. „Vállaltunk valamit, amiről csak egy évvel később derül ki, hogy hogyan ellenőrzik. Nem csoda, ha mindenki szorong, sikerült-e a plusz teljesítmény. Egy biztos: pénzt még senki nem látott belőle.”
E cikk zárásakor, április 11-én a kormány bejelentette, hogy a Magyar Államkincstár 2024. május 31-ig teljesíteni fogja a terület- és állatalapú támogatások kifizetését.
Gönczi Krisztina
