Az idei ukrán búzakivitel 25-28 százalékkal lehet kevesebb a tavalyinál. Ennek egyik oka a fekete-tengeri gabonaegyezmény lejárta, a másik az, hogy kevesebb az exportálnivaló is, mint a békeévekben volt. A déli félteke nagy szereplői szintén sokkal kevesebb búzával tudnak majd piacra lépni a betakarítás után. Mégsem érzünk búzaínséget, és nem látunk magas árakat.
Zuhan Ukrajna teljesítménye
Az ukrán export a gabonafolyó bezárultát követően gyengén muzsikál. Július óta 4,8 millió tonna búzáttudtak kiszállítani az országból, azaz havi szinten egymillió tonna körüli mennyiséget. A legtöbb búza Romániába, Spanyolországba vagy Egyiptomba kerül. Kukoricából havi átlagban 1–1,6 millió tonna hagyja el az országot az USDA becslése szerint. Ezzel a tempóval mindkét terményből 25-28 százalékkal romolhat az exportteljesítményük a következő betakarításig.
(Zárójelben jegyezzük meg, hogy az olajmagok exportja viszont felfutott Ukrajnában: a legutóbbi repcetermésből várhatóan 3,65 millió tonnát, a legutóbbi szójatermésből mintegy 2,9 millió tonnát szállíthatnak ki, elsősorban az EU országaiba.)
A déli féltekének rossz éve van
Érdemes egy pillantást vetni a déli félteke kínálatára is, hiszen itt az aratás felé közeledik a természet. Az ausztrál kivitel több mint 40 százalékkal eshet a tavalyi rekordtermés és -export után, az argentinok viszont több mint a kétszeresére növelik a kiszállított árumennyiséget a jobb termésnek köszönhetően. Brazília egészen a közelmúltig búzaimportőrnek számított, és csak néhány éve képes millió tonnás tételekben megjelenni a külpiacon. Mindent összevetve a déli félteke legnagyobb szereplői kb. 22 százalékkal kevesebb búzával tudnak szolgálni a világnak, mint a tavalyi évben.
A nagy importőrök közül Kína a futó szezonban 12 millió tonna búzára tarthat igényt, és Egyiptom sem sokkal marad le mögötte 11,5 millió tonnával.
Nem a búza a sok, rossz helyen vagyunk
Mindezt azt sugallja, mintha végveszélybe került volna a világ búzaellátása. Ez nincs így, de tény, hogy a fogyasztás 2-3 százalékkal meg fogja haladni a globális termelést, és csökkenek a világkészletek. Nehéz ezt átérezni a földgömbnek azon a pontján, ahol éppen a világ legnagyobb exportőrei tolonganak egy kis helyért. Az orosz búzakivitel a legutóbbi betakarítást követően 2 millió tonnával lépheti túl a tavalyi, 45 millió tonnás rekordot, mivel rengeteg termény van még raktáron az ó termésből is.
A fenti ábra jól érzékelteti, hogy az elmúlt 15 évben hogyan változnak az arányok a globális búzakereskedelemben az egyes térségek javára. Az USA végérvényesen elveszteni látszik korábbi pozícióját, míg Oroszország egyre inkább feljön. (Lásd: Vért izzadnak az amerikaiak a búzapiacon.) Az EU a britek távozása után is tartja magát. Az eurázsiai térségen kívül a többi termőhely kitettebb a klimatikus hatásoknak: egyes években árvizek, hurrikánok, bozóttüzek és aszály tizedelik a termést. Oroszország számára eddig csak előnyei voltak a klímaváltozásnak. (Lásd még cikkünket: A Nagy Medve lenyomja a világot, csak a know-how-nk maradt.)
