Már a kukoricatermés előzetes becslésénél is lehet hasznosítani azokat az új összefüggéseket és számításokat, amelyeket a Debreceni Egyetem kutatói fedeztek fel. Az Agronomy folyóiratban megjelent tudományos munkáért Szőke Szilvia, a Gazdaságtudományi Kar adjunktusa elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs díját.
Ez nem parabolafüggvény
A Debreceni Egyetemen Szőke Szilvia és társai számítógépes szimulációkat végeztek, hogy meghatározzák a kukorica egységnyi területen lévő tőszáma és a termés közötti kapcsolatot. Kiderült, hogy az eddig használatos függvénytípus helyett van jobb is.
„Jelenleg többnyire parabolikus függvényt használnak a modellezéshez, ami tökéletesen szimmetrikus. A kukorica ellenben a kezdeti tőszámnövekedésre hirtelen termésnövekedést mutat, majd egy plató következik lassú csökkenéssel, ami a tőszám további növelésével hirtelen nullával lesz egyenlő” – magyarázta a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának adjunktusa. A fentieket az üzemi mérési eredmények alapján lehetett leszűrni, a kisparcellás kísérleti körülmények ugyanis egészen más környezetet teremtenek a növények fejlődése szempontjából.
Tőtávegyenletesség
A vizsgálatok másik része a tőtávolságok matematikai leírása volt. A kutató elmondta, hogy a kukorica esetében általában a vetőgépet úgy állítják be, hogy 20,5 cm-re vesse el a magokat. A vetés közben azonban zavaró tényezők lépnek fel, így egyenetlen lesz a tőtávolság. A kutatók ezeknek a véletlenszerű eseményeknek a matematikai leírását is megadták.
„A vizsgálatok harmadik területe a tőszám homogenitását mutató mérőszámok voltak. A gyakrabban használatos mutatószámokat csak azonos parcellaméret esetén lehetett összehasonlításra használni. Mi javasoltunk egy olyan mutatószámot, amellyel az állomány homogenitása parcellamérettől függetlenül összehasonlítható. Ezeket az eredményeket a termés előzetes becslésénél is lehet hasznosítani” – összegezte Szőke Szilvia. A kutatások azt is visszaigazolták, hogy a kukorica szempontjából a tövek térbeli egyenletes elrendeződése a legfontosabb, tehát nem a soronkénti, hanem a négyzetméterenkénti tőszám.
A Huzsvai László, Bodnár Emil, Kovács Elza, Zsembeli József, Harsányi Endre, Juhász Csaba és Szőke Szilvia alkotta kutatócsoport munkája az Agronomy folyóiratban jelent meg.
Forrás: Debreceni Egyetem
Ez a cikk is érdekelheti a témában: Világhírű a 40 éves debreceni tartamkísérlet.
