Interjú Horváth Imrével, a HSSI Mérnöki Iroda ügyvezető-tulajdonosával
Két csoportja van a gazdálkodóknak. Az egyik, aki kényszerhelyzetben van, azaz a jogszabályi megfelelőség miatt keres meg egy talajvédelmi szakértőt, ilyen lehet például egy nitrátérzékeny vagy AKG-s területen gazdálkodó termelő. A másik csoport tagjait ténylegesen érdekli a talaj, kezdenek rájönni, hogy egy célzott tápanyag-utánpótlás hatékony, sőt, a költségeket is le tudják csökkenteni, ha a technológiát nem a megszokott 20-30 éves rutin szerint végzik. A különbségről és a hazai talajélethez fűződő viszonyunkról beszélgettünk Horváth Imrével, a HSSI Mérnöki Iroda ügyvezető-tulajdonosával.
Ki lehet talajvédelmi szakértő?
Interjúnk felütéseként szétnéztünk először a Nébih oldalán. A kulcsszó a talajvédelmi terv elkészítése volt. Azaz: termőföldön folytatott mezőgazdasági tevékenységekkel vagy a termőföld igénybevételével járó, arra hatást gyakorló beruházásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos talajvédelmi követelmények meghatározásához talajvédelmi terv készítése szükséges. Talajvédelmi tervet csak megfelelő jogosultsággal rendelkező talajvédelmi szakértő készíthet.
Talajvédelmi szakértő lehet, aki agrártudományi vagy kertészettudományi képzést nyújtó felsőoktatási intézményben talajtani, tápanyag-gazdálkodási, agrokémiai, illetve meliorációs irányultságú posztgraduális képzés keretében szerzett végzettséggel, vagy ezeken a szakterületeken tudományos minősítéssel rendelkezik, és szakértői tevékenységének megkezdését megelőző tíz éven belül az alábbiakban meghatározott szakterületeken szakmai gyakorlatot szerzett:
‑ talajvédelmi terv készítése talajjavításhoz,
‑ talajvédelmi terv készítése mezőgazdasági célú tereprendezéshez,
‑ talajvédelmi terv készítése ültetvények telepítéséhez,
‑ talajvédelmi terv készítése a humuszos termőréteg mentéséhez,
‑ talajvédelmi terv készítése mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációhoz, újrahasznosításhoz,
‑ talajvédelmi terv készítése öntözéshez,
‑ talajvédelmi terv készítése hígtrágya termőföldön történő felhasználásához,
‑ talajvédelmi terv készítése szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapkomposzt mezőgazdasági felhasználásához,
‑ talajvédelmi terv készítése mezőgazdasági területek vízrendezéséhez,
‑ talajvédelmi terv készítése erózió elleni műszaki talajvédelmi beavatkozások megvalósításához,
‑ talajvédelmi terv készítése nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági felhasználásához.
Szakmai gyakorlatnak felel meg a fentiek szerinti talajvédelmi terv készítésére jogosultsággal rendelkező személy irányításával legalább három évig és a fent felsorolt szakterületeken legalább öt évig folytatott szakmai tevékenység.
– Akkor a beszélgetésünket innen kezdjük: egyáltalán miért van szüksége a termelőnek talajvédelmi szakértőre?
– Alapvetően mi is a fenti talajvédelmi szakértéssel foglalkozunk, ami elsősorban talajvédelmi terv készítését jelenti, illetve az AKG-hoz kapcsolódóan talajvédelmi szakirányítást, talajmintavételt és mindezek alapján egy tápanyag-gazdálkodási terv készítését. De ezt gyorsan ki is kell egészítenem: nemcsak a klasszikus tápanyag-gazdálkodásban gondolkodunk, hanem egy hosszú távú, komplex szaktanácsadási rendszer kialakításában. Ez pedig talajkémia, talajfizika és talajbiológia együtt.
– Konkrétan?
– Szemléltessük akkor gyakorlati példákkal: egy precíziós mintavétel esetében „elég komplex” szaktanácsot tudunk adni, amiben már szerepel egy agrotechnológiai javaslat, az eredmények láttán akár egy talajmeszezési javaslat is, mert egyre gyakrabban kell figyelmeztetnünk a termelőt arra, hogy el van savanyodva a talaja. De ugyanilyen felismerés lehet egy talajszkennelés után a tömörödött rétegek kimutatása, az eketalp- vagy tárcsatalpjelenség bizonyítása. Tanulta mindenki az iskolában, tudjuk, hallottuk, mégis úgy véljük, hogy csak a szomszéddal fordulhat elő, nekünk kifogástalan magágyunk, jó talajunk van. És mikor jönnek a műtrágyaár-emelkedések, máris kezdenek érdekessé válni a felvehető tápanyagmennyiségek vagy egyáltalán a talaj tápanyag-ellátottsága, a levegőzöttségről már nem is beszélve.
A napokban itt, Debrecen környékén találkoztunk olyan 45 AK-s talajjal, ahol nem tudtuk 15 cm-nél mélyebbre nyomni a penetrométert, mert elgörbült volna. A híres hajdúsági csernozjom is így be tudott tömörödni. Ezen már muszáj lesz elgondolkodni, változtatni, és ez nemcsak a sokat emlegetett ekén, hanem a talajkémia vagy épp talajbiológia ismeretén is múlik.
Szakmai tényfeltárás
– Többször kitért a talajbiológiára a beszélgetésben, gondolom, nem véletlenül. Esetleg biológiai készítményeket is ajánlanak a technológiához?
– Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy beálltunk-e például az AÖP kapcsán mikrobiológiai szereket forgalmazók sorába, akkor a válaszom: nem. Viszont meggyőződésünk, hogy olyan technológiát kell mindenkinek választania, amelyik a talajéletet újra kedvezőbb helyzetbe hozza, ehhez a legoptimálisabb egyébként is a szervestrágya-felhasználás lenne. Ha lenne. De jó megoldás lehet a mikrobiológiai készítmények alkalmazása is, ebben viszont mindenkitől függetlenül, gyártó- vagy termékreklám nélküli elvekről beszélünk, tényeket tárunk fel.
– Nevezzük akkor tényfeltárásnak! Mennyire nyitottak a termelők, mikor szembesülnek a tényekkel és a teendőkkel? Mégiscsak változtatniuk kell, többnyire.
– Nyitottak. Ebben mondjuk nagy „segítség” volt a műtrágyaárak drasztikus emelkedése. Már jobban megnézik, hogy mit szórjanak ki. Volt olyan termelőnk például, aki felismerte, nem biztos, hogy kiszórja a 4-5 mázsa műtrágyát, inkább tesz mellé valamennyi meszezőt, és akkor tényleg húzzuk fel a talajának pH-ját egy olyan tartományba, ahol a kijuttatott tápanyag mégis hasznosul. Nem ritka az, hogy a talaj felvehető tápanyagtartalma csekély az adott pH-n, pedig a valós tápanyagtartalma annak a tíz- vagy akár a hússzorosa is, csak épp „nem most, nem Önöknek”. Ez a tényfeltárás (maradva a kifejezésnél) nem olcsó, de megkérdezhetjük idei tapasztalatáról azt a termelőnket, aki a precíziós felvétel utáni adatait látva a kijuttatási tervében szereplő 50 tonnát átírhatta 2-re, hisz valójában itt a zónázás a kulcs. Akkor én is visszakérdezhetek: végül mi a drága?
– Jól gondolom, hogy erre az egyébként is precíziós gazdálkodást folytató termelőknek van inkább igényük?
– A precíziós gazdálkodók zónatérkép alapján történő tápanyag-gazdálkodása már egy magasabb szint, ott már korábban felmerültek ezek az igények. Érheti ugyan a termelőt meglepetés, de elvileg már nem szabadna nagy csodákat felmutatnunk. De a hagyományos gazdálkodóknál az egyszerű mintavétellel szemben egy bővített vételezéssel fény derülhet arra, hogy a mezo- és mikroelem-tartalom alapján akár kevesebb műtrágyát is elegendő lenne kiszórni. Tehát nem feltétlenül a nagyok passziója a talajvédelem, vagy a szakértők igénybevétele, meggyőződésem, hogy a talajismeret nemcsak a műtrágyaárak, de a klímaváltozás kapcsán is felértékelődik.
– A klímaváltozás tehát már a talajvédelembe is begyűrűzött?
– Azt azért nem mondanám, hogy a gazdák most emiatt pánikszerűen elkezdték vizsgáltatni a talajukat. Viszont hihetetlenül megemelkedett az öntözési talajvédelmi terv készítésére az igény az elmúlt 1-2 évben. Most ott tartunk, hogy már az 1-2 hektáros táblákon is kérik, ez eddig nem volt jellemző. Egyrészt, ha öntözni akar valaki, akkor kötelező ennek a tervnek az elkészítése. Ha viszont valaki most dönt az öntözés mellett – és ugye felszíni vízből nincs vízkivételi lehetősége –, akkor fúrat egy kutat. Tegyük fel, hogy technikailag kivitelezhető, az engedély megérkezett, pénze is van rá, erre a kinyert víz nem alkalmas az öntözésre, mert mondjuk túl nagy a sótartalma. Ha 500 mg/l alatti a sótartalom, akkor használható, ha 500–1000 mg/l, akkor feltételekkel, de 1000 felett már nem javasoljuk, a másodlagos szikesedés miatt. Lehetne a hígításban, a tározóépítésben vagy a kémiai szerek alkalmazásában gondolkodni, de ezek költséges és nehezen kivitelezhető perspektívák. Tehát ez is komplex gondolkodást igényel.
A természetes megoldások fenntarthatóbbak
– Beszéltünk a feladatról, az okokról, sőt, a megrendelőkről is. De mit kell tudni a HSSI-ről? Honnan és hova tud a cég eljutni?
– A honnan az Debrecen, itt van az irodánk és székhelyünk. Innen látjuk el országos lefedettséggel partnereinket, de a határ sem akadály; dolgozunk már a környező országokban, így Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában, Horvátországban és Moldovában is. Mindezt a 7 fős stábbal és egy a térinformatikában jártas külsős műszaki kollégával.
– Egy kifejezetten fiatal cég az önöké, mégis nagy tapasztalatot feltételezek a háttérben. Honnan jön ez a tudás és inspiráció?
– Nem zenghetünk ódákat a családi indíttatásról, őseim birtokáról vagy más ilyesmiről. Egy bérház 6. emeletéről jöttem, egyszerűen szimpatikus volt egy képzés, egy miliő, így lettem debreceni egyetemista, és 2002-ben környezetgazdálkodási agrármérnök. Pedig az elsőnek indult szak bármennyire is népszerű volt, csak 4-envégeztünk. Utána környezettechnológiai szakmérnökit végeztem, 2005-ben. Addigra már a növény- és talajvédelmi szolgálatnál is dolgoztam talajvédelmi felügyelőként, ott láttam meg mindennek a hatósági, az ellenőrzési oldalát.
A talajvédelmi szakértőktől indítottuk a beszélgetésünket, hát, én 2009-ben váltottam ki az engedélyemet, és azóta is így tevékenykedek, már a harmadik vállalkozásomban. Az elhivatottság és a tanulás nem változott, azóta már talajvédelmi szakmérnökként is végeztem, most pedig elkezdtem a PhD-t Debrecenben, Nagy János professzor úr szárnyai alatt. És inspiráció? Csodálatos feleségem és három gyermekem van, nekik pedig nemcsak férjre és apára, hanem biztonságra is szükségük van. Ha én a fenntarthatóbb, élhetőbb talajgazdálkodáshoz, természetközelibb mezőgazdasághoz tudok hozzájárulni, akkor tettem valamit a jövőjük érdekében is. A fenntarthatóság régi vesszőparipám, meggyőződésem, hogy a szintetikus szerek felhasználását lehet csökkenteni, bár a természetes megoldások idő- és szakértelem-igényesebbek. Ezt a témát választottam PhD-dolgozatomhoz is, tehát a talaj (is) tartós szerelem.
Sándor Ildikó
