Több szempontból is vége annak az időszaknak, amikor nagyvonalú hanyagsággal, okszerűtlenül, a növény tápanyagigényének és a talaj tulajdonságainak pontos ismerete nélkül használhatjuk a műtrágyákat. Ma már a műtrágya megnevezés sem eléggé pontos, és ez nem pusztán szőrszálhasogatás, hanem a tápanyag-utánpótlási technológiáinkat érintő viták és jövőképek elemébe vágó részlet, melyről dr. Zsom Esztert, a K+S Minerals and Agriculture GmbH magyarországi képviselőjét kérdeztük.
Valójában nem is „mű”trágya
– A növényvédő szerek és műtrágyák felhasználása területén a jövőben is szigorú lesz az Európai Unió, további szigorító intézkedések várhatók. Mi erről a véleménye?
– Ezzel kapcsolatban egy lényeges szempontot érdemes szem előtt tartani: a növények számára növekedésük folyamán 13 esszenciális tápelemre van szükségük. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, problémák léphetnek fel a növény fejlődése folyamán, és végeredményben előfordulhat, hogy kisebb és akár rosszabb minőségű termést takaríthatunk be. Kiegészülve az ún. nem ásványi tápelemekkel (szén, hidrogén, oxigén), ezek a nélkülözhetetlen tápelemek teszik lehetővé a növények optimális növekedését, fejlődését és így a világ lakossága számára szükséges mennyiségű élelmiszer előállítását. Mivel ezek a tápelemek más-más szerepet töltenek be a növények biokémiai folyamataiban, anyagcsere-folyamatokért, energiatermelésért, zöldtömeg kialakulásáért felelnek, ezek egymással nem felcserélhető tápelemek.
Természetesen mára már a növénynemesítésben kiváló eredmények születtek, itt, Magyarországon is, melyre különösen büszkék lehetünk! Ennek köszönhetően a kultúrnövények óriási genetikai potenciállal rendelkeznek. Képesek nagy mennyiségű és jó minőségű termés elérésére, de soha nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a maximális termés eléréséhez a megfelelő mennyiségű tápanyagot is biztosítani kell!
Mivel a növény szükségleteit érdemes maximálisan szem előtt tartani, a mai, intenzív mezőgazdaságban nem lehet máshogy pótolni, csak műtrágyákkal. A szóhasználat azonban a munkám során kiemelt szerepet játszik, és a kommunikációm során is a könnyebb érthetőséget tartom szem előtt. A „mű” szó arra utal, hogy szintetikus anyagról van szó, azonban – a nitrogén műtrágyát kivéve – a kálium esetében kifejezetten bányászott ásványokról van szó, ezért helyesebbnek tartom, ha ásványi trágyáról beszélünk.
– Mire figyeljünk a műtrágyák használata során?
– Érdemes nemcsak az egyes tápanyagokra figyelni, hanem az összefüggésekre is. Például arra, hogy milyen talajon gazdálkodunk, a növény milyen fenológiai fázisban van; milyen vetőmagot, milyen fajtát választunk. A talaj paraméterei – például a kémhatása –döntően befolyásolhatják a tápelemek felvételét. Ha hiánytüneteket látunk, az már együtt járhat a termésmennyiség csökkenésével, a minőség romlásával. Ha logikusan végiggondoljuk, akkor a hiánytünetek alapján történő kezelések inkább tekinthetők tűzoltásszerű beavatkozásnak. Ha pedig okszerűen szeretnénk táplálni és védeni növényeinket, akkor sokat segíthetnek a talajvizsgálatokból és növényanalízisekből megtudható eredmények. Tápanyag-hiánytünetek esetében a növények jelzik a problémát. Ekkor érdemes utánajárni, hogy melyik tápanyagból szenved hiányt, és mihamarabb pótolni azt, illetve érdemes a körülményeket is figyelembe venni, azaz nem a felvehetőség okoz-e problémát? Ha igen, célszerű az okot megszüntetni. Aki évek óta foglalkozik növénytermesztéssel, biztosan észreveszi, ha az állomány nem úgy fejlődik, ahogy szeretné. A legtöbben ekkor fordulnak hozzám szaktanácsért.
A COVID alatt annyiban változott a szaktanácsadási tevékenységem, hogy míg előtte a helyszínre utaztam, azóta fényképet küldenek a termelők, vagy videohívásban mutatják meg a problémát, és a látottak alapján kikérdezem őket a körülményekről. Ha ez alapján kizárhatunk lehetséges okokat, akkor már leszűkül a kérdéskör a tápanyag-ellátásbeli esetleges problémára. Ha nem egyértelmű a helyzet, akkor érdemes levélanalízist végeztetni, ami gyors eredményt ad, és közelebb is hozhat a megoldáshoz. A tápelem-hiánytünetek jobb felismeréséhez készítettünk egy tápanyag-határozó zsebkönyvet, amely a főbb szántóföldi növények és a főbb kertészeti kultúrák hiánytüneteit tartalmazza.
– Az amerikai úszóktól minden versenyszám után már a medencénél vért vesznek, hogy lássák, a következő számhoz milyen tápanyagot kell gyorsan utánpótolni.
– Igen, ehhez hasonlíthatjuk a levélanalízist is, mely pontos és gyors eredményt ad. Emellett ismernünk kell a termőhelyi viszonyokat: milyen a talaj típusa, szerkezeti állapota, tápanyag-feltöltöttsége. Milyen volt az időjárás, volt-e fagy, esett-e nagy mennyiségű csapadék? Továbbá tudnunk kell, hogy melyik fenológiai fázisban van éppen a vizsgált növény, ahhoz, hogy a kapott eredményt helyesen tudjuk értelmezni.
– A kertészetekhez hasonlóan?
– A kertészetekben ez már lényegében általános. A hajtatott kultúráknál úgyszólván napra pontosan kidolgozott a technológia.
– De ott nem is kell belvízzel, esővel kalkulálni.
– Nem, de ettől még a szántóföldi technológiáknál is ez az az irány, amivel a hatékonyság növelhető. Mondok egy példát, ha már a belvizet említi. Tudjuk, sok helyen a belvíz nem a „túl sok” eső miatt alakul ki, hanem a termőtalaj szakszerűtlen megműveléséből, és az abból következő vízháztartási rendszerek hibái miatt. Ha rossz a talaj szerkezete, ha az úgynevezett eketalpbetegség zárja el a leszivárgó víz útját, ha a taposás miatt kiszorult a levegő a talajból, akkor könnyen belvíz a vége, ráadásul pár hónap múltán meg ugyanott keményre szárad a talaj.
Hiába van a talajban tápanyag, ha a növény nem fér hozzá
– Hiszen ezt is elvárja az EU: a takarónövények termesztését, beforgatását az erősebb, talajlazító gyökerek, a gümőkben felhalmozott nitrogén, a talajszerkezet-javító és talajvédő hatások miatt.
– A szerves trágyák használatát hasznosnak tartom, a takarónövények termesztését is, a beforgatását is, elsősorban a talajszerkezet-javító hatásuk miatt. Természetesen a tápanyagok körforgásában is szerepet játszanak, nem vesznek el belőle. A kálium egyik fő funkcióija a vízháztartás szabályozásában, a stressztűrés fokozásában és a szárszilárdság kialakításában van. A káliummal jól ellátott zöldségfélék és gyümölcsök termése jobb ízű, tetszetősebb színű, jobban szállítható, kisebb veszteséggel tárolható. A megfelelő káliumellátás hozzájárul a hatékony nitrogén hasznosuláshoz is. A talajvizsgálattal történő meghatározásnál arra érdemes figyelni, hogy a talajban lévő túlzottan sok Ca, Mg vagy Na elfedheti a felvehető K-mennyiségét. Az is befolyásolhatja a felvehetőségét, ha homok- vagy káliumfixáló agyagtalajon folytatunk például zöldségtermesztést. Vagy például laza, szerves anyagban szegény homoktalajok esetében a rendszeres és nagy vízadagú öntözés hatására a kálium a gyökérzóna alá mosódhat, ezáltal a növény számára elveszik.
Az EU törekvései szükségszerűek ott, ahol valóban környezeti kár keletkezhet, pl. bizonyos anyagok túlzott használata, rossz technológiák vagy rossz talajszerkezet miatt. Ebből is adódik, hogy egy 5-ös pH értékű, savanyú talajon egészen más gyakorlatot kell követni. Érdemes bányászott termékeket alkalmazni, mert azok nem savanyítják tovább a talajt.
– Mennyire tájékozottak a gazdaságok ezen a téren?
– Tapasztalatom szerint egy nagygazdaság főagronómusa máshogy tájékozódik a megrendelt műtrágyáról, mint egy kisgazdaság agrokémiában talán kevésbé jártas tulajdonosa. Nekik is szívesen segítünk a tudásunkkal. Számos rendezvényen, kiállításon találkozhattak velünk. Büszke vagyok arra a tudásra, amit az elmúlt 18 év alatt megtapasztalhattam. Ennek kapcsán születtek kiadványaink, tápanyag-határozó zsebkönyveink, hogy az érdeklődőknek akkor is elérhetővé váljon az információ, ha személyesen nem adódik lehetőség találkozni. Az egyéni konzultációkból nagyon sokat lehet tanulni.
Ezen túl fel szoktam hívni a termelők figyelmét arra is, hogy a készítmények leírását alaposan tanulmányozzák, ezekből sokszor nem derül ki, hogy például az adott termék hatóanyaga mennyire vízoldékony, azaz a növény számára könnyen felvehető formában van-e. A kijuttatott, például magnézium-vegyület hiába van a talajban, ha nem vízoldható, így a növény nem tudja azt könnyen felvenni. A magnézium esetében például a magnézium-szulfát is, a Kieserit is teljes mértékben vízoldható formában tartalmazza a tápelemeket. A tápanyag-utánpótlásban azokat a termékeket részesítem előnyben, amelyeknek jó a vízoldékonyságuk, hiszen a növények vízben oldott tápanyagokat tudnak felvenni a gyökerükön keresztül.
– Én azt tapasztalom, hogy egyre inkább uralkodó az a szemlélet, amely a talaj irányából közelíti a tápanyagellátást, kevesebb az indokolatlan műtrágya-kijuttatás és a túltrágyázás.
– Ehhez nagyon sokat kell tanulnia vagy tájékozódnia annak, aki igazán át akarja látni a talajélet csodálatos, komplex, egyben bonyolult rendszerét. Akár azt is, hogy az istállótrágya sem „csodaszer”, eleve idő, két-három év kell a tápelem-tartamának feltáródásához, ami intenzív viszonyok között nem is mindig elég. Ismerni kell a tápelemek mozgását a talajban és a növényben. A nitrogén és a magnézium például hamarabb kimosódik, mint a kálium vagy a foszfor. Azt is érdemes tudni, hogy a Kieserit, a magnéziumszulfát kéntartalma gombaölő hatású, továbbá fontos szerepe van a fehérjeképzésben is. Aki ezekkel a részletekkel tisztában van, jobban érti és látja a pontosabb műtrágyázási technológia szükségességét, a műtrágyák használatával kapcsolatos szabályokat. Érdemes különben úgy felfogni a talajt, mint egy bankot, amiben a tápanyagok a befektetett tőke, és a jó termés a kivett haszon.
– Hogyan ítéli meg a lombtrágyázást, szükségesnek tartja?
– Igen. Alapvetően a növény „szája” az a gyökér, mennyiségi tápanyagfelvétel alapvetően a gyökéren keresztül zajlik. Makroelemeket elsősorban a talajon keresztül pótolunk. A makroelemeknél például kisebb a jelentősége a levéltrágyázásnak, ritkábban alkalmazzuk, a növény teljes nitrogénigényét levélen keresztül nem lehet pótolni, legfeljebb néhány száz grammot, de nem több kilót vagy több tíz kilót! Levélen keresztül a növény néhány száz gramm hatóanyagot képes felvenni, nem 50-100 kilókat.
Szükséges a növény fajlagos tápanyagigényével is tisztában lenni, ami a tápanyagellátás alapja, de még itt is figyelembe kell venni a talaj tulajdonságait, mindenekelőtt a tápanyagtartalmát. Fontos információt szolgáltat a növény tápanyag-ellátottságáról a levélanalízis. Ez talán a legközvetlenebb és legpontosabb módszer arra vonatkozóan, hogy milyen tápanyagokra van adott időben szüksége a növénynek. A mikroelemek pótlása viszont kifejezetten előnyös levélen keresztül. Gondolok itt elsősorban a bór, mangán, réz, cink, és bizonyos kultúrák esetén a kalcium pótlására.
Azonban a mezoelemeknél (kén, magnézium, kalcium) a nagyobb mennyiséget szintén talajon keresztül érdemes kijuttatni, és csak célzottan, a csúcsidőszakokban érdemes levéltrágyaként kipermetezni. Az sem mindegy, hogy milyen összetételű és pH-értékű vizet használnak – ez is számít majd, amikor az említett „bankbetét” megtérül, vagyis ez is közrejátszik abban, hogy milyen lesz a termés és a pro‑t. Nem elég a vízminta és a levélanalízis adatainak birtokában lenni, tudni kell azokat értékelni és a gyakorlatban hasznosítani, csak abban az esetben válnak hasznos információvá.
Motivációk
– Mit érdemes tudni a káliumbányászatról?
– A Föld kálisó-lelőhelyei sok millió évvel ezelőtt keletkeztek, a tenger vizének elpárolgásával. Itt az európai kontinens alatt is húzódik egy sóréteg. Németországban komoly, precíz mérnöki munka eredményeként könnyen bányászható, igaz, átlagosan 6-800 méter mélyről hozzuk fel azokat a nyers sókat, melyből később káliumot, magnéziumot és ként nyerünk ki, megtisztítva a kísérősóktól. A K+S saját, szabadalmaztatott eljárással, az elektrosztatikus szétválasztási eljárással választja külön ezeket a növények számára értékes tápanyagokat a kísérősóktól. Végül olyan minőségükben és összetételben kínálja a mezőgazdaság számára, mely lehetővé teszi a K+S egyes termékeinek a biogazdálkodásban történő alkalmazhatóságát is.
– A K+S névvel mégis mintha meglepően szűk réspiacra lőtték volna a céget, mondjuk egy „széles spektrumú”, nagy műtrágyagyártói profilhoz képest.
– Igen, ráadásul a 150 éves múltra visszatekintő vállalat filozófiája elsősorban a minőségre, a hatékonyságra, többek között a talajkímélő összetételre irányul. Ezzel együtt a K+S elérte, hogy ma a világ egyik vezető káliumműtrágya-gyártója között van, néhány évvel ezelőtt beválasztották a 30 legsikeresebb német vállalat közé. Egyébként az agrárium mellett az útfenntartásban (útszórósó-gyártásban), a gyógyászatban, az élelmiszer- és takarmányiparban is van magas tisztaságú termékportfóliója.
– Mi az ön motivációja a vállalat magyarországi képviselőjeként?
– A napi munkám során kiemelt figyelemmel vagyok arra, hogy az információk eljussanak a felhasználókig, és a gyakorlatba át is tudják ültetni azt. Szaktanácsadóként számos előadást tartottam erről a témáról, rendszeresen részt veszünk az AGROmashEXPO-n, mely idén január 24-27-e között várja látogatóit. A termelőkkel a személyes kapcsolattartásban hiszek, és abban, hogy bizalommal fordulhatnak hozzánk, készséggel segítünk. Nagyon fontosnak tartom megismerni a gazdálkodás körülményeit, hiszen így tudunk magas színvonalon, jól felkészülten segíteni eredményesebben gazdálkodni. Az ő sikerük a mi sikerünk is. Egy országos kiállításon mindig rengeteg az érdeklődő.
A személyes motivációmra visszatérve, Debrecenben végeztem az agráregyetemen, és a diploma megszerzése után felvettek a Növénytermesztési és Kertészeti Doktori Iskolába, amivel az volt a célom, hogy minél mélyebb szakmai ismereteket szerezzek. Emellett nyelveket beszélek, és szerettem volna egy olyan irányba indulni, ahol mezőgazdasággal, kereskedelemmel és némettel foglalkozhatok (mivel német-magyar szakfordítói képesítést is szereztem az egyetemen). Ez egy szerencsés találkozás volt, a nyelvismeretemet kihasználva a napi munka azóta is németül és magyarul folyik, a távolabbi országokban lévő kollégáimmal pedig angolul. Szeretem a munkám, mivel változatos, így mindig van lehetőség a megújulásra, egy szóval sosem unatkozom.
Szerző: Kohout Zoltán
