A mezőgazdasági üzemekben megtermett szénát és szalmát, valamint egyes melléktermékeket, mint pl. a kukoricaszár, bálázással takarítják be. Az állattartásban az egész évi alomanyag, szalma, kukoricaszár, valamint a fűevő állatok szénaszükségletének biztosítására nagy mennyiséget kell bebálázni. Az ipari felhasználás és a kereskedelemben értékesített volumen is jelentős.
A bálázási logisztika
A bálázást az üzemi adottságoknak és felhasználási igényeknek megfelelően különböző technológiákban, eltérő műszaki megoldásokkal végzik a mezőgazdasági üzemek, akár saját eszközökkel, de alkalmaznak bérvállalkozókat is. A különböző konstrukciójú gépekkel – szögletes kisbálázókkal, hengeres és szögletes nagybálakészítő gépekkel – készített bálák rakodása, szállítása, kazalozása, betárolása és a felhasználáshoz kapcsolódó munkák elvégzése komoly logisztikát és megfelelő műszaki eszközöket igényel.
Kisbálázás
A kisebb állatállománnyal és kézi munkaerővel rendelkező vállalkozások ma is alkalmazzák a kisbálás betakarítási technológiát. A szögleteskisbála-készítő gépek munkája után a talajon visszamaradt bálákat kézi erővel gyűjtik össze és rakják szállítójárműre. A kézi munka csökkentésére a bálázógépekhez bálaröpítő vagy bálacsúszda csatlakoztatható. A bálaröpítő a kisbálát a hozzá kapcsolt pótkocsira röpíti. A bálákat kézi erővel kell a pótkocsin elrendezni. A bálacsúszda pedig rendezetlenül rakja a bálákat a térfogatnövelős pótkocsira (1. kép). A lerakodás is kézi erővel történik. Az alaktartó, tömör szögletes kisbálákból formás kazal rakható kézi erővel és kazalozó ferdefelhordó segítségével.
Nagybálák
A hengeres vagy szögletes nagybálás technológiában a termőterületen elkészített nagybálák összegyűjtése, rakodása homlokrakodó gépekkel végezhető el. A rakodási feladatok megkönnyítésére, illetve a rakodási munkák üzemidejének lecsökkentésére célszerű az elkészített bálákat csoportosítani (2. kép). A szögletes nagybálakészítő gépek egyes típusaihoz bálarendező kocsik is kapcsolhatók. Ezek a bálarendező kocsik 2–3 db bálát egymás mellé vagy egymás fölé rendezve rakják a szögletes nagybálákat a talajra. A bálamarkolóval vagy szúrótüskével felszerelt homlokrakodó gépekkel is elvégezhető a csoportosítás, akár a táblaszélen is. Így a gabona- vagy a kukoricatarlón a tarlóhántási, illetve tarlóápolási munkák akár el is kezdhetők.
A hengeres vagy szögletes nagybálák táblaszéli kiközelítésére, csoportosítására, átmeneti kazalozására alakították ki a speciális bálagyűjtő-rendező kocsikat. A középkategóriás, univerzális traktorral vontatott berendezés az oldalra hidraulikusan kihajtható felszedőszerkezettel emeli fel a talajon lévő bálát, majd hidraulikus munkahengerrel a bálarendező asztalra emeli be (3. kép).
A rendezőasztalra a bálaemelő egymásra rakja a bálákat, majd a láncos, kaparóléces lehordószerkezet az egymásra rakott bálákat a kocsi platóján hátra szállítja. A kocsi platóján csoportra rakott bálákat a plató hidraulikus felbillentésével egyben rakja le. Az egymás után lerakott bálacsoportok alkotják a tábla szélén kialakított átmeneti kazlakat (4. kép). Ez a technológiai megoldás különösen akkor előnyös, ha a gabonaszalma-bálákat közvetlenül a termőterületről értékesítik és szállítják el kamionokkal. A közúti szállítóeszközökkel járószerkezeti konstrukciójuk, illetve a magas talajtömörítő hatásuk miatt, illetve tűzvédelmi szempontok miatt sem célszerű a kalászosgabona-tarlóra rámenni.
Bálarakodás
A termőterületen az elkészült szóló vagy összecsoportosított hengeres vagy szögletes nagybálák szállítóeszközre való rakodása a traktoros homlokrakodókkal – a megfelelő emelőképességű és emelőmagasságú paramétereikkel – biztonságosan és jó teljesítménymutatókkal végezhető el. A homlokrakodókkal szerelt univerzális traktorok kedvező menettulajdonságokkal, üzemi paraméterekkel üzemeltethetők. Ezek eredményeként a homlokrakodóval szerelt univerzális traktorokból és szállítóeszközökből átalakított mezőgazdasági pótkocsikból vagy speciálisan bálaszállító pótkocsikból álló szerelvények egyben a szállítási feladatokat is megoldják. A hengeres vagy szögletes nagybálaszállító eszközre termőterületen történő rakodás az üzemben egyébként is meglévő, és a termőterületen jól mozgó, az említett munkaeszközökkel felszerelt teleszkópos és törzscsuklós homlokrakodókkal is elvégezhető (5. kép).
A magasabb nedvességtartalommal készített, fóliába csomagolt fű- vagy lucernaszenázs-bálák is felrakhatók az említett rakodógépekkel. A magasabb, 55–65% nedvességtartalmú anyagból készült bálák tömege 1,5–2,0-szerese lehet a szárazanyagból készült bálákhoz képest. Ezt a homlokrakodó gépek kiválasztásánál és az üzemeltetés során is figyelembe kell venni. A rakodásukkor azonban a fóliasérülések elkerülése érdekében a rakodógépekre speciális kialakítású munkaeszközöket kell felszerelni. Ezeknek a munkaeszközöknek a szorítóelemei, szorítópofái lekerekített idomacélból vagy -csőből vannak kialakítva. A rakodást is gondosan kell végrehajtani. Ha a fólia mégis megsérülne, kiszakadna, a sérülést ragasztással azonnal ki kell javítani.
Bálaszállítás
Az üzemi felhasználásra szánt szénaszalma-kukoricaszár hengeres vagy szögletes nagybálákat az üzemen belüli tárolóhelyre, szérűbe vagy tárolóudvarba kell szállítani. Erre a célra használhatók az üzemben meglévő kéttengelyes, rugózott futóművel szerelt traktoros pótkocsis szerelvények. A hengeres bálák szélességi mérete 1,2 m-ben állandósult. A szögletes nagybálák esetében is ez a leggyakoribb szélességi méret. Ez azt jelenti, hogy a Közúti Közlekedés Rendjének Szabályai (KRESZ) által a szállítmányra megengedett maximális szélességi űrszelvény két sorban egymás mellé rakott bálákkal használható ki. Ehhez azonban a szállítóeszközök platójának szélességi méretét a bálák biztonságos megtámasztása érdekében fából vagy fémből készült vendégoldallal kell növelni (6. kép).
A szállítóeszközök teherbírásának kihasználására a magassági űrszelvény megengedett magasságáig a bálákat két sorban egymásra lehet rakni. Az ilyen megoldásnál a szállítás biztonságos lebonyolítása érdekében különösen nagy gondot kell fordítani a szállítmány, azaz a felrakott bálák biztonságos rögzítésére. Ez ezeknél a szállítóeszközöknél feszítőhevederekkel, „spaniferekkel” oldható meg. A vontató, középkategóriás univerzális traktorok vontatható összgördülőtömegének, illetve a kifejthető vonóhorog-teljesítmény kihasználása céljából két pótkocsis vontatási szerelvények is összeállíthatók.
Az univerzális traktorok előzőekben említett paramétereinek és általánosan a megengedett 40 km/h vontatási sebesség kihasználására, a hengeres és szögletes bálák szállítására speciális bálaszállító pótkocsikat fejlesztettek ki a gyártó cégek. Ezek a pótkocsik fix padlólemezből kialakított platóval készülnek. Ezeknek a pótkocsiknak az alvázát háromtengelyes, elöl forgózsámolyos, hátul ikertengelyes laprugózású futómű támasztja alá. A bálákat hordozó fix padlólemez – minél alacsonyabbra történő építése miatt – a futómű tengelyeire nagy teherbírású, kis átmérőjű gumiabroncsozású kerekek vannak felszerelve.
A futóművek leggyakrabban laprugózással csatlakoznak az alvázhoz, egy- vagy kétvezetékes, negatív vezérlésű légfékberendezéssel vannak ellátva. Az alacsony építésű platóval még a nagyobb, ∼1,8 m átmérőjű hengeres bálákkal is két sorban rakhatók egymásra a bálák. A kocsik hossztartóinak hosszúsága kihúzható toldatokkal a megengedett hosszanti űrméretekig megnövelhető. Az így kialakított bálaszállító kocsikra az átmérőtől függetlenül akár 28 db hengeres bála is felrakható (7. kép).
A speciális bálaszállító pótkocsik bálafogó villával szerelt homlokrakodós traktorokkal is vontathatók. Ebben az esetben a homlokrakodós traktoros szerelvény további két traktoros pótkocsis szerelvény kiszolgálását, rakodását is el tudja végezni. A rakományt gondosan és biztonságosan kell rögzíteni. Ez a fajta rögzítési mód azonban nagyon munkaigényes, illetve sok időt vesz igénybe. Ezért egyes gyártók a bálaszállító pótkocsijaikat különleges bálarögzítő mechanizmussal szerelik fel, illetve alakítják ki. A rögzítő keretszerkezet mechanizmusa csapszegekkel, csuklósan kapcsolódik a pótkocsi mellső és hátsó függőleges tartóihoz. A rögzítőkeret zárását, illetve nyitását a függőleges tartókonzolokhoz támaszkodó, kettős működésű munkahenger végzi. A munkahenger működtetése az üzemeltető traktor hidraulikus hálózatáról, távvezérléssel történik.
A kereskedelmi, ipari papíripari vagy hőerőművi felhasználásra a szalma- vagy kukoricaszár-bálákat – éppen a közúti szállítóeszközök raktérfogatának és teherbírásának minél tökéletesebb kihasználására – szögletes nagybálázókkal készítik. Ezeknek a báláknak az elszállítását bérvállalkozók vagy erre a célra szerveződött vállalkozások végzik. A leggyakoribb esetben a szállítás közvetlenül a szántóföldről történik. A kamionokra történő rakodást az előzőekben is említett traktoros, teleszkópos vagy törzscsuklós rakodókkal lehet elvégezni. Az értékesítésre szánt, kereskedelmi áruként előállított hengeres bálákat szintén fuvarozók szállítják el a nyerges kamionjaikkal, illetve nyerges pótkocsijaikkal.
Az üzemi felhasználású széna-, szalma- vagy kukoricaszár-, hengeres vagy szögletes nagybálákat az említett traktoros pótkocsis szerelvényekkel az üzemi tárolótérre kell beszállítani. A takarmányozási céllal készített szénanagybálákat nyitott, de felülről fedett tárolókba kell betárolni. A kisebb belmagasságú tárolókba a betárolást az előzőekben már említett 4–5 m magasságban, homlokrakodókkal lehet elvégezni. Emellett a szállítóeszközökről történő lerakodási, illetve betárolási munka a kisebb emelőképességű és emelési magasságú, kis magajáró „udvari” rakodógépekkel is megoldható (8. kép).
Az ugyanilyen konstrukciójú rakodógépekkel a takarmányozás, illetve almozás, az egész éves termelési ciklus alatti kitárolási munkák is elvégezhetők. Az etetési technológiában a függőleges csigás keverő-kiosztó kocsikban a szeletelős hengeres vagy szögletes bálázókkal készített bálák akár egyben, egészben is berakhatók bármely konstrukciójú homlokrakodó géppel. A szálasan készített szénabálákat takarmánykeverőbe való berakásuk előtt szükséges lehet felaprítani, ezt a munkát teleszkópos homlokrakodó gémszerkezetére csatlakoztatható hidrosztatikus, hidromotoros meghajtású, alternáló vágószerkezetű bálaaprító végezheti el (9. kép).
Bálatárolás
Az egész évi etetés takarmánybázisát képező hengeres vagy szögletes – gyep-, fű- vagy lucerna- – nagybálákat mindenképp érdemes fedett színekbe berakni. A nagyobb belmagasságú színekbe történő berakodást a nagyobb emelési magassággal, illetve emelőképességgel rendelkező teleszkópos rakodógépek használatával lehet megoldani (10. kép). Az így betárolt bálázott szálasanyag-báláknak az időjárás káros hatásai (pl. beázás stb.) elleni védelem a szénafélék esetében, de az egyéb szálas anyagok esetében is a beltartalmi értékek megóvását, a tárolási veszteségek minimalizálását jelenti.
A nyitott tárolóba, nagyobb színekbe – a berakodásra és a kitárolásra is – a nagyobb emelési magassággal rendelkező teleszkópos rakodók alkalmasak, bálafogó szerszámmal vagy szúrótüskés munkaeszközzel felszerelve. A tárolószínekbe – nyílt területen – a hengeres nagybálák háromszög vagy négyszög, a szögletes nagybálák pedig négyszög keresztmetszetű kazalba rakhatók. Szép magas kazlak a megfelelő emelési magasságú, gémkinyúlású teleszkópos homlokrakodó gépekkel rakhatók. Ezeknek a gépeknek az emelőképessége egyszerre két bála felrakását is lehetővé teszi (11. kép).
A beszállított és fóliába csomagolt szenázsbálák lerakodásához a korábban már említett különleges, lekerekített vagy cső keresztmetszetű bálafogó, szorítópofás munkaszerszámot kell használni. A rakodási munkákat és a szállítási feladatokat is kíméletesen, különös gondossággal kell elvégezni (12. kép).
A hengeres vagy szögletes nagybálák üzemen vagy telepen belüli mozgatása – az állattartó telepek időszakos ellátása – hagyományos pótkocsikkal és homlokrakodóval felszerelt, univerzális traktorral is megoldható. A széna- vagy szalmabálák telepi szállítására a magajáró teleszkópos homlokrakodós pótkocsik vonófejjel, vonóberendezéssel, fékcsatlakozó, lég vagy hidraulikus fékvezérlő berendezéssel vannak felszerelve. Így a rakodási és szállítási feladatok mind a traktoros, mind a teleszkópos és az univerzális pótkocsis szerelvénnyel egyaránt elvégezhetők (13. kép).
A mezőgazdasági üzemekben, a szántóföldön bebálázott széna- vagy szalmafélék, kukoricaszár összegyűjtése, a területről történő leszállítása és a tárolótérre való szállítása, betárolása, kazalozása komoly logisztikai feladat. A bálarakodási és -szállítási munkák tökéletes megszervezése és lebonyolítása, a szénafélék termőterületről történő levitele a következő növedék miatt, a szalmafélék és kukoricaszár esetében pedig a talajmunkák mielőbbi elvégzése miatt szükséges.
SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ
