A Távol-Kelet áfonyafogyasztása épp olyan lendületesen fejlődik, mint az európai, és sok országban megvan a vásárlóerő is hozzá. Az elemzők szoroztak-osztottak, és úgy találták, hogy az áfonyapiac a következő 10 évben is virágozni fog. Sajnos a világ legnagyobbjai közt ott vannak a lengyelek és az ukránok is.
Kína mellett Szingapúrt, Tajvant, Japánt és Dél-Koreát is nagyon vonzó piacnak tekintik az áfonyakereskedők a magas jövedelmek és az egészségtudatosság miatt. Emellett India lehet a fogyasztás bővülésének fő motorja – vélekedett a közelmúltban Rotterdamban megrendezett Global Berry kongresszuson Hans Liekens, a Sekoya Fruit értékesítési vezetője. A szakember úgy véli, ha egy országnak megfelelő fajtákat adunk a kezébe, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy vásárlóként elveszítjük ezt a piacot.
Kína még sokáig nagy importőr marad
Bár Kína a világ legnagyobb áfonyatermelője, egyben a világ legnagyobb importőre is, mintegy 40 ezer tonna friss bogyóst szállított be 2022-ben, és az import minden évben kétszámjegyű növekedést mutat. „A kereskedők biztosak lehetnek benne, hogy Kína a helyi termelés növekedése ellenére még sokáig kiváló exportpiac lesz. Becslésem szerint a következő 10 évben nem lesz elég áfonya a kínai középosztály ellátására, és arra, hogy a világ egész éven át fennálló igényét kielégítse a termelés” – mondta Hans Liekens.
India inkább szaporítóanyagot vesz
India a piaci trendjeiben nagyjából öt év lemaradással követi Kínát. Idén december közepéig 2300 tonna friss áfonyát importált. Saját termelésük csak 6-7 évvel ezelőtt kezdődött el, a bogyós gyümölcs népszerűségének a Covid adott igazán lendületet. A helyi áfonyafogyasztás évente kétszámjegyű tempóban növekszik, ezt a termelésnek esélye sincs követni. Ha az itt élő 1,3 milliárd embernek csak az 5%-a kezd el áfonyát vásárolni, akkor fejenként 200 grammal számolva is évi 13 ezer tonna áfonyára lesz szüksége az országnak. A világ áfonyaexportőrei szerint ezért India az új Kína.
Az import egyetlen akadálya a 30 százalékos vám, amivel a kormány a helyi termelést ösztönzi. Mivel India éghajlata és domborzata lehetővé teszi, hogy egész évben teremjen áfonya, ezért a nemesítők is óriási potenciált látnak ebben az ázsiai országban. Igaz, nehéz megtalálni azokat a gazdálkodókat, akik végigviszik a megkívánt technológiát, és sikereket érnek el a termelésben. A külföldiek számára rejtély, hogyan talál el két nap alatt a friss gyümölcs a fogyasztókhoz, hiszen nincsenek üzletláncok, de a tapasztalatok szerint ez történik. Az itteni piac kívülről nézve egy „nagyon szervezett káosz”, amiben csak a helyi kereskedők ismerik ki magukat.
A világ legnagyobbjai közt a lengyelek és az ukránok
A beültetett területet tekintve a világ legnagyobb termelői 2021-ben a következők voltak: Kína, Egyesült Államok, Chile, Peru, Kanada, Lengyelország, Mexikó, Ukrajna, Spanyolország és a Dél-Afrikai Köztársaság. Egy 4 ezer hektáros termőterülettel már be lehetett jutni a top-10 közé. Ami a megtermelt mennyiséget illeti Ukrajna már nincs benne az első 10-ben, ehhez 2021-ben legalább 4 ezer tonna áfonyát kellett előállítani.
Egy korszerű ültetvényen 10-15 tonnás átlagterméssel kalkulálnak a nagy áfonyatermelők. Magyarországon az 5 tonna a reális cél. A klímánk miatt csak megfelelő pH-ra beállított, csepegtető öntözés mellett termeszthető a növény. A hazai fogyasztást elméletben néhányszor 10 hektárral ki lehetne elégíteni, de a gyakorlatban a magyar áfonya csak egy rövid időszakban érhető el, a rövid értékesítési láncon (pl. közösségi oldalakon) keresztül.
2023-ban világszinten már nagyjából 2,6 millió tonna lehetett az áfonyatermés. A legnagyobb exportőr továbbra is Peru, idén valószínűleg átlépte a 270 ezer tonna kiszállított mennyiséget a friss áfonyával. Európába Hollandián keresztül érkezik az áru. Idén azonban túl kevés áfonya jön Peruból, ezért magasak az árak.
Lásd még kapcsolódó cikkeinket:
Az ukrán málnából, áfonyából a lengyelek profitáltak – eddig
