A Soil-X-Change nemzetközi projektet magyar szervezetek hozták létre azzal a céllal, hogy a fenntartható talajerőgazdálkodás terén európai tudásbázisává váljon, és ezzel a háttérrel felvértezve uniós szinten is formálhassa a mezőgazdasági termelés támogatási és előírásrendszerét.
Jó adatok, működő gyakorlatok
A projekt fő célja egy nemzetközi innovációs hálózat keretében a legjobb talajerővédelmi gyakorlatok keresése, tesztelése és érétkelése pl. a fenntarthatóság, a megtérülés és az általános alkalmazhatóság szempontjából. Végül egy, a bevált gyakorlatokat összefoglaló kézikönyv összeállítása, amelyet 9 tagország gazdálkodóihoz juttatnának el közérthető formában – magyarázta dr. Vicze Gábor, a konzorciumvezető Innomine Group Kft. ügyvezetője. „Ahhoz, hogy nemzetközi szinten versenyképesek maradjanak a hazai vállalkozások, a digitális technológia és a mesterséges intelligencia alkalmazásában is előre kell lépniük. Többek között ezt is támogatja a Soile-X-Change projekt, amelyben az Agrárgazdasági Kutató és a Discovery Center révén két hazai partnerrel is együtt dolgozunk” – fűzte hozzá.
A projekt konzorciuma 9 országból és 13 partnerből áll, összesen 151 agrárinnovációs csoportot fog össze. A szakmai támogatást az agrárminisztérium és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adja, de a kormány által létrehozott, Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) is részt vesz benne azzal a nem titkolt céllal, hogy a Közös Agrárpolitikán (KAP) túlmenően is elnyerjünk támogatási forrásokat, ez különösen a Horizon Europe kutatási forrásaira igaz.
Betartható előírások, eredményt hozó támogatások
„Nem titkolt célunk, hogy a program során keletkező adatokkal befolyásoljuk az uniós szakpolitikát is. Ha az EU Bizottság képben van arról, hogy mi az, ami tagállami szinten megvalósítható, akkor a támogatási és szabályozási rendszere is kedvezőbb lesz számunkra” – jegyezte meg a MFOI képviseletében dr. Petri Bernadett. Az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezetője, Dr. Goda Pál ennél is messzebbre ment: „Arra jöttünk rá, hogy nemcsak az adatgyűjtésnél, de a döntéshozatalnál és a bírálatnál is ott kell lennünk az EU-ban, ha azt akarjuk, hogy a támogatási célok és a termelési előírások számunkra is elérhetők és megvalósíthatók legyenek. Azon felül olyan projekteket tudunk fókuszba állítani, amelyek Magyarország számára fontosak, ilyen például az elsivatagosodás kezelése.”
Nagy változások jönnek, menjünk elébük!
Dr. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár kiemelte: 2025-től új adatgyűjtési rendszer indul az EU-ban, ami a gazdasági mellett környezeti és társadalmi adatokat is gyűjtene. Célszerű már az adatok meghatározásában részt venni. A Green Deal után most formálódik a vízmegőrzésre, vízvédelemre fókuszáló Blue Deal, és készül az európai talajmonitorring-rendszer is.
„Hazánkban másfél millió hektáron vállaltak a gazdálkodók olyan jó gyakorlatokat, amelyek a talajhoz köthetők, de az lenne a cél, hogy valamennyi hektáron odafigyeljünk a termőföldre. Ha a Bizottságnak a valós állapotokat tükröző adatokat tudunk adni, és a gyakorlatban bevált technikákat tudunk bemutatni, akkor a termelési előírások betartása vagy a támogatások elnyerése során senkinek nem lesz problémája a vízvédelemmel, az ammóniakibocsátással vagy a diverzifikációval, mert akkor ezek betartható és eredményre vezető elvárásokká válnak” – magyarázta a termelők szempontjából legfontosabb hozadékát a Soil -X- Change projektnek Juhász Anikó.
A Mezőhír szívén viseli a témát, teljes sorozatot szentelt a talajerő-gazdálkodásnak. A 14. rész a korábbiak linkjét is tartalmazza.
