Itt írtunk róla, hogy Ausztriában a legnagyobb az ökoművelés alatt álló területek aránya az egész világon: 27%, szemben az EU 10%-ot alig meghaladó átlagával. Pedig 2023-ban 10 ezer hektárral és csaknem ezer termelővel csökkent biogazdálkodók száma. Ilyesmire korábban nem volt példa.
Nem rentábilis
Bár 2023-ban is tovább emelkedett a biotermékekre elköltött összeg Ausztriában (+5,3%; 873,6 millió euró), ennek több köze van az inflációhoz, mint a termelők nyereségéhez. Jól bizonyítja ezt az a tény, hogy egyetlen év alatt 930 termelő szállt ki az biogazdálkodásból, így most 4 százalékkal kevesebb gazdaság működik ebben a szegmensben, 24 ezer termelő. Az ökoművelésbe vont terület 10 ezer hektárral 695 ezerre csökkent. Ez adja ki a 27 százalékos ökoarányt a korábbi 28,5 százalék helyett.
A csökkenés oka az alacsony értékesítési árakban és a magas termelői ráfordításokban keresendő. Norbert Totschnig agrárminiszter a környezet- és állatjólét érdekében vállalt többletteljesítmények honorálására nemrégiben egy 360 millió eurós támogatási csomagot jelentett be 2027-ig, amivel a helyi agro-ökológiai program (AÖP) – amit itt ÖPUL-nak hívnak – uniós forrásait egészíti ki a kormányzat. Ez éves szinten 90 millió eurót jelent, amiből beruházásokat is finanszírozni lehet (pl. takarékosabb öntözés, istállóhűtés). Az osztrák gazdaságok 80 százaléka vesz részt ebben a környezetvédő gazdálkodási programban.
Senkinek nem jó, ha minden gazdaságot az öko felé terelnek
Csakhogy egy olyan országban, ahol minden negyedik-ötödik gazdaság ökoművelést folytat, nem örülnek neki, ha a konvencionális termelés hígtrágyakijuttatási vagy erózióvédelmi intézkedéseit jutalmazzák ekkora összegekkel. A biogazdálkodás ma kevesebb támogatási előnyt élvez, mint néhány évvel ezelőtt, ugyanakkor a konvencionális termékekkel szembeni biofelár is jelentősen csökkent. A termelési ráfordítások ellenben nőttek. Egyszóval nem éri meg biogazdálkodást folytatni.
Van min elgondolkodnia a kormányzatnak, Ausztria ugyanis 2027-re akarta elérni a 30 százalékos ökoarányt a mezőgazdasági területeken, a 2030-ra kitűzött cél pedig 35 százalék. A biogazdák rámutatnak: az a gazdatüntetés, ami most a Belgiumban ülésező agrárminiszterek körül zajlik, jó eséllyel odavezet, hogy a súlyos pénzekkel jutalmazott „zöldítési” előírások fellazulnak. Ezzel szemben a biotermelés továbbra is a környezetkímélő gazdálkodás motorja lehetne.
Egyelőre azonban azt sem tartja be a kormányzat, hogy az állami szervekben felszolgált árumennyiség 25 százaléka biogazdaságokból származzon. Egy képviselői kérdésre válaszolva egyedül a védelmi minisztérium közölte, hogy a beszerzéseinek 1,5 százalékát teszi ki a bioélelmiszer, a többi tárca meg sem tudta nevezni ennek arányát.
