fbpx

Mostantól tényleg parlag a parlag

Írta: Gönczi Krisztina - 2023 szeptember 25.

Az Európai Bizottság döntése értelmében 2024-ben már be kell tartani a vetésváltás és a nem termelő területek kijelölésének új szabályait. A parlag valóban parlag kell hogy legyen, termelés már nem folyhat rajta. Az ökológiai másodvetésnek pedig a vetésváltási előírások szempontjából is van jelentősége, bár ez a szerepe a gyakorlatban leginkább csak két búza között érvényesülhet.

kukoricatarló
Egy kis rész kukoricatarlót kinevezhetünk parlagnak (fotó: Horizont Média)

Ne fekete ugar legyen!

A parlag mostantól nem lehet haszonnövénnyel fedett terület, visszavonták ezt az átmeneti kedvezményt. A parlag és tájképi elemek kijelölésére vonatkozó, 8. sz. HMKÁ-előírás szerint a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 4%-át ilyen területtípusoknak kell borítaniuk, vagy 3%-át, de akkor emellett még 4%-nyi ökológiai jelentőségű másodvetés vagy nitrogénmegkötő növény kell hogy fedje.

Elfogadható területtípusok: fás-cserjés sáv, táblaszegély szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv, kis vizes élőhelyek, erózióvédelmi sáv, parlag, ökológiai másodvetés vagy nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület. A 8. sz. HMKÁ-előírásban csak olyan parlagon hagyott terület fogadható el, amelyet legalább tárgyév január 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakban pihentetnek, és ez alatt gondoskodnak a talaj takarásáról növényborítással vagy a tarlómaradványok, növényi maradványok területen hagyásával. A kultúrállapot fenntartása érdekében a mechanikai gyomirtás megengedett.

A nem termelő tájképi elemnek meg kell felelnie az egységes kérelem benyújtási rendeletében meghatározott minimális és maximális határértékeknek, és a szántó hasznosítású mezőgazdasági tábla részét kell képezniük. Március 1. és augusztus 31. között a mezőgazdasági területen található sövényeket és fákat tilos kivágni.

A zöldtrágyanövény is egy kultúra

Az ökológiai másodvetés alkalmazása a vetésváltási szabályok (7. sz. HMKÁ-előírás) miatt is fontos. Ha két olyan főnövény közé kerül a másodvetés, amelyek egyikével sem rokon az elvetett faj, akkor teljesítjük az évenkénti vetésváltás szabályát még akkor is, ha a búza betakarítását a zöldtrágyanövény bedolgozása után ismét búza követi. Fontos azonban, hogy ezt csak kétszer tehetjük meg, a harmadik évben ekkor is egy másik főnövényre kell váltani. (Elméletben kukorica után is vethetnénk novemberben téli takarónövényt, ám ennek kivitelezése a talajállapot szempontjából kockázatos.) Növény-egészségügyi okokból másodvetés közbeiktatásával sem vethető egymás után ugyanabba a táblába napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, burgonya, valamint dinnye. Viszont négy éven át vethető ugyanoda hibridkukorica.

A vetésváltás szempontjából önálló növénykultúrának minősülnek a különböző növénynemzetségek, a káposztafélék (Brassicaceae), burgonyafélék (Solanaceae) vagy tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó fajok, a parlag, az ökológiai másodvetés és az ideiglenes gyep.

A mezőgazdasági termelő mentesül a HMKÁ 7. és 8. sz. előírásának teljesítése alól, ha a szántóterülete 10 hektárnál kisebb, vagy ha a támogatható mezőgazdasági területének több mint 75%-a állandó gyep, takarmánynövény, hüvelyes növény vagy parlag.