fbpx

Nincs, aki beruházna: ötödével esett az agrárhitelezés

Írta: Gönczi Krisztina - 2024 január 19.

A mezőgazdaság nemcsak hazánkban kezd az ereje végére érni. Európa mintaállama, Németország is rogyadozik. Szomorú számok jelzik, hogy a termelői réteg elvesztette a hitét.

gazdatüntetés
Nincs jövő mezőgazdaság nélkül, de mezőgazdaság sincs jövő nélkül – üzenik a táblák (forrás: aa.com.tr/Abdulhamid Hoşbaş)

Minden befektetés visszaesett

A magyar piacról már tavaly több cikkben bemutattuk, hogy a mezőgazdaság az ereje végére ért. (Lásd: Fogy a pénz, csökken a mezőgépforgalom; Sokkal olcsóbb lett a műtrágya, mégis laposabb a pénztárca; 9 éves mélypontra esett a növényvédő szerek felhasználása.) Ennek okai jól ismertek: befagyott piac, infláció, magas kamatok. A vásárlóerő csökkenését is érzékelik a belpiacra termelők. Írtunk arról is, hogy az élet már Németországban sem fenékig tejfel (Nincs pénz: egymást érik a mezőgépek a kereskedők udvarán). Mégis legtöbbünkben csak a tüntetések hatására tudatosult, hogy Európa legerősebb gazdasága valóban nagy bajba került.

Most egy újabb szomorú szám látott napvilágot: a német hitelintézetektől felvett agrárkölcsönök összege egytelen év alatt ötödével esett vissza, amire az ország történetében még soha nem volt példa. Míg 2022-ben 2 milliárd euró hitelt vettek fel mezőgazdasági beruházásokra, addig 2023-ban már csak 1,6 milliárdot.

Nincs szilárd jövőkép

A banki elemzők arra mutatnak rá, hogy az infláció és az ezzel járó magasabb kamatok csak egyik oka a beruházási kedv visszaesésének. (A német infláció 2023-ban 5,9% volt.) Legalább ennyire fontos, hogy a gazdák elvesztették az igazodási pontokat és a jövőbe vetett hitüket. Utoljára a Covid idején érezték úgy, hogy a társadalom értékeli a munkájukat, az utóbbi két évben viszont kifejezetten ellenséges közeget és zavaros célokat kitűző szakpolitikát látnak.

A zöld irányzat csődjéről árulkodik az, hogy a legnagyobb visszaesést éppen a megújulóenergia-beruházásokra nyújtott hitelek mutatják: csaknem 60 százalékkal csökkent az igényelt összeg (850 millió euró). Ezzel szemben az önkormányzatok lelkesen pályáztak a vidéki életminőséget javító, infrastrukturális beruházásokra. Ilyen célokra 66 százalékkal több hitelt igényeltek a bankoktól, összesen 2,75 milliárd euró értékben.

A témához kapcsolódó írásunk a fenti folyamat következményét mutatja be: 2040-re már csak a mezőgazdasági üzemek fele fog működni.