Mint azt pár napja megírtuk, a francia gazdatüntetés egyik követelése a kötelező 4 százalékos parlagterület elengedése 2024-re is. Ha az EU Bizottság az orosz-ukrán háborúra hivatkozva eltekintett ettől az előírástól 2022-ben és 2023-ban is, akkor most is így kell tennie – szólnak az érvek. A Bizottság egy feltétellel egyezik bele a követelésbe.

Ezt várták el

Az EU bizottság hajlik rá, hogy idén is elengedje kötelező parlagoltatási előírást. Parlag az a terület, amin semmilyen kultúrnövényt nem vetnek vagy aratnak január 1. és augusztus 31. között. A parlag egybefüggő kiterjedése el kell hogy érje a 0,25 hektárt, összesen a gazdaság szántóterületének 4 százalékát. Az előírás nem AKG-s területen teljesíthető tarlóval vagy ideiglenes gyepterülettel is, amin ápolásként tisztító kaszálást vagy szárzúzást végeznek.

A 4 százalékba az ökológia másodvetés és a lucerna nem számít bele! Ha ezekből van sok a gazdaságban, akkor érdemesebb ezek 4 százalékos aránya mellé még 3 százaléknyi tájképi elemet választani, és így teljesíteni a parlagoltatási előírást. A zöldugar, méhlegelő és lucerna az AKG-ban is tekinthető parlagnak, ha a tábláról a kaszálék nem kerül le augusztus 31-ig. (Kettős támogatás kizárt, azaz ugyanazért a tevékenységért nem lehet két jogcímen is támogatást igényelni.)

Erre módosítják

Az előző években az élelmiszer-biztonság elsőbbségére hivatkozva a Bizottság eltekintett attól, hogy termőterületeket kötelező jelleggel kivonjanak a gazdálkodásból. Ezen logika szerint az előírást mindaddig fel lehet függeszteni, amíg a háború tart, azaz idén is. Ennek megfelelően már el is készült a bizottsági javaslat, amiről rövid időn belül dönteni kell. Eszerint aki nem tart 4 százaléknyi parlagot, az vessen 7 százaléknyi területen pillangóst (babot, lencsét, borsót), vagy másodvetésben zöldtárgya- illetve takarmánynövényt.

A 7 százalékos területrészt ökológiai vetésnek kell tekinteni, növényvédő szerek nem vethetők be rajta, főnövény esetén sem! Ha fővetésű pillangós mellett döntünk, akkor annak területe egy az egyben beszámítható a 7 százalékba, ha viszont másodvetéssel teljesítünk, akkor marad a 0,3-as szorzó, tehát 100 hektárból nem 7, hanem 23,3 hektáron kell megvalósítani az előírást – gyakorlatilag a területünk egynegyedén el kell végezni a másodvetést.

A bizottsági javaslat a tagállamok elé kerül, akiknek 15 napon belül jelezniük kell, hogy alkalmazzák-e az új szabályozást.