A napraforgó (Helianthus annuus L.) mint olajnövény termesztése hazánkban kifejezetten jelentős szereppel bír a mezőgazdaságban. Magyarországon a vetésterülete a 2022-es év során elérte a 700 ezer hektárt. A napraforgó számos, gombás eredetű megbetegedése közül az utóbbi években kiemelkedik a Macrophomina phaseolina.
A kórokozónak két ismert ivartalan alakja van. A piknídiumos alakja a Macrophomina phaseolina, illetve a másik alak a mikroszkleróciumot képző forma, a Rhizoctonia bataticola, (Mihail-Taylor, 1995). A gazdasági kárt az utóbbi okozza. A kórokozó világszerte elterjedt, gazdanövényköre folyamatosan bővül. A patogénnek ugyan több mint 500 gazdanövénye ismert, de nem egyformán kedveli azokat (Ghosh és munkatársai, 2018). Hazánkban 1970-ben Békési és munkatársai (1970) azonosították a kórokozót napraforgón. Az első megjelenése óta országszerte elterjedt (Csöndes, 2009). A gomba biológiájából adódóan a száraz, meleg időjárást kedveli, ezért azokon a területeken okoz számottevő gazdasági kárt, ahol a nyarak szárazak (Sarr és munkatársai, 2014).
A folyamatos éghajlatváltozás miatt várhatóan a jövőben olyan területeken is jelentős kárt fog okozni, ahol a korábbiakban egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben fordult elő. Széles gazdanövényköre, valamint a rendkívüli adaptálódóképessége miatt ez a gomba önmagában akár 100%-os termésveszteséget is okozhat (Dhingra és Sinclair, 1978). Van der Waals és munkatársai (2013) szerint az éghajlatváltozás miatt az átlaghőmérséklet 2 °C-kal emelkedik, míg az éves átlagos csapadékmennyiség csökkenni fog.
Ez a hatás növelni fogja a hamuszürke hervadás számára optimális körülmények kialakulásának gyakoriságát. A tehénborsó (Vigna unguiculata (L.) Walp.) esetében a kórokozó 80%-os előfordulását regisztrálták (Lodha és munkatársai, 1986), a napraforgó esetében pedig 30%-os kaszattömeg-csökkenést dokumentáltak (Raut, 1981). A szójabab éves termésvesztesége elérheti a 80%-ot (Gupta és Chauhan, 2005). Csicseriborsóban (Cicer arietinum L.) közel 40%-os fertőzöttséget mutattak ki (Indira és Gayatri, 2003). Jelen kutatásban választ kerestünk arra, hogy az öntözés hogyan befolyásolja a fertőzöttség alakulását kiemelkedően aszályos körülmények esetén. Ezenkívül vizsgáltuk, milyen hatással volt a kórokozó a növénymagasságra, a tányérátmérőre, az olajtartalomra, az összkaszattömegre és az ezerkaszattömegre.
Anyag és módszer
A felmérés elvégzéséhez szükséges területet a Körös 2000 Kft. biztosította Szeghalom és Csökmő között. A területen SY Gracia CLP HO napraforgóhibrid került elvetésre. A területet öntözött és öntözetlen részekre osztottuk. A két területen 5-5 parcella került véletlenszerű kijelölésre. Összesen 100-100 növényt vizsgáltunk meg a két területen. A mintavétel szeptember 15-én történt, melynek során elsőként a növények magasságát mértük meg, majd az egyes növények szárának alsó egyharmadát megvágtuk. Ha a szárban mikroszkleróciumot találtunk, Macrophomina gombával fertőzöttnek regisztráltuk a növényt. Az egészséges növények bélszövetében nem volt mikroszklerócium.
Valamennyi vizsgált növény tányérjának átmérőjét két átló mentén megmértük, majd levágtuk azokat. Ezt követően a tányérokból a kaszatokat kicsépeltük, majd azok nedvességtartalmát szárítószekrényben 4%-ra állítottuk be. Az egy-egy tányérból származó kaszatok össztömegét és ezerszemtömegét lemértük. A kaszatok olajtartalmának mérését is elvégeztük (Granolyser), mind az egészséges, mind a beteg növények esetében. A kutatásban gyűjtött adatokat valamennyi esetben Statistica 7 szoftver alkalmazásával elemeztük. A fertőzött és egészséges növények értékeit t-próbával hasonlítottuk össze, ha adataink megfeleltek a parametrikus tesztek feltételezésének. A varianciák szórásának homogenitását Levene-próbával, míg a normál eloszlást Q-Q diagramokkal vizsgáltuk. A többi esetben nem parametrikus Mann-Whitney U-tesztet alkalmaztunk p < 0,05 szignifikancia szinten.
Eredmények
Elsőként a fertőzött növények mértékét vizsgáltuk az öntözött és az öntözetlen parcellákban. Az öntözött parcellákban az egészséges növények száma 39 darab, míg a kórokozóval fertőzött növények száma 61 darab volt (1. ábra).
Az öntözetlen növények esetében is hasonló tendencia volt látható, ebben az esetben is alacsonyabb volt az egészséges növények száma (40 db), míg a fertőzött növények száma magasabb, 60 db volt. Vizsgáltuk a növények magasságát is. A rendkívüli aszályos év következtében a nem öntözött területen az egészséges növények magassága is csak átlag 108 cm, míg a fertőzött növények magassága alig 1 méter volt. Az öntözött körülmények között termesztett, fertőzött napraforgók magasságának átlaga 152,85 cm, míg hasonló technológia esetében az egészséges növények átlagmagassága 157,02 cm volt (2. ábra).
Mind az egészséges, mind a fertőzött növények magassága az eltérő körülmények miatt szignifikáns eltérést mutatott egymástól. A tányérátmérőket tekintve az öntözött növények esetén az egészségesek nagyobb tányérátmérővel rendelkeztek (20,30 cm), míg a fertőzött növények átlagos tányérátmérője (18,06 cm) kisebbnek bizonyult. A nem öntözött növények esetén is az egészséges növények rendelkeztek átlagosan nagyobb tányérátmérővel (18,40 cm). A legalacsonyabb tányérátmérőt az öntözetlen, fertőzött növények esetében mértünk (15,10 cm). A legmagasabb olajszázalékot az öntözött területről származó beteg növények kaszataiból mértük (47,34%).
A vizsgált körülmények között a második legmagasabb átlagos olajszázalékot (45,62%) az öntözetlen, fertőzött kultúra mutatta. A legalacsonyabb értéket az öntözetlen, egészséges napraforgó-állományból származó kaszatokból mértük (43,59%), míg az öntözött és egészséges növényekről származó kaszatok olajtartalma 44,33% volt. Az összkaszattömegek esetében az öntözés szintén pozitív hatással volt az értékekre. Az öntözött, egészséges növényekből származó kaszatok átlagos értéke 98 gramm volt, míg a második legmagasabb értéket átlagosan az öntözött, de fertőzött kaszatok esetében mértünk (71,28 g). Az öntözetlen körülmények között termesztett és fertőzött növények esetében mértük a legalacsonyabb összkaszattömeget (40,79 g). Az öntözetlen, egészséges növények esetében szignifikánsan magasabb értéket (65,12 g) mértünk (3. ábra).
Szignifikáns eltérést nem találtunk az öntözött fertőzött és az öntözetlen egészséges kaszatok tömegei között. A napraforgó esetében az ezerkaszattömeg-értékek mérése is fontos, ugyanis a könnyű léha magokat a kombájn a tisztítás során elszórja. A legmagasabb átlagos ezerkaszatértéket (11,08 g) az öntözött, egészséges növényekről származó kaszatokból, míg a második legmagasabb átlagos ezerkaszatértéket (9,65 g) az öntözetlen körülmények között termesztett és egészséges növényeknél mértük (4 ábra). A legalacsonyabb átlagértéket az öntözetlen, fertőzött növényektől vett kaszatok esetén tapasztaltuk (7,36 g). Az öntözött, fertőzött növények esetében mért ezerkaszattömeg átlagosan 8,38 g volt.
Az eredmények értékelése
Az öntözés nem volt szignifikáns hatással a fertőzöttség mértékére. Ez azzal magyarázható, hogy a termelő a kísérleti területen lineár rendszerrel öntözött. Nischwitz és munkatársai (2004) szerint a M. phaseolina nem okozott jelentős gazdasági kárt dinnyetermesztésben Arizonában, de a betegség előfordulása drasztikusan megnőtt, amikor a termelők barázdás öntözésről csepegtető öntözésre váltottak. A mikroszkleróciumok életképességét több tényező befolyásolja, nemcsak a talajnedvesség, hanem a talaj hőmérséklete is. A növények magasságát elsősorban nem a fertőzés befolyásolta, hanem a csapadék hiánya. Az öntözetlen körülmények között termesztett napraforgónövények függetlenül a betegség meglététől alig 1 méter magasak voltak, míg az öntözött területen a növények legalább 50 cm-rel magasabbak voltak.
A tányérátmérőkre viszont szignifikáns hatással volt a kórokozó jelenléte. Az öntözött területen a fertőzött növények tányérátmérői és az öntözetlen területen fejlődött egészséges növények tányérátmérői között nem volt szignifikáns eltérés. A legnagyobb tányérátmérőket az öntözött egészséges növények esetében mértünk, míg a legkisebbet a fertőzött öntözetlen körülmények között fejlődött növények esetében. A 2022-es évben nemcsak a kórokozó befolyásolta rendkívül nagy mértékben a tányérátmérőket, hanem a csapadék hiánya is.
A napraforgó egyik fő értékmérő beltartalmi tulajdonsága az olajszázalék. Az öntözött, viszont fertőzött növények esetében az olajszázalék szignifikánsan magasabb volt, mint az ugyanezen körülmények között termesztett egészséges növényeké. Az egészséges növények esetében – mindkét öntözési körülmény között – alacsonyabb olajtartalmat mértünk, mint a fertőzött növények esetében. Az olajtartalom növekedése azonban nem ellensúlyozza az összakaszattömeg-veszteséget. Az öntözött, egészséges növények esetében szignifikánsan nagyobb összkaszattömeget mértünk, mint a többi vizsgált napraforgókaszatnál (körülménytől függetlenül). Az öntözetlen fertőzött növények alig 40 grammos tányérokat képeztek. Az alacsony összkaszattömeg nem csak a fertőzésnek, hanem a csapadék hiányának is volt a következménye. E két hatás összeadódott, és együtt drasztikus gazdasági kárt okoztak.
A napraforgó utolsó általunk vizsgált értékmérő tulajdonsága az ezerkaszattömeg. Az ezerkaszattömeg a fertőzés hatására csökkent. A kombájn tisztítási vesztesége során a könnyebb, de csírázóképes kaszatok elszóródnak a területen, emiatt jelentős árvakelésnyomást kifejtve a következő kultúrára.
Referenciák a szerzőknél és a szerkesztőségben elérhetők.
