30 év alatt a tizedére csökkent az egykor egyik leghíresebb hazai termény, a ma is hungarikumnak számító fűszerpaprika termőterülete. A szakma és az agrár-államigazgatás önmagában nem ezt látja a legnagyobb problémának, hanem a hatékonyság és a szervezettség hiányát. E két fő akadályozó tényező áll a kibontakozás útjában, pedig ezek meglétével erősíthetné piaci pozícióját, termesztéstechnológiai versenyképességét a szektor. Minderről a 12. alkalommal megrendezett Magyar Paprika Napja szakmai rendezvényen esett szó.
Hatékonyság és összefogás hiányában
A 89-90-es rendszerváltás idején még 10 ezer hektáron termesztettek fűszerpaprikát, döntően a két nagy, hagyományos termőrégióban: Csongrád déli és Bács-Kiskun megye nyugati részén. A termőterület-nagyság az évtizedek során fokozatosan csökkent, míg az utóbbi években már alig éri el az 1000 hektárt. Nagy gond van a hozamokkal is: noha a mai genetikák lehetővé tennék a 25–35 tonnás hektáronkénti termést, ennek sokszor csak a fele, harmada kerül a szárítóba, feldolgozóba.
Dr. Apáti Ferenc FruitVeB-elnök ebben a termesztéstechnológia hatékonyságának hiányosságát látja. A kiskultúra másik nagy kihívása a szervezett értékesítés hiánya. Európában tömeges méreteket ölt az ellenőrizetlen, az európaihoz nem hasonlítható növényvédelem és élelmiszer-biztonság mellett termesztett olcsó ázsiai, észak-afrikai import, így szükség is lenne a hazai termelők összefogására, hatékony piaci fellépésére. Felvetette, hogy a fűszerpaprika-szegmensben is olyasféle termékbizottsági érdekvédelmi tömörülést kellene létrehozni, mint a kertészet többi ágazatában.
Apáti Ferenc nem kertelt, amikor megfogalmazta: kíméletlen tisztulás megy végbe a fűszerpaprika-termesztők körében, ami kétségkívül fájdalmas folyamat, de azok maradnak meg a piacon, akik képesek hatékony termelésre. Szavai szerint mindezek az előrelépések ahhoz is kellenek, hogy a többi kihívást – például az időjárás-változás, a munkaerő égető hiánya, a növényvédelmi hatóanyagok kivonása – kezelni tudja a szektor.
Európában még ismerik
A rendezvényen dr. Feldman Zsolt (AM) a fűszerpaprika-ágazat és a ráépülő feldolgozóipar és az ágazat export-import viszonyait, kihívásait elemezte. Fontos esélyt látott az eredetvédelem kiterjesztésében, mert ez „nem a 20 évvel ezelőtti helyzet visszasírását jelenti”, hanem a hazai fűszerpaprika megkülönböztetett piaci pozícióját szolgálja. Emellett erősíteni kell a feldolgozóipart és a post harvest technológiát, a termelés biztonságát szolgáló fejlesztéseket kell megvalósítani, és előmozdítani a közvetlen és kistermelői értékesítés lehetőségeit.
Feldman Zsolt is kitért a hanyatló termésátlagokra: tavaly alig haladta meg a hozam a hektáronkénti 8 tonnát, de a 2021-es, időjárás szempontjából kedvezőbb évben sem nőtt sokkal 9 tonna fölé az átlag. Az Európai Unió fűszerpaprika-piacát ismertetve kitért rá: a forgalom kétharmada import, és döntően az is fejlődő országokból, leginkább Kínából származik. Mindezzel együtt a magyar fűszerpaprika egész Európában relatíve jól őrzi ismertségét, piaci helyzetét, de kérdés, meddig tudjuk őrizni ezt az erős román és spanyol konkurencia mellett. A nagyságrendet illetően máris csökkenésben vagyunk a kivitelben – a jó export-import mérleget a termék növekvő értéke tartja pozitív tartományban. A magyar kivitel fő célországa Németország, Csehország és Szlovákia.
Az államtitkár a megjelent gazdák, gazdaságvezetők figyelmébe ajánlotta a Közös Agrárpolitikai (KAP) Stratégia Tervében a fűszerpaprika-ágazat számára meglévő lehetőségeket: öntözési, post harvest, szárítási, termeléskorszerűsítési célokra lehet igényelni európai uniós és állami forrásokat.
Intenzíven érdemes
Izgalmas, szakmai részletekben bővelkedő előadásában Varga István, a FruitVeB alelnöke a fűszerpaprika-termelés költség-jövedelem viszonyait elemezte. Az alelnök egyben a Róna Mezőgazdasági Szövetkezet kertészeti ágazatát is irányítja, így közvetlen rálátása van a rendszerváltásig, a 90-es évekig lényegében olajozottan működő rendszerre, amelynek keretében a szövetkezetnél 5000 ember takarította be szabadidejében a helyre vetett fűszerpaprikát, a szárítóüzem pedig 180-200 tonna félkész terméket állított elő.
Miután 2010-ben megszűnt a szárítóüzem, az Univer vette át a felvásárlási-feldolgozási feladatokat, és nagyon kedvező piaci környezetet teremtett a fűszerpaprika-termesztőknek. A vonzó termeltetési előleg, a mai szemmel is rövid, 14 napos fizetési határidő, a vetőmag-előfinanszírozás gyorsan növelte az együttműködés volumenét, így nem csoda, hogy a legjobb években 33 hektárra nőtt az érintett termőterület.
Az előadó szerint bár mindenki számára igazolható, hogy a fűszerpaprika-termesztés nyereséges, a termőterület mára sajnos itt is meredeken, 8 hektárra esett vissza. Ebben az is szerepet játszott, hogy a termelés költségei jelentősen megnőttek – igaz, ezzel ebben a szegmensben a felvásárlói árak is lépést tartottak. De azért így is jelentős finanszírozási igényű egy-egy hektár fűszerpaprika: a termesztés és a betakarítás alig képzelhető el 4 millió forint költségszint alatt, amely bizonyos esetekben az 5 milliót is elérheti. Ráadásul a fűszerpaprika-termesztés gondos talaj-előkészítést (például hengerezést), megfelelő, 2,5-3 centis magágyat és természetesen körültekintő öntözést, tápanyag-utánpótlást és növényvédelmet igényel – azaz, a növény csak intenzív termesztéstechnológia mellett hoz kifizetődő termésmennyiséget és -minőséget.
Az idei Paprika Nap rendezésében főszerepet vállalt a B.W.A. Kft., amely bő 30 éve fontos szerepet tölt be a programnak otthont adó város, Hajós életében.
