A huminsavas termékek a talajok javításában is kulcsszerepet játszanak
Idén tavasszal adták át Mezőkövesden az AGRITURF 2022 Zrt. tőzeg és huminsav feldolgozására alkalmas üzemét. A vállalat kereskedelmi és marketingigazgatói posztjára a szakmában elismert szakembert kértek fel, aki „civilben” már 8 éve a Magyar Talajvédelmi Szövetség vezetője is. Dr. Pénzes Évával beszélgettünk.
Honnan ered a mezőgazdasághoz való kötődése?
– A gimnázium után biológus szakra jelentkeztem kétszer is, másodszorra már megjelöltem a Mosonmagyaróváron működő Agrártudományi Egyetemet (mai nevén: Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar). Mivel ide nyertem felvételt, gondoltam, majd átjelentkezem… Időközben azonban nagyon megtetszett az agrárszakma. Kiváló szakemberek és tanárok oktattak, megszerettem az Óvári Egyetemet, így lettem okleveles agrármérnök. Sok év után azonban mégis teljesült az álmom, Pécsett elvégeztem a BSc és MSc biológus szakot is.
– Mik voltak a személyes szakmai életében, munkahelyein a legfontosabb mérföldkövek?
– Az egyetem után kikerültem az üzleti életbe. Első munkahelyem a NATURLAND Kft. volt. Közben a tanulást is folytattam, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (Budapesti Corvinus Egyetem) posztgraduális képzésben elvégeztem az agrárközgazdász szakot, majd 2002-ben szereztem a PhD-fokozatot a Mosonmagyaróvári Egyetemen. Közel 15 évet dolgoztam az élelmiszeriparban, a marketing és a PR területén. Miután biológus lettem, szerettem volna kamatoztatni a tudásomat, így lettem a TERRAGRO Kft. ügyvezetője. Rendkívül izgalmas feladat volt a céget felépíteni, a BIOFIL márkanevet és termékportfóliót bevezetni. Örülök, hogy közel 9 év munkája most már gyümölcsözően terem. A cég talajoltó baktériumkészítményekkel foglalkozik, ekkor ástam bele magam jobban a talajbiológiába és mikrobiológiába. Úgy gondolom, van bőven még kutatási terület e témában is. Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy a talajbaktériumokat gyártó és forgalmazó cégeket összefogó Magyar Talajvédelmi Szövetséget is vezethetem immár 8 éve.
Az élet egyik alapja a talaj
– A talajélettel kapcsolatos különös érdeklődése mindig része volt a munkájának?
– Agrármérnökként és biológusként a teremtett világ szeretete és megóvása hivatástudattá vált. A talajélet működésének jobb megértéséhez még sok kutatás áll előttünk. A publikációk szerint a talajéletről még csak 5%-nyi tudásanyagunk van. A talaj az élet egyik alapja, élelmezésünk ebből a forrásból fakad. A talaj termőképességének megőrzése az emberiség fennmaradásának tétje.
– Miért váltott a jelenlegi munkahelyére, az AGRITURF 2022 Zrt.-re? Mik itt a legfontosabb feladatai?
– Új kihívást kerestem, az AGRITURF 2022 Zrt. ezt jelenti most nekem. Hasonló a küldetés, új márkát és terméket, technológiát kell bevezetni: az AGRITURF Tőzeghumát koncentrátumot. Amikor megismertem a tőzeghumáttal kapcsolatos kutatási eredményeket és a gyakorlati tapasztalatok eredményét, úgy gondoltam, hogy ez az új technológia nagyban segít a környezetbarát és egyben eredményes növénytermesztésben. Ez jelentheti a jövőt is a többi gyakorlattal együtt (pl. mikrobiális talajoltás, precíziós gazdálkodás stb.). Ez kicsit más szakmai terület, mégis a talajjal kapcsolatos tudásanyag. A huminsavak, fulvosavak szerepét a mai kutatások egyre fontosabbnak tartják: alapvetőek a talaj képződésében és a növények táplálásában is. Dr. Csicsor Jánost idézve: „Túlzás nélkül nevezhetjük a huminsavakat a jövő mezőgazdasága fekete aranyának”. Szántóföldi talajaink ásványianyag-, humusz- (szén-) hiánya, a lepusztult talajmikroba-közösség és ebből következően az egész táplálkozási lánc mikroelem-, vitamin- és enzimhiánya közismert probléma. Mindezek megoldására a huminsavalapú termékek az egyik leghatékonyabb alternatívát kínálják.
– Mi az, amiben a cég most a mezőgazdaságban mást tud nyújtani, mint a versenytársai? Mik a legfontosabb termékeik, miben segítik ezek a gazdálkodók eredményességét?
– Az AGRITURF által kifejlesztett technológia forradalmian új, hiszen a műtrágya legalább 50%-át el lehet hagyni az alkalmazásával. Talán ez a legfontosabb, a gazdák mégis nehezen tudják elfogadni, hosszú évek gyakorlatával a hátuk mögött ugyanis alig hiszik el, hogy a műtrágya mennyisége úgy csökkenthető, hogy az AGRITURF Tőzeghumát koncentrátum használatával még emelkedik is a terméshozam, a minőség javulásával együtt. Az első magyarországi eredmények már bizonyítják az AGRITURF termékének a hatékonyságát. A fenti technológiával, vagyis a műtrágyamennyiség felére való csökkentésével őszi árpában a tőzeghumáttal kezelt területen7,5 t/ha, kezeletlen táblákon – ahol a tápanyag-utánpótlási javaslatban meghatározott műtrágya 100%-a kiadásra került –, 6,5 t/ha volt a termésátlag idén. A napraforgóban végzett kisparcellás vizsgálatok szerint szignifikánsan egészségesebb volt az állomány a kezelés hatására.
A technológia végigkíséri a növényt, ugyanis a magkezeléssel kezdődik, és utána még két kezelés következik. A kezelések összeköthetők egyéb növényvédelmi munkákkal, mivel a termék keverhető növényvédő szerekkel. Az AGRITURF Tőzeghumát használatával eredményesebben és környezetbarát módon lehet gazdálkodni. Öko- és biogazdálkodásban is alkalmazható a technológia.
1,1 millió hektár ellátására elegendő kapacitás
– Termékeik alapanyaga a szibériai tőzeg. A jelenlegi környezetben hosszú távon megoldott ennek hazánkba szállítása? Nem okoz problémát a szomszédban zajló háború és a logisztika?
– A tőzeg a szentpétervári feldolgozóüzemben kerül előkészítésre, így érkezik a Mezőkövesden létesült üzemünkbe. A konfliktus befejeződése után a tőzeg teljes feldolgozása már itthon történik majd. Mi is reménykedünk abban, hogy hamarosan vége lesz ennek a szörnyű háborúnak.
– Komoly beruházás van a cég mögött. Milyen célokat tűztek még ki a tulajdonosok, hogyan folytatódik a fejlesztés?
– Mivel a tőzeghumát használata a növénytermesztési szezonhoz kötött, így szinte egy időben van szükség a termékre. Elsősorban a feldolgozás, termelés és tárolás kapacitásának a bővítése a fő célkitűzés. De a tervezetben szerepel mintagazdaság, kutatólaboratórium és az edukáció, képzés, tudásátadás céljából előadótermek építése is. Jelenleg az üzem kapacitása napi 120 m3, ez a mennyiség közel 1,1 millió hektárellátására elegendő. A tervezett fejlesztéssel és bővítéssel közel 2 millió ha területet tudunk majd ellátni az AGRITURF Tőzeghumát koncentrátummal.
– Mezőkövesdi a gyár – hogyan tudják megoldani, hogy termékeiket az ország teljes területén elérjék az érdeklődők?
– A szervezett logisztikai és értékesítési rendszert jelenleg építjük ki. Az a célunk, hogy minél több gazdálkodó megtapasztalja az AGRITURF Tőzeghumát technológia előnyeit, gazdaságosságát.
– Tervezik-e akár az európai piacokon való megjelenést?
– Igen, jelenleg is folynak üzleti tárgyalásaink Ausztriában, Szlovákiában, Bulgáriában, Németországban és Romániában. De Üzbegisztán, Kína és afrikai országok részéről is jelentkezik érdeklődés.
– A termékek előállítása mellett fontos lehet megfelelő technológiai ajánlások kidolgozása. Mekkora csapat dolgozik ezek kialakításán?
– Orosz egyetemekkel és kutatókkal vagyunk kapcsolatban, ők is segítenek a szakmai kérdések és technológiai folyamatok pontosításában, kidolgozásában. Jómagam igyekszem eddigi tapasztalataimat, tudásomat kamatoztatni.
Felgyorsult a talajpusztulás folyamata
– Mit lát a legnagyobb hibának a jelenlegi gyakorlatban, amit a termelők a talajaikkal kapcsolatban elkövetnek?
– A legnagyobb hiba az, hogy sokszor nem a talajadottságoknak megfelelőn történik a talajok művelése. Fontos szempont az is, hogy a klímaváltozás okozta károsító hatások egyre jobban felgyorsítják a talajpusztulást. Így szükséges a talajszerkezet, valamint a talajélet megőrzése és élénkítése. A tarló mikrobiológiai készítményekkel való kezelése segít a tápanyag gyors visszapótlásában, a szakszerű bontás elindításával. A talajoltás célzottan segíti a talajélet serkentését. A huminsavas termékek pedig a jövő mezőgazdaságában a kihagyhatatlan inputanyagot képviselik majd. Ez nemcsak a növénytáplálásban, hanem a talajok javításában is kulcsszerepet játszik.
– Hogyan változott a hazai talajok állapota az elmúlt évtizedben? Mik a fő tendenciák?
– A hazaiak a nyugat-európai talajokhoz képest jó állapotban vannak még. De „jó úton” vagyunk a termőképességük jelentős csökkenéséhez. Egyes kutatók szerint már vannak olyan földterületek, ahol nincs hova romlania a termőtalajnak. A magyarországi, szántó művelési ágú területeken lévő termőtalajok 70-80 százaléka vagy erodálódott, vagy erősen erodálódott. A talaj ugyanis nagyon lassan regenerálódó életközösség, 1 centiméter talaj képződéséhez 400 évre van szükség síkvidéken, a dombvidéken fellépő erózió pedig még komolyabb kihívást jelent a talajépítés szempontjából. Csökken a tápanyag-szolgáltató képesség, romlik a talajszerkezet, erősödik az erózió, mind fajdiverzitásban, mind mennyiségben hanyatlik a talaj-mikrobiota. Ezeket a folyamatokat még tovább gyorsítják a klímaváltozás káros hatásai (pl. hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, hőhullámok stb.).
– Milyen lehetőségei vannak a cégnek, hogy a partnerek szemléletét, szakmai hozzáállását jó irányban változtassa?
– Nemcsak a szakmai képzések, bemutatók a fontosak, hanem a jó példák, a mintaszerűen és jól gazdálkodók megismertetése is. A „vezér” gazdaságok eredményei, technológiai gyakorlata meggyőzi a többi – sokszor a környéken lévő – kisebb gazdálkodót is, és szívesen válnak követővé.
– A gazdasági környezet mellett a klímaválság és az egyre szigorodó uniós szabályozások is új hozzáállást, szemléletet követelnek meg. Mi a tapasztalata, mennyire készültek fel a magyar gazdák erre?
– Úgy gondolom, hogy a támogatási rendszerek is segítik a gazdákat abban, hogy kialakuljon az új szemléletmód: környezetbarát technológiával is lehet magas termésátlagokat és jobb minőséget termelni. Ha megtapasztalják a növénytermesztők az új technológiák eredményességét és a talajaik állapotának javulását, akkor szívesen váltanak az ajánlott készítményekre, módszerekre. A Green Deal irányvonalának felel meg például az AÖP (Agro-ökológiai Program) is, hiszen a környezetkímélő növénytermesztés és a talajok javítása áll a program fókuszában.
SZERZŐ: FODOR MIHÁLY
