Szuperintézménnyé hízik a gödöllői agráregyetem

Kaposvártól Gyöngyösig egyesülnek a képzési helyek, beolvad szinte a teljes NAIK, és három mintagazdaságra redukálják a bemutatótereket. Az alapítványi kezelésbe kerülő gigaintézmény a világ 30 legjobb agráregyeteme közé szeretne kerülni.

 

 

A kormány döntése értelmében augusztus 1-jén az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Kara beolvad a gödöllői Szent István Egyetembe (SZIE), a Kaposvári Egyetem és a SZIE pedig egyesül. Az új egyetem a régió egyik legnagyobb agrárképzési intézménye lesz. Az elképzelés része az is, hogy ne csak a felsőoktatás, hanem a kutatás is erősödjön az integrációval, ezért az augusztus 1-jén felálló szuperintézménybe a NAIK intézeteit is integrálják, kivéve az Agrárgazdasági Kutatóintézetet, amely az agrártárcához kerül vissza, és az Erdészeti Tudományos Intézetet, amely a Soproni Egyetem része lesz. A többi tizenegy NAIK-intézet és a négy gazdasági társaság a SZIE része lesz, amely január 1-jétől új kutató-oktató intézményként fog működni.

Az integráció levezénylésére a kormány létrehozott egy előkészítő bizottságot, amelynek vezetője Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója.

Szétforgácsolt erők a képzésben

„Az integráció nem jár földrajzi összevonással, még ha racionalizálás nyilván lesz is” … „A párhuzamosságokat kell kiiktatni a rendszerből, hogy egy adott kérdéssel kapcsolatos kutatást ne egymástól függetlenül végezzenek három helyen, ahogy eddig tették” – hozott fel egy példát Gyuricza Csaba a Világgazdaságnak adott interjúban. A szegedi és debreceni központok azért maradtak ki az integrációból, mert itt az agrárképzés része egy multidiszciplináris, több tudományterületet átfogó komplex képzési programnak, fűzte hozzá.

A szakemberek már korábban is a szétaprózottságot és a párhuzamosságot tartották a hazai agrár-felsőoktatás hibájának. Ezt támasztja alá a statisztika is, amely szerint a SZIE-n 79 szakon 243 képzési program indult 2699 felvett hallgatóval. Átlagban tizenegy diák jut egy-egy képzési programra, ami a régió egyik legrosszabb aránya. Ezzel szemben a világszínvonalú mezőgazdasági teljesítményt felmutató Hollandiában, a Wageningeni Egyetemen 56 szak indult, de a teljes agrárképzési területet lefedő Varsói Egyetemen (WULS) is csak 70. A vezető európai egyetemek nemcsak magasabb színvonalon, hanem hatékonyabban, olcsóbban is képeznek agrárszakembereket – mutatott rá Gyuricza Csaba.

 

 

Haladni a korral

Véleménye szerint túl magas az agrártárgyú képzés aránya, szemben a műszaki és gazdasági tárgyakkal. A SZIE-n mezőgazdasági alapképzésben (BSc) a tárgyak 60 százalékát teszik ki az agrárismeretek, 20 százalékát a biológia, és csupán 20 százalékuk foglalkozik a technológiával. Holott az agrárium az elmúlt években hatalmas technológiai fejlődésen ment keresztül, aminek szinte nyoma sincs a képzésben. Ezzel szemben a Bécsi Agrártudományi Egyetemen (BOKU) és Wageningenben 25-30 százalék a gazdasági és ugyanennyi a technológiai tárgyak aránya – mutatott rá Gyuricza Csaba.

Súlyos kritika, hogy ma a hazai munkáltatók 85 százaléka nem elégedett a frissen végzett agrárhallgatók tudásával. A gyakorlati tudás megszerzésében a duális képzések sem nyújtanak nagy segítséget, hiszen tavaly a diákok kevesebb mint egy százaléka vett részt ilyen képzésben.

Az agráregyetemek mellett 34 tangazdaság működik, ezek finanszírozási és fejlesztési szempontból is fenntarthatatlanok, eszközparkjuk elavult. Ezen szeretnének fordítani azzal, hogy a tangazdaságokat is koncentrálják és fejlesztik. A tervek szerint három korszerű tangazdaságot építenek fel, amelyek képesek lesznek magukhoz vonzani azokat a csúcstechnológiákat működtető vállalkozásokat, amelyekkel a fejlesztésekben is együtt tudnak majd dolgozni.

 

Alapítványi kezelésben törne az élre

A jövő évtől a NAIK-kal megerősített SZIE alapítványi fenntartással fog működni. A finanszírozás részletein még dolgoznak, de a kormány szándéka az, hogy hatékonyabban lehessen működtetni az intézményt. „Nagyon fontos célunk, hogy olyan hatékony működést állítsunk fel, amellyel első körben bekerülhetünk a világ száz legjobb agráregyeteme közé, majd pedig nyolc-tíz év múlva az első harmincba” – mondta a NAIK főigazgatója. A modellváltással lehetőség lesz arra, hogy megvalósítsák a teljesítményalapú finanszírozást, amivel motiválni lehet a munkavállalókat.

„A diákok a mindennapokban egyelőre szinte semmit sem fognak érezni abból, hogy ősztől már egy új egyetemre járnak. Mindenki ott folytathatja tanulmányait, ahol elkezdte, nem szűnnek meg szakok, és a képzési helyeket sem teszik át” – erősítette meg Gyuricza Csaba. Öt-tíz éves távlatban igazítanák az oktatást az új trendekhez.

Az első magyar agráregyetem idén ünnepli 75. éves fennállását, itt írtunk róla.

agráregyetem agrárképzés beolvad egyesül Gödöllő mezőgazdaság szent istván egyetem SZIE