Olyan esetekben, amikor a szántóföldi gép több kárt, mint hasznot hajtana a vizes talajon, a drónnal is megoldható a műtrágyázás. Ez különösen a repce esetében lehet fontos, de láttunk már tápanyaghiánytól sárguló árpa- és búzatáblákat is.
Van az a talajállapot…
A növényvédelem terén eddig mindössze egyetlen készítmény kapott zöld utat a drónos kijuttatásra, a növénytáplálásban pedig csak az állapotfelmérésig jutott el a gyakorlatban ez a légi technika, megalapozva a tápanyagok differenciált kiadását. Pedig van az a talaj- vagy növényállapot, ami megköveteli drónos táplálást.
Még mindig nem száradtak fel a földek, különösen az ország északi területein és a mélyebb foltokban látni pangó vizeket. Ezek kiterjedt környezetében erősen sárguló, szenvedő növények próbálnak magukhoz térni. Nem pusztultak ki, de szükségük lenne a gyors segítségre, ahogy az esőktől átmosott többi táblarésznek is.
Mit lehet kiadni?
A szilárd szemcsék drónos kiszórásával kapcsolatban alapelvárás, hogy koncentrált, de ne perzselően koncentrált legyen az adott készítmény, illetve minél kevesebb hatóanyagveszteséggel és környezeti terheléssel legyen kijuttatható. Az inhibitoros karbamidszemcsék megfelelnek ennek az elvárásnak. (A folyékony tápanyagok közül csak a szerves lombtrágyák, növénykondícionálók alkalmasak a drónos kijuttatásra, mivel kis dózisban, nagy töménységben sincs perzselő hatásuk.)
Mivel lehet kiszórni?
A hazánkban is kapható DJI Agras T30 40 kilogramm hasznos terhet képes cipelni, és felszerelhető egy repítőtárcsás szóróberendezéssel, amely 7 méteres maximális szórásszélesség mellett óránként legfeljebb 1 tonna vetőmag, műtrágya vagy egyéb granulátum kijuttatására alkalmas. A beépített tömegérzékelők riasztanak, amikor a tartály kiürülőben van. Németországban már a 10 méteres szórási szélességet tesztelik a gyakorlatban, és az eddigi 50 kg-os felszállótömeget szeretnék 80 kilogrammra növelni.
Csak a szükséges részekre
Peter Kaim brandenburgi gazdasága 760 hektárt ölel fel, ebből a nitrogénigényes repce 27 hektárt foglal el. Ezen belül drónnal azonosították azokat a részeket, amelyeken áll a víz, ahol a kitárcsázás szélén billegnek a növények, és azokat, amelyek még menthetőnek tűntek. Ezután eldöntötték, pontosan hol és mennyi nitrogénnel észszerű megtámogatni az állomány megindulását.
Már maga a monitoring is a röppálya gondos megtervezését igényli a drónok korlátozott üzemideje miatt, és az akkumulátorok helyszíni utántöltéséről is gondoskodni kell egy generátorral. Az applikációs térkép készítésekor a drón 10 méteres szórásszélességével kalkuláltak, és a repülés előtt ezzel is végezni kellett egy „leforgatási” próbát. Az adott repcetáblában 125 kg/ha stabilizált (inhibitoros) karbamid kiszórását tervezték elvégezni, differenciált módon. Ez 58 kg nitrogént jelent egy hektárra vetítve.
25 kiló – 2 perc
Peter Kaim tapasztalatai alapján a műtrágyaszemcsék milyensége döntően befolyásolja a szórásképet. Nagy kiszerelésben könnyebben összetömörödnek a legjobb minőségű műtrágyák is, emellett nehezebben is kezelhetők drónos célokra. Így 25 kilogrammos zsákokból töltötték fel a légi jármű tartályát, ami ezt a mennyiséget egy az egyben befogadta. Mivel a kiszórás 200 g/sec anyagárammal történt, a 25 kilónyi műtrágya két perc alatt ki is fogyott a gépből.
A drón területteljesítménye lényegében attól függött, hogy milyen gyorsan merül le az akksija, és azt milyen gyorsan képesek tölteni/cserélni. A folyamatos munkához egyszerre 6 akkumulátorra és két töltőre volt szükség a tábla szélén, feltéve, hogy azok 3 kW teljesítménnyel rendelkeznek és 20 perc alatt végezni tudnak a töltéssel.
125 kilónyi anyagot ötször 25 kilogrammos adagokban lehet kiszórni, ami nulla feltöltési idő mellett 5 x 2 perc, azaz 10 perc időt jelent. A gyakorlatban 30 percbe is belekerült egy hektárnyi munka elvégzése. A 27 hektárt 13,5 óra folyamatos munkával lehetett volna ilyen módon tápanyaggal ellátni, amennyiben mindenhová kellett volna szórni valamennyi karbamidot. A drónokra tehát valóban a foltkezelésben számíthatunk elsősorban, ott azonban pótolhatatlanok lennének.
Lásd még a témában: Folyékony műtrágyázás? Drónokkal a hatékony tápanyag-utánpótlásért.
