Növénynemesítési Emléknapot és Konferenciát tartottak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. A rendezvényen hetvenedik születésnapja alkalmából köszöntötték Fári Miklós professzort, a biotechnológiai műhely létrehozóját. A szakember az élet alapjaival foglalkozik a sejtszintű mikrokozmosztól a makrokozmoszban rejlő lehetőségekig.
Erős a versenymezőny
A növénynemesítés a gazdaság kiemelt, stratégiai területe – emelte ki Pauk János, a Magyar Növénynemesítők Egyesület elnöke, aki arról beszélt, hogy 1997-ben a hazánkban jegyzett fajtatulajdonosok kétharmada még külföldi volt, de az 57 búzafajtából több mint negyven a két nagy, hazai növénynemesítő intézet nevéhez fűződött. Jelenleg 169 fémzárolt búzafajta érhető el hazánkban, 16 külföldi és 8 hazai tulajdonos nemesítéséből. A vetésterület 60 százalékába külföldi vetőmag kerül, ezért a hazai nemesítőknek új lendületre van szükségük a piacok megtartásához – mutatott rá a szakember.
Az élet nyomában a génektől a világűrig
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében szervezett ünnepi ülésen köszöntötték 70. születésnapja alkalmából Fári Miklóst. Az Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék professor emeritusa 2001 óta dolgozik a Debreceni Egyetemen. Munkáját a Zöldségtermesztési Tanszéken kezdte, majd 2009-ben – megalakítva a Növénybiotechnológiai Tanszéket – egy biotechnológiai műhelyt hozott létre, a témához kapcsolódó kutatásokban a mai napig aktívan részt vesz.
Az iskolateremtő professzor nevéhez számos innováció fűződik. Kutatási területe a növénygenetika és a biotechnológia tudományterületeinek széles spektrumát öleli fel: a növényi protoplaszt-manipulációtól a szövettenyésztésen, a genetikai transzformáláson, a mikroszaporításon és a növényi bioreaktoron át a mikrogravitációs termesztésre szánt űrpaprikáig. Fári Miklós a Debreceni Egyetem DE SPACE programjának agrár-űrkutatási, űrtáplálkozási munkacsoportjának meghatározó tagja.
Kapcsolódó szakcikkünk: Mire jutunk a génszerkesztéssel?
