fbpx

Áttekintés a világ főbb növényvédőszer-piacairól

Írta: Szerkesztőség - 2010 május 10.

Az angliai Phillips McDougall konzulens cég felméréséből kitűnik, hogy a világ növényvédőszer-értékesítése a csúcson járt 2008-ban, ami részben a körülmények kedvező összefüggésének tudható be. Ebben az évben az eladás mértéke a korábbi évhez képest 21,2%-kal volt magasabb, 2009-ben azonban egy olyan visszarendeződés kezdődött, amit a közeljövőben egy lassú, de folyamatos emelkedő trend követhet.

 

EU-s megtorpanás

A 2008-as rekordméretű növényvédőszer-forgalom az EU-ban 25%-os növekedésben mutatkozott meg. Ezt a világpiacon tapasztalt rendkívül alacsony búza- és árpakészlet okozta, aminek következtében a tömegáruk árai a magasba emelkedtek. A magas gabonaárak magukkal hozták a növényvédőszer-használat intenzitásának jelentős növelését, ugyanis a gazdaságok tulajdonosai mindenképp magas termésátlagokra törekedtek, elsősorban a gombaölő szerek, köztük is a strobilurin-származékok intenzív használatával.

Észak-amerikai gazdasági régió…

Észak-Amerikában egy évtizedes termésstagnálást, illetve enyhe csökkenést követően 2008-ban 8%-os termésnövekedést észleltek a régión belül. A magas termésszintek, a kedvező értékesítési lehetőségek magukkal húzták a gombaölő szerek forgalmának növekedését, elsősorban gabonában és szójában. A kedvező piaci hangulatot a glifozát árak növekedése követte.

Brazília…

Brazíliában – az északi földrészhez hasonlóan – 2008-ban szintén emelkedtek a terményárak. 2009-re viszont kiderült, hogy a kereskedők a növényvédő szerekből óvatlanul túlvásárolták magukat, a mezőgazdasági eredetű áruhiány fennmaradására és a jó értékesítési lehetőségek további bővülésére számítva.

A 2008-as megnövekedett mértékű gombaölőszer-eladás érdekes következménye, hogy a fungicidek globális értékesítése az első alkalommal haladta meg a rovarölő szerek eladásának világpiaci mennyiségét. A gombaölő szerek iránt a fejlődő országokban is megnövekedett az érdeklődés, aminek oka az életszínvonal növekedése – a több és jobb minőségű élelmiszer iránti igényből következően.

A tavalyi évről

Európában a növényvédő szerek iránti igény csökkent, mivel a gabonaárak meg sem közelítették a 2008-as árszintet. A termelés intenzitása csökkent, ami maga után vonta az értékesítés csökkenését. A kisebb volumenű eladásokat viszont a megnövekedett árak jól kompenzálták. Ehhez járult az euró erősödése a dollárhoz viszonyítva, aminek eredményeként a dollárban számolt bevétel növekedett.

Glifozát tekintetében

A 2008-as, szinte pánikszerű glifozát vásárlások után az USA-ban és Brazíliában bedugultak a kereskedelmi csatornák. A készletek azonban még mindig alacsonyabbak voltak, mint pl. az EU-ban, és a tengerentúli piacok nem is voltak annyira nehéz helyzetben, mint Európában.

Az USA piacain az időközben lecsökkent glifozát árak és a mérsékeltebb gombaölőszer-alkalmazás kisebb dollárértéket produkált 2009-ben, mint egy évvel korábban. Az elemzők szerint a megmaradt készletek miatt a gyártók – a korábbi kiemelkedő értékesítéshez képest viszonyított eladása – csökkenhetett. A vetésterületekből következtetve többé-kevésbé átlagos értékesítéssel számolhattak a kereskedők 2009-ben, miközben 2010-től kezdve lassú emelkedés várható az eladásokban.

A GMO növényekről

A genetikailag módosított vetőmagvak értékesítési mennyisége 2008-ban csaknem 30%-kal nőtt. Az összmennyiség az elmúlt tíz év legmagasabb értékét produkálta, az árak egyidejű rekordjával.

A GMO növények növekvő mértékű alkalmazása a kutatás/fejlesztés alapú cégeknél a beruházások növeléséhez vezetett, aminek eredményeként a létrehozott vonalak jelentősen kompenzálták a fejlesztésnek juttatott kiadásokat. A kutató/fejlesztő cégek közül pl. a Monsanto csaknem a teljes kutatás/ fejlesztési büdzsét GMO vonalak létrehozására költötte; a BASF-nél a GMO vonalakra a kutatás/fejlesztési költségek egyharmadát adták ki, annak ellenére, hogy a teljes bevétel a növényvédőszer-értékesítésből származott.

Érdekesen alakult a piacra kerülő új növényvédőszer-molekulák száma. A jelenlegi évtizedben az új molekulák száma évente átlag 9,4-re csökkent – az ezt az időszakot megelőző húsz évben évente átlag megjelenő 12 új molekulával szemben. A csökkenés elsősorban a gyomirtó és rovarölő szereknél látványos, míg a gombaölő szerek száma növekedett, mivel a gyártók a kutatást is inkább erre a termékcsoportra koncentrálták.

A kutatás/fejlesztés iránya főleg a magasabb értékű kultúrákra koncentrál, mint pl. a gyümölcs- és zöldségfélékben alkalmazható gomba- és rovarölő szerek. Nem szívesen foglalkoznak a gyárak a GM technológia által érintett kultúrákban használható hagyományos növényvédő szerek fejlesztésével; ilyenek pl. a szójában alkalmazható gyomirtó szerek vagy a gyapot rovarkártevői elleni védelem.

A jövő kilátásai

20 megvizsgált ország tekintetében különösen kifejező, hogy a dollárban mért eladások Oroszországban 22%-kal, Brazíliában 21%-kal, Lengyelországban és Magyarországon 15%-kal, Argentínában, Kínában és Indiában 10%-kal emelkedtek. Ez a trend folytatódhat, különösen a fejlődő országokban, ami a növényvédőszer-iparnak további lehetőségeket nyújthat. Kelet-Európában a hitelválság következményei lassíthatják a fejlődést.

Nehezíti a piaci előrejelzést az olajárak ingadozása; ennek hatására a tömegtermékek árai is hirtelen mozoghatnak. A mindezekkel egyidejűleg mutatkozó növekvő élelmiszerigények, továbbá a rövid távon jellemző éghajlati változások csak nehezítik az előrejelzést. 2013-ig évi 1,4%-os növekedéssel lehet reálisan számolni – a Phillips McDougall cég előrejelzése szerint.

Forrás: AGROW K.A.